Akina
Kezdő tollforgató
Posts: 10 
|
Post by Akina on Aug 22, 2017 14:40:31 GMT 1
(Most én figyelmeztetek :-D DURVA, BETEGES GONDOLATOKKAL, ILLETVE TRÁGÁR SZAVAKKAL LESZ TELE A POSZT! Gaara most konkrétan egy beteges idióta. Szó szerint. Nem vállalok felelősséget :-D ja, és a jutsukat majd beszerzem japán és magyar néven is, most kivételesen magyarul írom le)
(OOC: Ariával egyeztettem, és engedélyezte a harc leírását. Ez most kivételes, mert nem szeretném, hogy eltérjen nagyon a mangától/animétől)
Amint nyílt a kapu, a sunai trió nem habozott. Azonnal nekilódultak a cél felé, ágról ágra ugrottak. Temari és Kankuro igyekeztek kordában tartani Gaarát, de úgy érezték, hogy a legifjabbik öccsük felügyelete kezd kicsúzni a kezükből.
Gaara ördögien elvigyorgott. Bár a vizsgát leszarja, ő azért van itt, hogy embereket daraboljon fel, és kibelezze őket.
-Élve is megnyúzhatjuk az áldozatokat - tette hozzá Shukaku. - Végignézzük a szenvedéseiket… ahogy sikolyoznak….
- Igen… öröm lesz végignézni a szenvedésüket - engedt meg magának egy gonosz vigyort a jinchuuriki. - Senki sem állhat az utunkba, különben eltiporjuk, mint egy porszemet.
- Konohát is a földdel egyenlővé tesszük - bólintott az Ichibi. - Hiszen ez a terv, nem?
- De, és egyetértek. Gyönyörködni fogunk a vér látványában. Élvezet lesz… - engedett meg magának egy gonosz vigyort Gaara.
Gaara érzékelt egy genin csapatot, akik elé ugrottak rövid időn belül. Fejpántjukból ítélve Amegakureiek voltak.
-Ezek a sunai kölykök ki akarnak hívni minket - mondta az egyik genin.
- Végezz velük, Gaara - morgott a bijuu. Élvezte azt hogy úgy ugráltathatta a jinchuurikijét, ahogy akarta. Gyilkológépet faragott belőle. Szó szerint.
- Ez csak természetes… - vont vállat a jinchuuriki. Meg fogja ölni a csapatot.
-Hé, Gaara. Most az a legjobb, ha információkat szerzünk. Ha ugyanaz a tekercs van náluk, akkor felesleges a csata…
- Az nem baj - jelentette ki a vöröshajú. - Azoknak, akikkel találkoznak a szemeim, meg kell halniuk.
Kankuroék meglepődtek a jinchuuriki kijelentésén, végül úgy döntöttek, nem kommentálják tovább, miket hord össze a drága kisöccsük.
-Kezdjük el, öreg, Amegakuréból - fonta össze a karjait maga előtt Gaara. A sebhelyes genin morgott egyet, végül elővette az esernyőjeit, amik közben kinyíltak, s feldobta a levegőbe.
- Ninpo: eső tűk! - az esernyőből tűk kezdtek röpködni, arra várva, hogy belemenjenek az áldozatba. - Nincs menekvés ez elöl a jutsu elöl - jelentette ki magabiztosan a sebhelyes genin, és összeszorította a kezét, amire a tűk Gaara felé kezdtek száguldozni. Igenám, a tűk a homokba álltak bele. A jinchuurikit megvédte a homok.
- Ez volt az? - kérdezte Gaara. - Tű esők, eh? Akkor én...vér esőt fogok csinálni! - határozta el, miközben a homok elkezdett leperegni. A kezét először háromszögbe tette, utána kinyújtotta. - Sivatagi koporsó!
A homok engedelmeskedve körbevonta a sebhelyes arcút, és ahogy Gaara felemelte a kezét, úgy emelkedett fel a koporsó is. - Befedem azt a hangos szádat, és megöllek, de ez a jutsu szánalmas - véleményezte Gaara, miközben az egyik esernyőt kinyitotta és maga fölé emelte, majd ökölbe zárta a kezét. - Sivatagi temetés!
A homok, engedelmeskedve használójának, összeroppantotta egészben a genint.
-Nincs szenvedés, mert olyan gyorsan öltem meg, hogy nem volt ideje azt megtapasztalni - jelentette ki hűvösen, s hidegvérrel Gaara. - A halál vére összekeveredett a homokkal, és ez több erőt adott a gyilkoláshoz.
A két amei genin remegve vette elő a “Menny” tekercset, és letették a földre.
-Mi… neked adjuk a tekercsünket… kérlek, engedj minket elmenni…
Fohászkodásuk nem talált meghallgatásra, ugyanis Gaara eldobta a véres esernyőt, és őket is ugyanúgy, hidegvérrel körbevonta homokkal, és összeroppantotta.
-Milyen szerencsénk van, ez pont a Menny tekercs - lépett a tekercshez Kankuro, és felvette azt. - Oké, mehetünk egyenesen a toronyba…
- Fogd be - szakította félbe a bátyját Gaara. - Nekem még nem volt elég.
- Állítsd le magad, Gaara.
- Félsz? Gyáva féreg! - nézett farkasszemet a bábossal a jinchuuriki.
- Gaara, lehet, hogy jó vagy, de most már nem számít a többi. Végeztünk.
- Ne mondd meg nekem, hogy mit csináljak, te barom - fojtotta a bátyjába a szót Gaara.
- Idefigyelj! Hallgass néha a bátyjádra!
- Sose gondoltam rátok testvérként! - morgott a jinchuuriki. - Menj az utamból, különben megöllek.
- G-Gaara, kérlek, állj meg, jó? - próbálta finoman kérni Temari. - Ne mondj durva szavakat. Kérlek, hallgass a testvéredre.
Gaara a bokor felé nyújtotta a kezét, végül úgy döntött, hogy hallgat a nővérére, így egy dugót formázott a homokból, amit a lopótök nyílásába tett, majd a torony irányába ment. Kankuroék fellélegeztek, és öccsük után eredtek. Végül egy óra múlva elérték a tornyot, ahogy beléptek a terembe, egy írást láttak a falon, amit elolvastak, majd a tekercset letették, és tovább mentek.
-Ez a vizsga is egy piskóta volt - jegyezte meg Temari. - A konohaiak nem tudnak ennél nehezebbet kitalálni?
- Nem tudom, mindenesetre Gaarára figyelnünk kell.
(bocs, igyekeztem érthetően leírni mindent, remélem, jó lett :-D )
|
|
luthienlovemagic
Kezdő tollforgató
Posts: 19
|
Post by luthienlovemagic on Aug 23, 2017 13:14:08 GMT 1
Ott állunk a kapuk előtt és a tájékoztatót hallgatjuk. Ölni is lehet? - Ez elég meredek. Egy sor morbid, véres kép tolul a szemem elé, amiktől berezelek. Bosszúsan vágom karba a kezem, hogy a többiek ne lássák a remegést. Látom, hogy Sakura-chanra sincs jó hatással, amit hall. De sokáig nincs is időnk gondolkodni rajta, mert megkapjuk a tekercset. Természetesen Sasuke teszi el, ami nem tetszik, de itt még nem szólok, majd csak akkor, ha már hárman leszünk. El is indulunk a nekünk kijelölt kapun. Alig érünk be az erdőbe, Sasuke int, hogy álljunk meg, és előhozakodik a jelszó kérdéssel. sakura-chan természetesen valami nagyon hosszú, megjegyezhetetlen izével hozakodik elő.
- Hmpf... Sakura-chan, nem hosszú ez egy kicsit? Legyen inkább ez: kérdés: hol kapható a legjobb ramen? válasz: Ichirakunál - javaslom. - Mellesleg Sasuke, miért nálad van a tekercs? Nem mindha nem lenne logikus, de nem lenne jobb, ha nálam lenne? Úgy értem... tudod... - vakarom az arcomat zavaromban. - Arra senki sem számítana, hogy nálam van, mert mindenki téged tart erősnek - ismerem el fintorogva. - Egy lúzerre senki se számítana - fejtem ki egyre jobban vörösödve a beismeréstől, és várom a válaszukat.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 23, 2017 22:31:34 GMT 1
Kirigakurei csapat s12(OOC: A többiek is kapnak mesélőit, de gólyatáborban vagyok, tehát ez legkorábban négy nap múlva, 27-én esedékes, ekkor igyekszem tényleg írni. Bocsássátok meg a mulasztást, remélem, nem ront a lelkesedéseteken) Ahogy a csapat tagjai haladnak az erdőben, Atsushi egyszer csak hangokat hall a fák közül, így lehúzódik a bokorba, és int Tamarának és Yasushinek, a fiú azonnal követi. Az ágak közül láthatják, hogy a Takigakurei csapat halad el mellettük... az oldalukon függ a tekercs, könnyen elérhető, viszont láthatják, hogy Ég tekercsről van szó, vagyis pont azonosról, mint amilyet ti kaptak. Nem lenne valós indokuk megtámadni őket. Ekkor azonban az egyik feléjük fordul, és egyenesen rájuk mutat. Alighanem érzékelő ninja, és kiszúrta őket. A csapat kezében a döntés lehetősége, hogy megpróbál elmenekülni, nyugton marad, támad, vagy netán próbál megegyezni a Takigakureiekkel. |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 28, 2017 15:41:43 GMT 1
zaku kylenorthon erelar A csapat, ahogy mélyebbre halad az erdőben, egyszer csak hangokat hallhat a fák mögül. Ha Hisako aktiválja a byakuganját, láthatja, hogy egy Kusagakurei csapat bújt meg a bokrok és fák takarásában, két kamaszfiú, és egy nagyjából velük egyidős, tizenegy, tizenkét éves, szemüveges lány. A fiúk egyikének hátán katana van, tehát valószínűleg kenjutsuval foglalkozik. A tekercs a másik, nagyobb darab fiú táskájában van, így nem látható közvetlenül, de Föld tekercsről van szó, tehát pont megfelelő lenne a csapat számára. A kusagakureiek ráadásul láthatóan kicsit elveszettek, nem tudják, merre forduljanak. Nem lenne célszerű elszalasztani ezt a lehetőséget.  (OOC: Bocsi a kép méretéért, nem találtam nagyobbat.)
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 28, 2017 21:54:21 GMT 1
Előző esteSasuke szinte már automatikusan formálta meg a kézjeleket, de kényszerítette magát, hogy figyeljen az ujjainak mozgására, és mindegyik mozdulat tökéletesen pontos legyen. A ló és a tigris jelei után már sikerrel hajtotta végre a technikát, a lángok gömb alakot formáltak, miközben őt magát egyáltalán nem sértették meg... emlékezett, az első gyakorlások alkalmával hányszor tért haza úgy, hogy kisebb sebhelyek borították az arcát és az alkarját. A technika végén vette észre Sakurát, aki kilépett a fák takarásából. Alig érzékelte, hogy kezd későre járni, már lassan sötétedik is. - Hé, Sasuke-kun! Fantasztikus, ahogy gyakorolsz. - a fiú röviden biccent, majd hozzáteszi. - Ha a víz technikák nehezen alkalmazhatóak, a tűzzel elég sok ellenfél sarokba szorítható. Gondoltam, nem árt átgyakorolni ezeket a technikákat. Ez igaz is volt... csak egy kirigakurei csapat volt, geninek esetén pedig nem volt jellemző egy elemnél több használata, így nem sok esélyt látott vizet használó ninjákkal való találkákra. Sakura bólint, majd elővesz egy becsomagolt szendvicset, és felé nyújtja. Sasuke először meglepődik a gesztuson, majd a szendvicsért nyúl, röviden megköszöni, és elkezdi kihajtogatni a szalvétát. - Sasuke-kun... Mint a csapatunk legjobb tagja... Szerinted melyik csapattól kell tartanunk? Van esetleg valamilyen stratégiád már?- Aggasztanak a homokiak. - Ahogy beleharap a szendvicsbe, egy pillanat alatt realizálja, hogy kimerítette az edzés, és éhes is. - Különösen a vöröske. Valamiért olyan, mintha a társai is félnének tőle. - felidézte az első találkozást az utcán. - Az idősebb konohai csapatból a Hyuuga fiú az, akivel gond lehet, bár a taijutsust sem érdemes félvállról venni. És ott van a zöld hajú, akiről zavaró, hogy nem tudunk semmit. - eszébe jutott, hogy provokálta a lány. Ráadásul ott is két Hyuuga a csapattárs... - Az otogakurei csapatot némileg kiismertük már, a kirigakureieknél, ahogy elnéztem, a csendes kölyök a gyenge láncszem. Nem tudjuk még a feladatot, de ha egymás ellen kell küzdenünk, olyan csapatokra érdemes támadni, ahol az egység könnyen megbontható, és egyenként nem túl erősek. Tudja, hogy még így is nevetségesen kevés az információ, de legalább valami. Sakura láthatóan fáradt, nem is reagál a szavaira, csak lassan feláll, és elköszön. A fiú pár pillanatig nem reagál semmit, majd lepillant a szendvicsre, és a lány után szól. - Sakura! - megtorpan. - Pihend ki magad. Nehéz napunk lesz. A lány hátrafordul, majd megszólal. - Neked sem ártana… Sasuke-kun?- Sasuke felé fordul, mire folytatja. - Nem minden rajtad múlik, mi is melletted vagyunk… Ne légy magaddal annyira kemény, kérlek.Erre már nem válaszol, csak néhány pillanatig néz maga elé, még egyet harapva a szendvicsből. Igen, pihenni fog. Hazamegy, kialussza magát, és másnap tökéletesen fognak teljesíteni, akármi is a feladat. Igen, tudta, hogy mellette vannak, de valahogy ez pont nem azt a hatást érte el, amit Sakura várt. Ott lesz ő, és ott lesz a tökfej is, és egyiküknek sem szabad, hogy bajuk essen. Tudta, hogy nem csapatkapitány, vagy hasonló, hogy nincs ilyen rangja, de mégis úgy érezte, felel azért, hogy a többiekkel mi történik, tehát pont azért, mert ott voltak neki, még keményebbnek kellett lennie, akkor is, ha ezt sosem mondta volna a szemükbe. És egyben, ha elbuktak volna... ha elbukott volna a feladat teljesítésében, vagy az ő megvédésükben, akkor gyenge, és akkor önmaga előtt is elbukott. Ezt még mindig nem engedhette meg... Ő meg tudná csinálni, sőt ő megcsinálta, sokkal fiatalabban. Ha most veszítenek, az azt is jelentheti, hogy soha nem érhet a nyomába. Összegyűrte a szalvétát, és az oldalára csatolta a levett övtáskát. Jobb, ha nem lovalja bele magát még mélyebben ebbe. Akkor egészen biztosan nem tud majd aludni. *** Sakura megjegyzésére a jelszóval Sasuke bólint. Kellően hosszú, és ennek megfelelően Naruto természetesen azonnal megjegyzést tesz rá. - Sakura jelszava jó lenne. - pillant Narutora, de természetesen esze ágában sincs elmagyarázni, miért szavaz a hosszú javaslatra. Amikor viszont Naruto folytatja, megjegyzést téve arra, miért nála van a tekercs, a fiú kissé elbizonytalanodik. Nem akarja kiadni a kezéből a tekercset, túl kockázatos bárki másnál elhelyezni, de el kell ismernie (ha kelletlenül is), hogy a szőke fiú jól érvel. Ráadásul meglepő módon még azt is hajlandó kijelenteni, hogy alighanem őt tartják majd jobbnak, büszkeség, és a társaival szembeni bizalmatlanság megnyilvánulásának is tűnne, ha nemet mond. Belenyúl az övtáskájába, kitapintja a papírt, majd megszorul rajta a keze, előveszi, és kelletlenül a fiú felé nyújtja, meglehetősen fenyegetően pillantva rá. - Rendben. De ha elszúrod, egy életre megbánod.
|
|
Aisa
Kezdő tollforgató
Posts: 7
|
Post by Aisa on Aug 29, 2017 14:03:09 GMT 1
Úgy halottam megjöttek, nos nem is várok tovább megkeresem őket, és leellenőrzöm, hogy minden rendben történt e. Éppen sétáltam lefelé a lépcsőn, majd leérve a földszintre elindultam egyenesen abban reménykedve, hogy hamar megtalálom őket. Szerencsére így is lett Kankuro hangját halva a következő szobában vannak. Benyitottam, majd hátamat megtámasztva az ajtófélfába végig néztem rajtuk. Egyetlen egy karcolás sincs rajtuk. Pontosan erre számítottam, és az ember elsőre azt hinni, ők nem Geninek.
- Hogy ment? -szólaltam meg végül. Arcom rezzenéstelen maradt, és türelmesen vártam a válaszukat.
|
|
luthienlovemagic
Kezdő tollforgató
Posts: 19
|
Post by luthienlovemagic on Aug 30, 2017 8:05:14 GMT 1
Most meglepődöm. Csak így? Sasuke csak így odaadja a tekercset? Hát ez... - Nem.. nem gondoltam, hogy beleegyezel ebbe - makogom. Valamiféle melegség jár át. Nem is olyan rideg ez a Sasuke. - Nem szúrom el! - nézek határozottan a szemébe, és elrejtem a tekercset szem elől. - Soha sem szegem meg a szavam - teszem még hozzá. Kíváncsi leszek, Sakura-chan mit reagál erre, de nem érkezik rögtön reakció, így felvetem: - Nem kéne ennünk valamit? Bevallom, nem reggeliztem, mert kissé... szóval nem volt rá idő, és ki tudja, mikor lesz rá alkalmunk. - Előveszem a szedvicseket a hátizsákomból. - Kértek? - kínálom meg őket is, miközben egyet kivéve enni kezdek.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Sept 1, 2017 21:05:29 GMT 1
Dühösen nézek Naruto-ra, de nem ütöm meg. Felesleges volna a saját ereinket gyengíteni.
- Nem lesz a te jelszavad, baka… - Sasuke-kun elfogadja, így csak bólintok egyet. Örülök, hogy nem mondtam hülyeséget. Tényleg szeretnék a csapat hasznára lenni, és ha nem is vagyok erős, akkor más területen kell remekelnem. Bár ez nehéz lesz. Nem származom nagy ninja családok egyikéből. Nem volt olyan szülőm, aki taníthatott volna bármilyen technikát vagy egy hatalmas szörnyem, aki bár nem kellemesen, de megvédene, hiszen szüksége van az erőmre… Nekem mindig magam kellett boldogulnom, és ez sosem volt egyszerű. Két ilyen tehetséges ninja mellett labdába sem rúghatok. Még csak különleges képességem sincs. Kivéve a chakra-kontrollom. Az jobb volt, mint az övék. De ennyi… Még csak ötletem sincs, mit tudnék kezdeni magammal. Felsóhajtok. Mindegy, én igyekszem majd… Aztán Naruto persze azért is kötözködni kezd, hogy Sasuke-kunnál van a tekercs. Már éppen leütném, de tényleg jól érvel. Majdnem jól. Viszont arra nem számítottam, hogy Sasuke-kun oda is adja. Hát nem aranyos? Tudtam én, hogy egy jó szívű gyerek ő. Teljesen elolvadok tőle. De aztán eszembe jut, hogy Naruto miért csak majdnem jól érvelt. Mielőtt Naruto átvehetné Sasuke-kuntól a tekercset, rárakom a kezem az övékre és a tekercsre, ezzel megállítva a mozdulatot. Felemelem a fejem, és így szólok, először Naruto-hoz.
- Egyetértek. Mindenki Sasuke-kunt tartja erősnek. Ahogy azzal is, hogy senki nem számítana arra, hogy nálad lesz a tekercs. Egy lúzerre senki sem gondol. Tökéletes. Ezért kell, hogy nálam legyen a tekercs – nézek most Sasuke-kunra, majd magyarázni kezdem.
- Túl kockázatos, hogy nálad legyen, Naruto… Értem én, hogy nem várja ezt senki, de ez rám is igaz. És neked van egy erős hátrányod – újra a szőke fiúra nézek. – Minden egyes ellenfélnek nekirontasz, legyen az erős vagy gyenge… EZ pedig kockázatos. Sajnos én nem vagyok ilyen bátor – nevetek fel cinikusan. – Sosem mernék kiállni olyan ellenféllel, aki erősebb, mint én. Pont ezért lenne jó, ha nálam lenne. Mert bár támadni nem merek, menekülni azért még tudok… Azt hiszem – bizonytalanodom el. – Amúgy sem érek sokat mellettetek, mert Sasuke-kunnak van egy csomó király technikája – mosolygok rá. – Naruto meg legalább árnyékklónokat tud létrehozni, és hatalmas ereje és regenerációs képessége van… - nézek biztatóan a szőkére is. – Én viszont csak erős chakra-kontrollal rendelkezem, ami támadásban nem számít éppen sokat, ha nem tudom mire felhasználni. Tehát attól nem kell tartani, hogy önszántamból támadni fogok. Ez csak Naruto-ra vall. Ezért úgy gondolom, nálam jobb helye lenne – mondom határozottan. Persze belül reszketek és rettegek. Ha rám bízzák, akkora nyomás nehezedik majd rám, amit az amúgy is kevés önbizalmam nehezen viselne el. De legalább nem lennék annyira haszontalan. A számat harapdálva várom a két fiú válaszát. De vajon tényleg rám kell bízni azt a tekercset?
|
|
zaku
Kezdő tollforgató
Posts: 20
|
Post by zaku on Sept 3, 2017 10:41:28 GMT 1
Hisako aktiválta a byakuganját és két kamaszfiút, meg egy kb velük egyidős lányt látott. A tekercs nem látható közvetlenül, mivel az egyik fiú táskájában van, de, ha Hisako jól tippelte, pont a megfelelő.
- Két fiú és egy lány, remélhetőleg Föld tekercs van náluk. Ha jól látom, pont rájuk tudnánk támadni - mondta csapattársainak, majd elővett egy kunait, hátha a másik csapat is észrevette őket, és most rögtön akarnának támadni.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 3, 2017 22:18:53 GMT 1
AisaGaara egyszerű morgással felel Masako kérdésére (OOC: Akina nem tud géphez jutni, így kérte, hogy írjam le neked ezt a reakciót), Kankuro pedig a hangra aggódó pillantást vet a fiúra, amiből sejthető, hogy nem ment minden teljesen zökkenőmentesen. Végül Temari szólal meg. - Úgy tűnik, a második fordulót teljesítettük. - mondja. - Volt egy apróbb esetünk, de a vizsga szabályzatát nem szegte meg senki. - megáll, és a lányra néz. - Történt valami, vagy minden zökkenőmentesen halad? Tudsz valamit arról, hogy mi várható a továbbiakban? Kankuro tekintete is érdeklődően szegeződik most Masakora, a két idősebbik homoktestvér várja a magyarázatot. (OOC: Masako már szerezhetett információt a chuuninok és jouninok között a harmadik fordulóról, az elődöntőkről viszont egyelőre nem esett szó, hiszen nem tudni, szükségesek-e, ezekről legfeljebb annyit tud, hogy a sikeres teljesítések arányától függ az, hogy mennyire könnyű a továbbjutás, részleteket nem ismerhet)
|
|
Aisa
Kezdő tollforgató
Posts: 7
|
Post by Aisa on Sept 4, 2017 18:18:11 GMT 1
Becsukom az ajtót magam mögött, majd közelebb lépek hozzájuk.
- A harmadik forduló... egy-egy elleni harc lesz! - mondtam, majd egy kicsit vártam, hogy emésszék az információt.
- A harmadik fordulot az Arénában tartják! Eléggé nyilvános hely az, szóval... -hagytam félbe a mondatott, majd csípőre tettem a kezemet.
- Eszetekbe se jusson hülyeséget csinálni! -mondtam, majd egy bizonyos személyre néztem.
- Illetve... még van valami! Ha túl sokan jutnak tovább, akkor egy kicsit bonyolódni fog a dolog, de hogy milyen mértékben, és hogy még nem tudom. Mindenesetre viszont élvezzétek a helyzeteteket!
|
|
erelar
Lelkes fórumozó
Posts: 32 
|
Post by erelar on Sept 13, 2017 11:26:45 GMT 1
A forduló elkezdődött. A vérengzés elkezdődhet. A parancsaim alapján nem ölhetek meg mindenkit… de… ha visszafogom magam még talán sikerül is kiélnem a vágyaim és talán Jashin-samanak is képes vagyok „véletlenül” áldozni. Hm… ez így… mindjárt jobb. Nem múlt el sok idő, hogy csapatunk felderítő tagja (egyetlen jó tulajdonságát kihasználva) végül kiszúrja az áldozatunk. Egyetlen röpke pillanat alatt megváltozik közelembe a légkör. Gondolom már bánja a lány, hogy hangosan kimondta az információt, ugyanis eluralkodott bennem a harc iránti vágy brutális mi voltja. Érezni lehetett, hogy mi a szándékom és ismertek annyira, hogy ne állítsanak meg, ha nem akarnak esetleges károsodást szenvedni. Megfeszültek az izmaim és előretörtem.
- Hiken: Tsuchikage /Titkos kardstílus: Holdárnyék/…
Robbanásszerű gyorsasággal indultam útnak, fáról fára szökkenve néhány pillanatig teljesen elfeledkezve arról, hogy vissza kéne fognom magam. Nagy valószínűséggel, mire észrevesznek, addigra már rég késő, ráadásul a technika miatt, nagy eséllyel még beazonosítani se tudnak a hátrahagyott hasonmásszerű jelenések miatt, vagy csak sokkal nehezebben. Kezdetben a kenjutsu használót támadom, hisz bár talán vele tudnék a legtovább szórakozni, mégiscsak ő tartana fel talán a legtovább. Sebességem, képzettségem, harci erőm mind-mind az átlagchuninjelölt felett kéne lennie, de a képzésem és az elmémet manipuláló pecsét akaratlanul is éberségre parancsolt. Ez az átkozott vacak állandóan visszafog, ami miatt képtelen vagyok teljesen elmerülni a vérszomjamba. De nem érdekes.
- Kumo-Ryu Mikazukigiri! /Felhő stílus: Sarlós Holvágó/
A technika, amellyel megfelelő erővel akár egy sziklát is kettéhasíthat, most egészen másra lett használva. A Pecsét kényszere miatt, bár az eredeti tervem, hogy levágom egyszerűen a fejét, sajnos nem jött be, de ha csak nem elég gyors a torkát azért még fel tudnám talán vágni, igaz, hogy nem olyan mélyen, hogy azonnal meghaljon, de elég súlyosan, hogy ellátás nélkül megfulladjon. Ismétlem magam… hülye pecsét! Nos mindegy. Amúgy sem ez volt a fő célom. Bár az esetlegesen előbluggyanó vér látványa kétséget kizáróan izgalommal töltene, a feladatomat nem szabad elfelednem. A lehető leggyorsabban próbálom a másik férfit megtámadni, akár sikerült a vágásom, akár nem, ám őt inkább csak hátulról tervezem elkapni, és magamhoz szorítani, mint megölni. Amennyiben sikerül megpróbálom mozgásképtelenné tenni, még ha ehhez az is el, hogy elrakjam, vagy eldobjam a fegyvereim, de ha tisztán a másik kettő felé fordítom, és nem hagyom a srácot kézjelekkel vacakolni, már nyert ügyem van.
|
|
s12
Lelkes fórumozó
Posts: 50
|
Post by s12 on Sept 14, 2017 20:07:06 GMT 1
Tamara és csapat társai látják hogy az egyik Takigakureinél pont olyan tekercs
van mint nekik is, ez igy nekik nem jó. Csalódottan megpróbál a csapat halkan
csendben lelépni. Ekkor hirtelen az egyik Takigakurei pont feléjűk mutat.
Hoppá... Csak nem észrevettek?-gondolja Tamara.
Int társainak hogy jobban igyekezennek meglapulni és ne mozogjanak. Hátha csak
véletlenűl ott vannak amerre a Takigakureiek tovább szeretnének menni. Ezt remé-
li a lány. Talán csak véletlenszerűen igy jőtt ki a lépés. Vagy lehet hogy észre-
vették őket? Az már cikisebb lenne. Kis idő mulva úgy látják mintha a Takigakurei
csapat feléjűk indulna. Megpróbálnak beljebb menni az erdő szélétől a sűrűbb du-
sabb nővényzetbe hogy ott, biztonságosabban kikerűljék a csapatott. Igazság sze-
rint a terv az lenne hogy szereznek 1 föld tekercset és útána lopakodva, a tőbbi
csapatott kikerűlve leszálitják a tekercseket az erdő közepén lévő toronyba. Te-
hát visszahuzodnak és megpróbálnak halkan elosonni a Takigakurei csapat melett.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 19, 2017 23:27:02 GMT 1
s12Tamara terve jónak bizonyul, egy ideig sikerrel el is tűnnek a bokorban a Takigakurei csapat elől, hamarosan azonban Atsushi rálép egy ágra. A fiú beharapja az alsó ajkát, láthatóan ideges, amiért ilyen hibát vétett, és bocsánatkérően néz Tamarára. Yasushi megremeg, ahogy tudatosul benne, hogy a valószínűleg eddig is gyanakvó csapat már biztosan észrevette őket. A kirigakureiek szerencséje, hogy a Takigakurei csapat geninjei meglehetősen tapasztalatlanok, még akkor is, ha az érzékelő ninjájuk vitathatatlanul tehetséges. A legidősebb, nagyobb darab fiú ugyan küzdőállásban néz velük szembe, de megszólal: - Milyen tekercsetek van? Ha Ég mint nekünk... nem akarunk bántani. Tamaráék döntése, előbújnak-e a bokrok közül, csapattársai a lányra pillantanak, mintegy várva az útmutatást, mi legyen a következő lépésük. Ha előbújnak, és megmutatják a tekercset, a fiú folytatja. - Tulajdonképpen... ugyanaz a célunk, és elméletileg van elég föld tekercs mindenkinek. Fele-fele arányban kaptuk őket. Mit szólnátok egy átmeneti együttműködéshez?
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 19, 2017 23:35:55 GMT 1
kylenorthon erelar zakuChizuru támadása elég gyors volt, hogy váratlanul érje a kusagakurei csapatot. A kenjutsu használó reagál a leggyorsabban, de a lány még neki is túl nagy falat. A másik tagnak kell pár pillanat, hogy összeszedje magát, a lány pedig láthatóan lefagy egy pillanatra. Chizurut minden bizonnyal túlságosan lefoglalja a harc, de a csapattársai láthatják, hogy amíg ő a kenjutsu használóval foglalkozik, a másik int a lánynak, hogy meneküljön. A tekercsért nyúlna, hogy kivegye a táskájából, és átadja a harmadik tagnak, de arra már nincs ideje... Chizuru sikeresen megsebesíti a kenjutsuhasználó fiút, súlyosan, de ha ellátást kap, túlélheti. Túl hamar fordul ahhoz a nagyobb darab csapattárshoz, hogy legyen ideje átadni a tekercset a lánynak, aki eltűnik a bokrok között. Nincs túl sok értelme utána menni, a tekercs tulajdonképpen a csapat markában van, és a csapat egyetlen megmaradt tagja, valószínűleg közelharcban a legképzetlenebb aligha jelent komoly fenyegetést.
|
|
