Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Sept 3, 2016 3:59:41 GMT 1
-Nem olyan bűnökre gondolok, amelyek gyermeteg lopások vagy túlélésért elkövetett kannibalizmus. Hanem olyanra, ami visszacsinálhatatlan kárt okozott.
Felszerelésként a kardom mellé csak egy könnyűgéppisztolyt viszek magammal.
-Megoldom, a hidat bízd csak rám.
Hógolyóra pillantok.
-おとり.-mondom neki. Mire az mint valami eszeveszett állat megindul ki a nyílt terepre.
Büszke vagyok rá ügyesen elcsalogatja a keresztnél álló őröket akik így őt figyelve pont háttal kerülnek nekem.
Bántani próbál
De gyenge valójában
Halál a nevem
Nem éppen az életművemet költöm meg mikor a hátat fordított keresztőrök egyikét lefejezem a másikat meg felnyársalom de nincs idő újraírásra a többiek bármikor kiszúrhatnak így Hógolyóval rögtön visszavetődünk a romok takarásába.
|
|
Geri
Lelkes fórumozó
Posts: 61
|
Post by Geri on Sept 28, 2016 19:57:16 GMT 1
Mikor Baucher felém indult és megpróbálta elkapni a felsőm hátra lépek egyet, és a szemébe nézek.
- Miattam okolhatsz engem és lehet, hogy én vagyok a hibás, de ezzel nem jutunk előrébb, tegyük a dolgunkat. Én is veszítettem már el szeretteimet és barátaimat, mint ahogy mindannyian, de most arra kell összpontosítani, más ne haljon meg.
Miután úgy döntött mehetek velük csak ennyit mondtam, kissé gúnyosa.
- Köszönöm a lehetőséget, "főnök". - Na persze, még hogy golyót.
Nem volt kedvem veszekedni, így inkább visszamentem az ágyamhoz és felfegyverkeztem. Machete, pisztoly, mesterlövészpuska...a többiért majd visszajövök. Mehetünk.
***
Mikor odaértünk és a "főnök" kiadta a parancsot a vöröske rögtön megindul. Én lekapom a hátamról a puskámat, rátekerem a hangtompítót, célzok és lövök. Először leszedem a kettőt a tetőről, majd az egyet amit a vöröske kihagyott, majd rákacsintok. Mikor végeztünk a "főnök" felé pillantok:
-És most?
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Mocsok on Oct 15, 2016 11:40:04 GMT 1
- Ben
Ben biza örömmel konstatálhatja azt, hogy az kés pengéje az izomagy koponyájában landolt. Az óriás fertőzött tett egy-két bizonytalan lépést, majd megfordult, hogy farkasszemet nézzen támadójával. Amint kiszúrta szegény Bent máris megrohamozta. Ha lehet ezt egyáltalán rohamnak nevezni. A kés látszólag jó helyen állt meg, elvégre az izomagy, látszólag szédült, és csupán cikcakkban tudott előre araszolni. Ben ezt kihasználva az ablakhoz... pontosabban annak maradványához rohant és azonnal mászni kezdett, ám a hatalmas éhenkórász ezt nem hagyta annyiban és biza egy terebélyes méretű betontömböt hajított a férfi felé. Pechére nem találta el célpontját, ám azt elérte, hogy a padlódarab amibe Ben kapaszkodott kicsusszanjon a helyéről és a mélybe zuhanjon, ezzel együtt pedig a férfit is magával rántva. Az egész csupán egy pillanat volt. Ilyenkor az ember már beletörődik abba, hogy fél lábbal már a sírban van, pont ezért lepődött meg a zuhanó férfi, mikor egy kéz megragadta az övét. Mázlijára egy meleg és egész jó állapotban lévő emberi kézről volt szó. Miután nagy nehezen visszahúzták az épületbe, Ben megvizsgálhatta megmentőjét. Meglehetősen ismerősnek tűnt... Sőt ismerte is, elvégre James volt az. Szeméből sugárzott a gyűlölet, de egyelőre nem úgy tűnt mintha fegyvert szeretne rántani.
- Lina
Lina is könnyedén lemászott elvégre a már megtisztított emeletről indult. Persze lefelé kellett másznia, szóval az egyel lejjebb lévő fertőzött csapat szinte azonnal kiszúrta, és meg is indult felé, ám javarészük értelmes gondolkodásmód híján a mélybe zuhant, a maradék meg oszló karjaikat kinyújtva próbálták elérni a nőt, persze sikertelenül. Végül elérte azt az emeletet amelyen az őrmestert csapdába ejtette egy csapat vadász... Amik most valahogy sehol sem voltak. Csupán az egyik irányból jött halk nyöszörgés meg itt-ott egy erős koppanás, de szinte azt is teljesen elnyomta a fütyörészés. Még szép, hogy elindult a hangok irányába, és lám az őrmester egy ajtónak támaszkodva fütyörészett. A nyöszörgés az ajtó mögül jött. Feltehetőleg egy fertőzött hallatta.
- Á, csakhogy itt vagy... Ideje indulni.
Az őrmester megigazította pisztolytáskáját, majd mikor ellépett az ajtótól a fertőzött még hevesebben kezdte verni azt.
- Nem kell félned tőle. Ő csak Scott. Ugyan olyan kezdő volt mint ti... Nos igen, volt. Na gyere!
Azzal az őrmester a lépcsőház ajtaja felé intett, majd félrehúzta az előtte lévő szekrényt, ezzel szabaddá téve az utat lefelé.
- Ben és Lina
James és Ben között némileg feszült volt a levegő ám mikor betoppant Lina, az őrmesterrel az oldalán, valamivel javult a helyzet.
- Látom beértél minket közlegény. Nos, jöhet a következő épület? - Meg sem várva a választ folytatta. - Szorosan mögöttem fogtok haladni és bármi történjék nem tértek le. Az épület tele van fertőzöttekkel és ahhoz, hogy keresztül jussunk rajta, nem árt ha az ember nagyon jó formában van. Induljunk!
- Tünde és Jonathan
Szerencséjére szélcsend volt így a golyó röppályáját semmi sem tolta el. Jonathan gond nélkül szedte le az első mesterlövészt, amire a másik azonnal felfigyelt. Az adóvevő már a kezében volt mikor röppent az újabb golyó. A kapkodás miatt, a töltény lejjebb ért célt, de mivel így is átlőtte a célpont torkát, már nem kellett aggódni miatta. Tünde már nem volt ilyen szerencsés. A két őr, igaz bevette a csalit, de most őszintén: Ki olyan ostoba, hogy géppuskával a kezében csak nézi, ahogy egy farkas elsétál előtte? Az őrök azonnal tüzet nyitottak az állatra... Illetve csak nyitottak volna, ám két apróbb tőr fúródott a torkukba, a harmadik pedig egy lyukkal a fején esett össze. Boucher és Jonathan szerencsére elintézték, hogy az őrök ne tudjanak riadót fújni, de nem kellett sok ahhoz, hogy lebukjanak. Holott még csak az épület bejáratánál jártak. Amint beléptek szomorúan konstatálták, hogy a folyosók három irányba ágazódnak el.
- Szétválunk. - Mondta nyersen Boucher. - Nem akarok túlélőket. És persze mindet csendben végezzétek ki. Ha erősítést kapnak végünk. Értettétek?!
- Jonathan
Jonathan a csupán két őrrel találkozott, de mivel ők is távol voltak egymástól, könnyedén elintézte mindkettejüket. A hosszú folyosó legvégén egy egyfajta börtönként szolgáló terembe ért, ami biza alaposan meg volt pakolva, nem csupán rabokkal, de őrökkel is. Legalább hat fegyveres ember volt a teremben. Kettőnél shotgun, a maradéknál gépkarabély volt. Egy tűzharc esetén valószínűleg alulmaradna, de ha meg is nyerné akkor is esélyes, hogy az őrök riadót fújnak. Viszont nem hagyhatta csak így itt a rabokat, vagy ha őket mégis, akkor az őröket nem. Elvégre a parancs egyértelműen az volt, hogy ölje meg őket.
- Tünde
Tünde a folyosón haladva legalább tíz őrrel találkozott, de mivel szétszórtan haladtak, gond nélkül kardélre hányhatta őket mielőtt még kimondhatták volna, hogy "Mi az isten?" Menet közben nem egy üres szobát talált. A legtöbben csupán lőállások voltak, némelyikben élelem, ám a főnyereményt a folyosó végén ütötte meg, a keresztesek fegyverraktárának formájában. Csupán három őrt számolhatott odabent. Az egyikük egy fiatal lány volt, szőke hajjal. Hátán egy Tündééhez hasonló karddal.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Mocsok on Nov 5, 2016 11:22:03 GMT 1
Üdv minden játékosnak! Sajnálatos (vagy talán annyira mégsem az) hírt kell közölnöm veletek. Arra a döntésre jutottam, hogy leadom nem csak a kalandjaim, de a világaim is. Hogy miért? Nos, főként azért mert a mesélés nem az én műfajom. Elég lassan írok, gyakran nincs is rá időm, végigimprovizálok mindent, stb. Persze nincs minden veszve bárki átveheti a világokat és a kalandokat is, sőt kedve szerint formálhatja azokat. Játékot továbbra is vállalok, de mesélést már csupán kivételes alkalmakra. Megértéseteket köszönöm, további jó játékot az oldalon!  |
|
