Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 14, 2016 19:24:22 GMT 1
http Eren némán végighallgatta, amit a hentesruhás férfi mondott, a felesleges ellenállásról. - Rendben van! Mindent elmondtok! Apámnak van köze az egészhez! Jaeger Doktor! Nem emlékszem rá pontosan, hogy mit tett... Minden ami megmaradt az csak annyi volt, hogy a kezembe nyomta a pincénk ajtajának a kulcsát és azt állította, hogy ott megtalálom a választ! Ez is csak a titán alakból való visszatérés után jutott eszembe! Soha nem hallgatnék el, egy ilyen fontos információt az emberiség előtt! Kérem, hinnie kell nekem! - Ekkor beleállította a kést az asztalba, 2 centire a fejétől. Levi szavai egy kicsit megnyugtatták, de nem értette, hogy a felderítők, akikre ezidáig úgy felnézett, most miért teszik ezt. ~ Erwin parancsnok adta Levi hadnagynak és ennek e félkegyelműnek is... Vajon miért kellett ilyen eszközökhöz folyamodni, ha nem lépett fel közöttünk semmilyen probléma? Lehet, hogy félreismertem a őket és a felderítőket is... ~ Mikor azonban a barátait kezdte emlegetni, feldühödött. - Ne! Mit csinál?! Én már mindent elmondtam, mire kíváncsi még?! Hagyja békén Mikasa-t! Hozzá ne merjen nyúlni, mert kitépem a gerincét!! Rohadék!! - Üvöltözött. ~ Hogyan is változtam át? Megsérültem és... Ha sikerülne megsebesítenem magam, akkor... ~ De eszébe jutottak a férfi szavai, miszerint agyonnyomná őket. - Kérem! Ne nyúljon hozzájuk! Megsebesültem és már amikor azt hittem, hogy meghalok, átváltoztam! A többire nem emlékszem, csak hogy Armin és Mikasa ott vannak mellettem! - A férfi beteges nevetés közepette megvágta a lány arcát, amiből folyni kezdett a fér, aztán a sálába törölte. - MEGÖLÖM! - Üvöltötte dühösen, majd lehunyta a szemét és remegő hangon megszólalt. - Mit akar még tőlem? Engem kínozzon, ne őket! Ezzel nem megy semmire! Kérem! |
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 14, 2016 19:41:15 GMT 1
http ~ Mi, hol vagyok? Mi történt? Elbuktam volna a beszédben? Arra emlékszem, hogy fejbe vágtak és most itt... Valószínűleg a föld alatt vagyunk. Csak itt tarthatják féken Eren-t, ha titánná akarna változni... De mit akarnak velünk csinálni? ~ Ekkor jobban szétnézett és meglátta a pengéket, a hentest és Levi-t is. ~ Tehát ez egy kihallgatás, egy kis kínzással társítva... Nem értem, hogy miért szükséges ez, hiszen mindent elmondtam. Erwin parancsa... Vajon miért ad ilyen parancsokat? A felderítő légió, vajon tudja, hogy itt vagyunk és ezt művelik velünk? És az emberek? Egyáltalán tudomást szereztek Eren létezéséről? Nem tudom... ~ Mikor Eren beszélni kezdett, még maga Armin is meglepődött. ~ Szóval az a kulcs... Amit mindig magánál hordott... Vissza tértek az emlékei a visszaalakulást követően? Így érthető, hogy nekünk sem mondta el. Tényleg, most így belegondolva, hogy lehetséges ez az egész? Vajon mit rejthet az a pince? ~ De ekkor Mikasa kínzásába kezdett a férfi. Armin csak becsukta a szemét és összeszorított fogakkal feküdt. ~ Ne... Mikasa... Biztosan fájdalmai vannak. Hiába próbálnám meg meggyőzni ezt a pszichopatát, nem hatnak rá az ész érvek... Muszáj lesz eltűrnünk, amit csinálni akar velünk... Ez az egész miattam van... Ha jobb érvekkel álltam volna elő... Akkor talán megúsztuk volna... |
|
Mayu
Lelkes fórumozó
Posts: 45 
|
Post by Mayu on Mar 14, 2016 20:06:48 GMT 1
img09.deviantart.net/8d0d/i/2013/248/8/0/anime_girl_with_a_rapier_by_iamecchi-d6l68o7.png Az épület, amin Mayu ült elég távol volt a tömegtől, de így is megértett minden szót. Kiskorában sosem gondolta volna, hogy ennek a különleges képességének valaha is a hasznát fogja venni, de úgy tűnt a katonaságnál kamatoztatni tudja. Felfogta a lényeget, Erent nem végzik ki, a hadnagy felügyel rá, úgy tűnt minden megoldódik. A tömeg oszlani kezdett, ekkor Mayu is felállt, hogy megkeresse Kamillát ám hamar meggondolta magát. A tetőre hasalt, mert meglátta Erwin parancsnokot és Levi hadnagyot, ahogy ketten beszélgetnek. Erősen kellett koncentrálnia kettőjük hangjára, hogy mindent kivehessen. ~ Mégis mit ért, azon, hogy „ha valaha is megbocsátják, amit tenni fogunk velük”? „Nehéz döntés”? „Nem a mi módszereink”? ~ összerezzent, moccanni sem bírt a sokktól. ~ Fogalmam sincs, miben mesterkednek, de nagyon rossz előérzetem van. Ugyanakkor nem kéne belepofátlankodnom… Talán azzal nem lehet nagy baj ha követem Erenéket. Igen! Ezt fogom tenni! ~ ezzel elindult a háztető túloldalán, lopakodva, az elején kissé sietve, hogy beérje őket. Befordultak egy szűkebb utcába, ahol a fiút elengedték így az a földre esett. Mayu még mindig a tetőről figyelte az eseményeket. Mikor az egyik katona Erenre rivallt és fejbe vágta, beleharapott az ajkába, hogy ugyanolyan csendben maradjon, ahogyan eddig is. Mikasának és Arminnak esélyük sem volt, ők is ugyanígy végezték. ~ Valamit tennem kéne… Dehogyis, lehetetlen! Túl sokan vannak. ~ ismét ráhasalt a tetőre és előrébb kúszott a széléhez.
A három barátot felrakták egy szekérre majd elhajtottak. Nem sokkal később Levi jelent meg, ugyanarra tartott, ahol a kadétokat voltak. Mayu sem tudta pontosan mi oka volt, de a hadnagyban jobban megbízott, mint a parancsnokban, úgy vélte, ha ő velük marad, nem eshet komolyabb bántódásuk. Leugrott a házról és a gyengélkedőhöz siettet.
Berontott a szobába, ahol már a többi 104-es körülvette Kamit, aki bekötözve ült egy ágyon. Mikor belépett mindenki nagy szemekkel rámeredt. Megkapaszkodott Jean egyik vállába, majd összegörnyedt és szuszogni kezdett.
– Srácok! Van valami, amiről tudnotok kell! – mélyen beszívta a levegőt és mindent elmesélt nekik, amik látott.
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 17:07:29 GMT 1
Nov 23, 2024 17:07:29 GMT 1
|
Post by Deleted on Mar 14, 2016 20:11:19 GMT 1
Dieb nyugodtan iszogatta a kis teáját... Egyetlen veszélyforrásnak Levit találta aki Tea mániás, de akkor egyszercsak kibillent egyensúlyából és hátraesett. ~Levi?~ a földön magában elmormogott egy-két káromkodást és felnézett. Látta hogy egyik társa az és valamit hablatyol hogy ez komoly helyzet. -Mi az? Te is kérsz egy kis teát?- kérdezte szarkasztikusan. Egy kicsit felkacagott magába majd a széket visszarakta a helyére és vissza ment a házba ahol kicsit rendbe rakta magát és még főzött 3 csésze teát. ~Levi is tuti kér... akkor ennek a fickónak is viszek hogy lazuljon el és persze énis iszok egyet.~ Ezzel egy tálcával kisétált újra az utcára de amikor kiért senkit se látott, eloszlott a tömeg. ~Rossz ajtón jöttem volna ki?~ gondolta majd körbenézett és látta hogy a felderítők bemennek egy házba. ~Áh megvagytok! Nem menekültök ám!~ gyors sétába ment a házhoz majd benyitott és látta hogy mindeki csendben űl. Odasétált a a férfihoz aki az előbb kirúgta alóla a székett és magaalá húzott egy széket és magamellé egy kis asztalkát amire letette a teákat és egyet nyomott társa kezébe. -Tessék egy kis fekete tea. Nyugtató hatású. Ja és erről jut eszembe nem láttad Levit? Neki is hoztam egyet mert szereti.- kicsit körbenézett és halkan megkérdezte -Ti se láttátok Levit?- megvakarta tarkóját, megrántotta vállát és elkezdett iszogatni. ~vessen magára... hoztam neki finom teát...~ ezzel ellazult mint ahogy eddig is most is leszar mindekit és dúdolgat egy dalt.
~Zúzódás vagy csonttőrés, van tea, van tea.
Lábadba ált egy nyílvessző? Hát tea, igen tea.
Ha a főnök egy segfej és csak beszólogat
Ted vissza a kést a helyére és igyál teát, ja tea.
Ha zombik jönnek és kergetnek egy házba
ted le a fegyvert és csak igyál... (na mit?) hát teát... nézd TEA!!!!!!
(epic gitár solo)
IGEN A TEA FINOM ÉS JÓ!!!!
TITÁNOKNAK AZ VALÓ!!!!
NYUGTAT KÁBÍT EZÉRT MEGHÚZOD!!!
HA ELÉG TÖMÉNY BE IS HALUZOL!!!!~
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Mar 14, 2016 20:30:21 GMT 1
http Eren-re tekintek. Valami nem hagy nyugodni… Mintha… Mikasa, mondani akarok valamit. Tudod… De nem folytatta. Vajon mit akart mondani? Mikasa! Ez nem a legalkalmasabb időpont, hogy fantáziálj! Tudom, hogy mindent el fog mondani. Miért is hallgatna el bármit? Hiszen nem csak miattunk teszi, hanem az emberiségért is. Ez csak természetes… Ekkor közelebb lép Armin-hoz. Döbbenten állapítom meg, hogy valóban csak Eren biztonságáért vállalt felelősséget a parancsnok. Mindegy. Legalább ő biztonságban van…
- Hozzá ne érjen! – sziszegem, amikor Armin fejénél jár. Aztán vészesen közel csapódik Eren fejéhez az a kés. – Elég! – sikoltom kétségbeesetten. Nem bírnám ki, ha látnám, hogy kínozzák a legközelebbi barátaimat. Azért Levi parancsnok szavai nem nyugtatnak meg nagyon. Nem bízom benne. De kiben lehet rajtuk kívül? Küzdj! Ugyanis ekkor hozzám lép. Amikor a sebemre céloz, csak elhúzom a számat, és a szemeimet forgatom. Aztán megvág. Összerázkódom, majd lehunyom a szememet. Fájt… De a végsőkig küzdenem kell… Érzem, ahogy a friss vér lecsorog az arcomon. Újra kinyitom a szememet, és annyit látok, hogy belekeni a véremet a sálamba. Ezen annyira felhúzom magamat, hogy szinte tudatlanul mondom neki ezeket a szavakat.
- Ennek mi értelme, maga barom? Látom, hogy élvezi, de nem lehet ekkora seggfej, hogy feleslegesen kínozzon minket! Hülye, pszichopata, senkiházi… - Mondom még neki. Azért örülök, hogy inkább engem bánt, mint a többieket. Eren felé fordulok.
- Csak mondj el mindent… Akkor nem lesz nagyobb baj, jó? – Mondom neki többé-kevésbé megnyugtatóan. Armin láthatóan nem érzi jól magát. Aggódom miatta. A hadnagy csak kerüli a tekintetem. Na szépen vagyunk… Újra a pszichopatára nézek ugyanazzal a vad, kihívó tekintettel. Tegyen, amit akar… Ki fogom bírni, hiszen megígértem Eren-nek. Szóval gyere csak, te abnormális hentes… |
|
kylenorthon
Lelkes fórumozó
Dolgok történnek.
Posts: 93
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by kylenorthon on Mar 14, 2016 21:04:40 GMT 1
Dieb még hozni akart neki teát és eltűnt.
A szőke fiú beszéde kifejezetten tetszett Kylenak. Abban a srácban hatalmas erő volt, ha ez fizikailag nem is mutatkozott, hát szellemileg nagyon is. Őt majdnem teljesen meggyőzte, igaz, kétségei maradtak. Megértette Erwin érveit. Mikasa elég csúnyán megsérült, és Eren ténylegesen közéjük csapott az első pillanatban. Szükséges lett a fiú, de egyben aggasztó és veszélyes is. A kihallgatás a leglogikusabb dolog. Ott akart lenni, hallani akarta. ~Vajon mit tud a fiú? Hogyan változhatott át? Nem undorodik magától?~
Egy pillanatig olyan elvetemültnek érezte magát, mint Hange, úgyhogy megrázta a fejét, hogy túllépjen a gondolatain. A parancsnok elvitette a gyerekeket, neki pedig ismét Martha jutott eszébe. Amint a hűhónak vége lett, elindult a gyengélkedőb. Nem várta meg a teát, amúgy sem lett volna képes ebben a helyzetben inni...
Majdnem ott volt, mikor más felderítőkkel találkozott, hogy a keszenlét még tart, és gyűljenek össze az egyik teremben. Mivel Marthával egy osztagban voltak, gondolta, hogy ő is csatlakozni fog, így kihagyta a gyengélkedőt. Leült a teremben és várt. Aztán megjelent ott is az a felderítő a teával, és adott neki egy csésze teát... Értetlenül nézte, majd letette az asztalra. -Levinek biztosan más dolga akadt.- Morogta.
Türelmetlen lett, mikor már csak Martha, Hange, Levi ér Erwin hiányoztak. Már épp elindult volna a gyengélkedőbe, mikor nyílt az ajtó, és belépett a titánfüggő osztagvezető Marthával az oldalán. Hamar a lány előtt termett.
-Martha! Jól vagy? Jobban vagy? - Martha egészen jól nézett ki ahhoz képest, hogyan hagyták ott az állomáson. Kyle megkönnyebbült. Aztán meghallotta Hange hangját. -Igen... Már elvileg egy ideje tart.
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 14, 2016 21:16:09 GMT 1
- Jujj... Nyugalom gyerekek! Ne olyan hangosan, a végén még meghallja valaki! - Ekkor elkezdett hangosan röhögni. - A legközelebbi település tudjátok, hogy milyen messze van? Elég, ha annyit tudtok, hogy sipákolhattok, ahogyan akartok, senki se fogja meghallani! Viszont számomra... Csak annyit mondanék, hogy zene füleimnek! - Mikor Levi rászólt, nyugodta folytatta pengék élezését. - Nyugalom hadnagy... Szomorú lennék, ha bármelyik játszótársam feldobná a talpát... - Elővett egy szerszámos ládát és kinyitotta. - Á, igen! Ez megteszi! - Elővett egy jókora csípőfogót és meglengette. - Nah szóóóval! Én még mindig úgy hiszem, hogy nem mondtatok el mindent amit tudtok szóval, mi lenne, ha tovább folytatnánk a játékunkat? - Arminhoz lépett. - Lám-lám... Te még meg se szólaltál mi? Te vagy a legjobban megrémülve, mi? - Mikor Mikasa és Eren mondták, hogy inkább őket kínozza, felnevetett. - Nyugi srácok, oda is el fogok érni! Engem ezért fizetnek! Tudjátok, hogy mennyi munka van mostanában? - Nevetett. - Nos... Én úgy hallottam, hogy különösen fájdalmas, ha egyesével kitépkedik az emberek körmét, egy ilyen csípőfogóval, mint ez. Te mit szólsz hozzá szöszi?! De ami a legfontosabb, hogy a barátaid, mit szólnak hozzá! Nézzétek csak szegény kétségbeesett pofiját! - Megfogta Armin arcát és egyenesen a többiek felé fordította. - Nem imádni való? Nah utolsó esély! Nem mondtok semmi használhatót? Nem? Senki többet harmadszor? - Kinyitotta a fogót és összeszorította a fiú hüvelykujján lévő körmöt, majd szépen, lassan húzni kezdte. Armin csak üvölteni bírt a fájdalomtól.
|
|
Martha
Lelkes fórumozó
Everywhere I go...
Posts: 56
|
Post by Martha on Mar 14, 2016 21:23:14 GMT 1
Martha egy pillanatra elgondolkozott.
-Szóval mégsem álmodtam, hogy az a kadét titánná változott.-mormogta magában. Ekkor észrevette, hogy Hange már jóval előrébb tartott, ezért futásnak eredt. Kissé bicegve ugyan, de utol érte. Amint beléptek az ajtón Kyle jelent meg előtte egy halomnyi kérdéssel.
-Ööö...perszee.-mondta kicsit megilletődve. Martha körülnézett a teremben és egy csomó felderítőt látott közöttük Petrát is, aki a raktárba ápolta. Martha odament hozzá.
-Én..izéé...szeretném megköszönni, hogy a raktárba elláttad a sebeim.-majd elmosolyodott és visszament Kylehoz. Ekkor valami megcsapta az orrát.
-Hmm...Ez....Ez...FEKETE TEA!-mondta, majd merev tekintettel az egyik felderítő melletti asztalon gőzölgő csésze fekete teára nézett. A beazonosítás után rohamtempóban - már amennyire tudott - elindult a célpont felé ám a nagy sietség közepette nem figyelt a lába elé és sikeresen megbotlott egy szék lábában és az esés során még vagy 4 széket felborított. De aztán gyorsan felpattant és megragadta a csésze teát és lassan kikúszott a tömegből Hange mellé figyelmen kívül hagyva a szobában lévő felderítősök hangos nevetését. A forró tea szürcsölése közben az osztagvezető felé nézett.
-Tényleg Hange. Akartam kérdezni, hogy azzal a két elfogott titánnal pontosan mit is akarsz csinálni?
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 14, 2016 22:25:13 GMT 1
Erwin és Pixis, már egy ideje bent vannak és beszélgetnek. Nem tudni, hogy miről elvégre elég halkan társalog, mind a két fél és kizárt, hogy kihallatszódott volna. Mikor Martha megkérdezte Hanji-t a titánjairól, az egész teremben nagy sóhajtozásokat lehetett hallani. Mindenki fogta a fejét. Néhol-néhol felszólaltak, hogy "Jaj, ne már, megint?", "Hogy lehetsz ennyire felelőtlen Martha?", "Most nincs itt Levi, hogy elhallgattassa...". Zoe szeme felcsillant és hatalmas mosoly költözött az arcára. - Tényleg? Meséljek róluk? Hát rendben, ülj le! - Mondta és a lány mögé rakott egy széket és leültette. - Tehát! Az egészet, mint mindig úgy kezdtem, hogy megpróbálok kommunikálni velük. Mivel ez nem sikerült, jött a következő fázis! Az elnevezés! A 4 méteres titánt Sonny-nak neveztem el, a 7 méterest pedig Bean-nek. A következő kísérleteket még nem volt időm elvégezni, mivel itt kell lennem és ez az egész "Eren ügy" leköti a figyelmem és a fantáziám nagy részét. De térjünk vissza Sonny-ra és Bean-re! Ezt követően a nepfény hiányának körülményei között teszteljük őket. Ez a kísérlet azt hivatott bizonyítani, hogy a titánok vitalitása a fény megvonásával csökken, majd növekszik a napfény erősségének következtében. A következő kísérlet során közvetlen kapcsolatba kell kerülnünk a titánok testével. Magyarul dárdákat döfködünk a testükbe. Ezzel azt a következtetést próbáljuk igazolni, illetve cáfolni, hogy az óriások éreznek fájdalmat. Arról is meg kell győződnünk, hogy van-e másik gyengepontjuk a nyakszirtjükön kívül, ezért MINDEN EGYES porcikájukat fájdalmas kísérletek sorozatának tesszük ki! - Ez még így folytatódott egy ideig, de igazából olyan volt, mintha örökkévalóságnak tűnt volna. De akkor hirtelen kinyílt az ajtó. De nem a várt ajtó, hanem a bejárati ajtó, amiből belépett 5 katonai rendőr és Martha-nak, illetve Dieb-nek rontottak. - Ezennel letartóztatom önöket lopásért. - A felderítők alig bírták visszafojtani a nevetésüket. A rendőrök a földhöz szorították őket és megkötözték őket. - Teát loptak a trosti körzetből! Több szemtanú is látta, ahogyan ez a férfi tette! - De akkor kinyílt a másik ajtó is, amiből Pixis parancsnok lépett elő.
- Erwin... Ezzel még te is messzire mész... De remélem tudod, hogy mit csinálsz... Ha úgy érzed, hogy így jobban jár mindenki, akkor tedd így, én csak egy öregember vagyok, megbízok a döntésedben. Mi folyik itt kérem? - Tekintett az éppen földhöz szorított fiatalokra. Az egyik katonai rendőr, jelentett. - Pixis parancsnok uram! Ők ketten teát loptak az elhagyatott trosti körzetből, jelentést kaptunk! - Mondta tisztelegve, Pixis odalépett hozzájuk és felsegítette őket. - Ugyan már! Én kértem meg őket, hogy használják föl nekem azt a megmaradt, kevés teafüvet, ami az egyik ismerősöm házában porosodott már egy ideje. Így volt ugye? - Nézett kérdően Diebre és kacsintott egyet. - Most leléphetnek. - Mondta a rendőröknek, akik egy gyors szalutálást követően kiszaladtak az épületből. Pixis odalépett az utolsó, még ki nem borult csészéhez és belekortyolt. - Hmmm... Fekete tea, nem rossz. - Aztán fogta, előkapta a flaskáját és töltött valamit még a csészébe. - Ez így mindjárt jobb... Erwin, még látjuk egymást! - Mondta azzal ő is kilépett az épületből. Erwin megállt az ajtóban neki támaszkodott és tisztázta a helyzetet. - Nos azért hívattalak titeket ide, mert ti vagytok a legjobbak és szükségem lenne a segítségetekre. Ti lesztek Levi hadnagy különleges osztaga. A ti feladatok lesz Eren védelme és ha esetleg bajt okozna, akkor a kiiktatása. Remélem érthető voltam. Csatlakoztok Levi-hoz, a felderítők régi, elhagyatott erődítményében. A további utasításokat, majd a hadnagy közli veletek! Lelépni. - Az osztag még az nap elindult, a célterülethez. Amint beléptek a birtokra az éppen takarító Levi-t pillantották meg.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Mar 14, 2016 22:33:35 GMT 1
http Hiába nem sokáig bírom már… Ez egyszerűen egy rémálom. Ilyen nem létezik. Hogy lehet valaki ilyen gonosz? Ilyet nem tehet velünk Erwin parancsnok vagy Rivaille hadnagy. Aztán felkapom a fejemet. Ilyen messze lennénk?! Az lehetetlen… Az nem lehet… Egyre kétségbeesettebb vagyok. Hogy fogjuk ezt túlélni? De hiszen akkor is túléltük, ő pedig csak egy ember. Egy porszem. Erőt kell gyűjtenem, hogy átvészeljem. Ha én megtörök, akkor mi lesz a többiekkel? Azt nem hagyhatom. Még Levi is rászól, de szinte figyelmen kívül hagyja. Ezt nem hiszem el! Újra pakolászni kezd, majd elővesz egy csípőfogót. Még a szokásosnál is jobban elsápadok. Mi lehet még nála? És otthagy engem. NE! Ennek nem szabadott volna megtörténnie. Valahogy magamra kell vonnom a figyelmét. Undorodva hallgatom, hogy neki ez a munkája. Tágra nyitom a szememet, amikor meghallom, mit készül tenni. A hadnagyra pillantok, de még mindig kerüli a tekintetem. Élesen szívom be a levegőt, közben Eren-re nézek, hogy tegyen már valamit. De azt hiszem, már mindent elmondott. Riadt tekintettel nézek farkasszemet Armin-nal, aztán már csak az üvöltését hallom, és nézem, ahogy a köröm elválik a kezéről. Nem bírom tovább.
- Elég, kérem! – sikoltom, túlkiabálva minden zajt. Erősen zihálok. Szememet ismét a pszichopatára függesztem. Most már üvöltök vele. – Elég legyen most már! Mindent elmondott Eren, amit tudott. Többre már ő sem képes. Miért teszi ezt? Ez beteges! Hagyja őt békén! Hiszen nem tett semmit! Ártatlan… Ártatlan embereket akar kínozni? Ennél visszataszítóbb valamit még soha életemben nem láttam. Maga egy könyörtelen, undorító féreg. Ember egyáltalán? Mert én nem hiszem… Hányok magától - Egyre szenvedélyesebben mondom, kivéve az utolsó mondatomat, mert azt megvetően. Tulajdonképpen csak a hév miatt tudtam ennyit beszélni, mert valójában nagyon is félek tőle. Ki vagyunk neki szolgáltatva, és nem tehetünk semmit. De akkor sem engedhetem, hogy őket bántsa. – Ne érjen hozzájuk! – Minden egyes szót lassan, tagoltan ejtek ki, de elég fenyegetően, szinte morogva.
|
|
Martha
Lelkes fórumozó
Everywhere I go...
Posts: 56
|
Post by Martha on Mar 14, 2016 22:48:50 GMT 1
Martha igyekezett a tömeg hangjait figyelmen kívül hagyni és figyelni Hangera. Feszült figyelemmel és nagy kíváncsisággal hallgatta Zoet miközben fújkodta a teáját. Ám hirtelen kinyílt a bejárati ajtó és megjelent 5 katonai rendőr. Martha épp köszönni akart, amikor mondták, hogy őt és Diebet le akarják tartóztatni lopásért. A lány értetlenül nézett, majd dühösen Dieb felé fordult.
-Te...TE EZT LOPTAD?!-Martha épp neki akart esni a férfinak, de a rendőrök a földre szorították. A lány elkezdett kapálódzni.
-De hát ő lopta el, nem én. Engem csak hagyjanak békén!-ám ekkor kinyílt a másik ajtó és Martha elhallgatott. Pixis parancsára elengedték őket és elmentek. Martha durcásan felállt és leporolta magát. Erwin monológja közben egész végig szúrós szemmel Diebet bámulta. Várt, hogy Erwin mikor fejezi, hogy odamehessen hozzá és lekeverjen neki egyet. Amikor vége lett az eligazításnak Martha nagy durcásan odament a férfihoz és kis termetét kihasználva odabújt az álla alá és ugrott egyet ezáltal jól állbavágta Diebet.
-Tudod te milyen kellemetlen helyzetbe hoztál? Meg amúgy is, felnőtt ember létedre, hogy van annyi eszed, hogy teát lopj?!-ordibálta a lány majd sarkonfordult és kivágta az ajtót és kiment.
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 14, 2016 22:52:42 GMT 1
A férfi egyere erősebben húzta Armin körmét, de amikor Mikasa felkiáltott meglepődött és leállt. Lassan elé sétált és csendben végighallgatta a szitkozódását. - Rendben végeztünk... - Mondta és elkezdett összepakolni. - Mikasa meggyőzött. Olvastam a jelentésekben, hogy mindig hidegvérű és nem létezik olyan szituáció, ami ennyire kihozná a sorából... Sajnálom, hogy fájdalmat kellett okoznom nektek... Tényleg... De ez a munkám és csak így bizonyosodhattam meg arról, hogy az igazat mondjátok-e. A "féreg"-ség, amit te mondtál Mikasa, az álcámhoz tartozik... Senki se mondana el semmit sem, egy kedves, tisztességes vallatónak. Nem várom el, hogy megbocsájtsatok nekem, de őszintén nem is nagyon érdekel és lehet, hogy ez miatt rossz ember vagyok. De az is lehetséges, hogy csak a sok munkatapasztalat teszi. Mások ezért neveznek profinak... Már csak abban reménykedem, hogy soha többet nem futunk össze, az utcán, vagy akárhol, mert semmi sem garantálná, hogy nem öltök meg. - Ekkor Levi-hoz fordult. - Teljesítettem a parancsot, hadnagy úr! Remélem mindent megjegyzett, amit elmondtak. Távozhatok? - Kérdezte, majd biccentett egyet és magukra hagyta őket.
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 17:07:29 GMT 1
Nov 23, 2024 17:07:29 GMT 1
|
Post by Deleted on Mar 14, 2016 23:00:14 GMT 1
Dieb a teáját iszogatva dúdolgatta a dalt és figyelmen kívül hagyta teljesen a lányt aki először elesett majd elvette a teát, de azért utána szólt: -Nincsmit szépségem.- ezzel tovább iszogatott. Mikor a lány megkérdezte Zoe-t hogy mit csinál a titánokkal a fiú csak ennyit mondott -Most pedig kezdetét veszi a poklok pokla...- ezzel figyelmen kivül hagyta a történetet amit mellesleg már több mint 10x hallott. Mikor berontottak, lefogták őket és földhöz nyomták a fiú csak viccelődve felszólalt. -Oh, te rosszfiú... nagyon rámenős vagy...- De ekkor Pixis kijött a szobából amitől a földhöz szorított férfi meglepődött és csak annyit bírd kinyögni hogy: -Ohmm, Hello Pixis, régen láttalak...- ezutáni történésekhez hozzá se tudott szólni csak hallgatta a parancsokat. Ezután látta hogy a lány közelít hozzá és kicsit morcos... mikor állba vágta igazából olyan lett volna mintha megsimogatta volna de érezte a jelentését ennek ellenére nagyon cukorfalatnak találta. Mielőtt elment volna kicsit lehajolt, megsimogatta a buksiját a lánynak és mondta: -tudod nagyon cukorborsó vagy mikor durcás vagy, örülök hogy egy osztagba kerültünk így feldobod majd a napjaimat te kis talpraesett élő cukiság- ezzel elindult de még hátra szólt -Mellesleg nagyon csinos is vagy- ezzel ki is sétált az ajtón és elment pihenni.
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 15, 2016 0:11:05 GMT 1
Amikor Mayu megérkezett és mesélni kezdett, mindenki tátott szájjal figyelte. Senki se akarta elhinni, hogy a felderítő légió parancsnoka ilyen utasításokat adott volna. - Meg kell mentenünk szegényeket! - Szólt Christa. - Jajj, milyen aranyos! Aggodalmaskodik a barátaiért! Nem akarsz hozzám jönni kislány? - Mondta nevetve Ymir. - Lehet, hogy át kéne gondolnunk, hogy hova csatlakozunk... Egy pillanatra tényleg megfordult a fejebe, hogy a felderítőkhöz csatlakozzak, de... De így... - Osztotta meg a gondolatait Jean, de ekkor belépett valaki, az ajtón. Egy kopasz ember volt, rózsa jelzéssel és csak úgy árasztotta magából az alkohol szagot.
- Elnézést a zavarásért! - Mondta Pixis, majd suhintott egyet a kezével jelezvén, hogy nem szükséges tisztelegni. - Hagyd el fiam... - Mondta és leült Kamilla ágyára, elővette a flaskáját és meghúzta. - Áh... Szóval, ti vagytok azok a bizonyos 104-esek? A segítségeteket kell kérjem! Akik készek meghalni a társaikért, kérem maradjanak itt... A többiek szabadon távozhatnak, számukra ez a beszélgetés meg sem történt. - Pixis mosolyogva nézte, ahogyan mindenki a helyiségben maradt. - Derék katonák vagytok, de még derekabb barátok és emberek! Remek! Teljes titoktartást követelek tőletek! Tehát, Erwin parancsnok megkeresett és felvázolta a tervét, Erenékkel kapcsolatban... Őszintén szólva nem tetszett és kéne pár bátor személy, akik segítenének nekem megakadályozni azt! Tudom, hogy vicces, hogy egy ilyen idős parancsnok, ilyet kér, egy pár újonctól, de még is megteszem! Eren és a két barátja, hatalmas veszélyben vannak a felderítő légió egyik régi, romos várbörtönében. Ha nem cselekedünk, akkor ép ésszel fel nem fogható dolgok történnének az emberiséggel. Tehát! Ki az aki hajlandó törvényt szegni, bujdosni és valószínűleg meghalni, az emberiség, és a barátai érdekében? - Pixis örömmel tekintett végig az arcokon. - Látom sokatok fél... És meg is értem! - Eközben ismét meghúzta az italát. - De ha nem avatkozunk bele az eseményekbe, akkor talán még belső háború is kirobbanhat, az emberek között... Egyenlőre csak ennyit mondok! Aki komolyan gondolja, az holnap legyen pontosan itt! - Az öregember előkapott egy térképet a zsebéből és kiterítette az ágyra. Itt foglak várni benneteket, 2 kilométerre a vártól, este tíz órakor. - Mondta és összehajtogatta a térképét. - Várlak benneteket! Még annyit el kell mondjak, hogy aki megszegi a titoktartást, az vendégem egy italra! - Mondta, majd kilépve az ajtón befejezte a mondatot. - A pokolban...
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
|
Post by Kami on Mar 15, 2016 9:43:39 GMT 1
data.whicdn.com/images/214032428/superthumb.jpg Kami összerezzent, amint Mayumi betört az ajtón. Először nagyon megörült neki, azonban az arckifejezése láttán értetlen fejet vágott. Lerántotta a takarót, és kiült az ágy szélére.
- Mi történt?! – Mindenki végighallgatta Mayut, utána síri csönd telepedett a szobára. Kami igyekezett megemészteni a hallottakat. Ez azonban nehezen ment neki. ~ Mi a jó büdös élet folyik itt?! Már semmit sem értek… ~ A többieknek viszont megeredt a nyelvük. Össze-vissza beszéltek, egyik sem mondott semmi értelmeset, vagy használhatót. Már éppen azon volt, hogy rájuk ordít, erre azonban nem volt szükség. Az ajtó újból kinyílt, minden szem az érkező idősödő kopasz férfira szegeződött.
- Pixis parancsnok…- suttogta, amit csak barátnője hallott meg, és rögtön szalutálni kezdett. Kami továbbra is az ágy szélén ült, mint akinek elpárolgott volna az agya. Nem tudott mit kezdeni a helyzettel. ~ Az előbb Erenék dolga, most meg Pixis parancsnok látogat meg minket??? Mi a fene van ezzel a világgal, komolyan?! ~ Pixis leintette a szalutáló kadétokat, és ő maga Kami mellett foglalt helyet. A parancsnok elővett egy flaskát, és ivott belőle. Kamillát megcsapta az alkohol szaga, mire hányinger kezdte kerülgetni. Igyekezett az undorát elnyomni, és a férfi szavaira figyelni. Bár megadták neki a lehetőséget, hogy elmenjen, de ő döntött. Kihúzza a lekvárból azt a három bolondot, sőt Erent még el is veri, amiért ilyen idióta volt. Tekintete szilárd elhatározottságot tükrözött. ~Teljes titoktartás? Érthető…~ Sóhajtott egyet, körbenézett, majd újból a parancsnokra emelte a tekintetét.~ Mi járhat Erwin parancsnok fejében, hogy Pixis parancsnok sem ért vele egyet? És vajon mi, kadétok mi a csudában tudnánk segíteni? ~ Értetlen fejet vágott, de közbeszólás nélkül hallgatott tovább. ~ Ép ésszel fel nem fogható dolgok? De hisz én már ezt sem tudom felfogni. Teljesen elvesztem, olyan ez az egész helyzet, mint egy csomó. Már azt sem tudom, ki kivel van, és miért… De amint látom, nem csak én vagyok így ezzel ~ a többiekre nézett, komoly ábrázatuk ellenére fogadni mert volna rá, hogy egyiknek sincs lövése a dolgokról. ~ Törvényt szegni, és meghalni? Hát, nem igazán szeretnék meghalni, de a törvényszegéses rész eléggé izgalmasnak hangzik. Mindig is ki akartam próbálni, milyen a sötét oldalon állni…~ erre a gondolatára elmosolyodott. Tovább hallgatta a parancsnokot, majd mikor elővett egy térképet, hogy megmutassa, hol találkoznak, gyorsan memorizálta a helyet, és ezzel egy időben végső elhatározásra jutott. Nem lehet többé az a Kami, aki mindig az anyukája védelme alatt állt, és a húgával játszadozott otthon mit sem tudva. Most nyakig benne van ebben az egészben, és kötelessége megvédenie őket. El fog menni, hogy megtudhassa, mi folyik a falak mögött, hogy tisztább képet kaphasson a világukról, hogy ne a sötétben kelljen tapogatóznia. Pixis parancsnok utolsó mondatára már nem is igazán figyelt. Távozása után Kami felugrott az ágyról, felkapta a kabátját, és szó nélkül otthagyta a többieket. Holnap este 10 óráig még el kellett intéznie valamit: mégpedig haza kellett mennie. ~ Látni akarom őket, és tudatni akarom velük, hogy élek, valamint hogy mindent megteszek azért, hogy megvédjem őket! ~ Futólépésben szelte át a kórház folyosóit. Amint kilépett onnan, beleszippantott a levegőbe, majd új lendületet véve tovább indult. Keresnie kell egy lovat, hogy időre megjárhassa az oda-vissza utat. ~ Sietnem kell, ha még időben vissza akarok érni... És ha már úgyis otthon vagyok, igazán rám férne egy kis stílusváltás! ~ gondolta, miközben megpiszkálta az egyik göndör tincsét. |
|
