Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
Utoljára online: Mar 24, 2019 23:33:52 GMT 1
Sept 17, 2017 22:08:11 GMT 1
|
Post by Zaranir on Mar 6, 2018 22:28:02 GMT 1
Samuel csak arra a pillanatra várt, amikor is valaki megpróbálja elhallgattatni a fényforrást. Az első pár lövést még egy helyben adja le, majd mozog, hisz bár jól fogja a töltényeket, csak túlélni nem éli őket. Ha eddig nem fektette meg a nyomorultat, akkor most se fogja, így amikor már menekülőre fogják, csak baráti szeretetből lő a nő felé. Mi értelme lenne menteni, ha nem lenne veszélyben. Ha már veszélynél vannak, Samuel is felfedezi a tüzet és a nyugtalanságát. Amíg ez a barbár társaság a halálra égés miatt aggódik, a Greyhound família intellektuális egyede a kék lángokból meg is mondja, hogy a megfulladás veszélyezteti őket inkább, mert van benne... valami, amitől kék és fullaszt. A ketrecet megvizsgálja, ha nincs a közelben kulcs és nem nyitható, az ajtajának illesztésére vagy zárjára ad pár ütést a fegyvertussal, attól függően, hogy melyik tűnik gyengébbnek. -Irány felfele és gyorsan, a levegő mérgező lesz. Erős ember és a zsákutcától nem fél, viszont ha lehet, akkor tart egy kis távolságot, Raventől, ne egy ponton terheljék a létrát. Ha a ketreccel kell menni, akkor elkéri Raventől, hogy gyorsabban menjen, meg ő kevésbé fogja sajnálni Edgar rázkódását. Csak érjen fel, mielőtt felhevül a létra.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 7, 2018 15:27:49 GMT 1
Raven
Az üveget amit Sam kevert körültekintően tartom kézben, amíg meg nem születik a döntés, most! Ahogy meggyullad hozzá is vágom a legközelebb eső őrszemhez. Égj rohadék! Valahol ront kicsit a lelkesedésemen, hogy nem nézhetem tovább ahogy üvölt a lángok között. Újabban furcsa dolgok kezdenek tetszeni. De a tűz még így is eléri a hatását.A táborban kitör a pánik, a kis kurvát pedig vissza cibálják a menedékbe, én pedig szaladok Edwardért ahogy csak tudok. Ahogy oda érek a ketrechez látom ahogy a lány küzd a testőreivel, hideg szemmel nézem egy másodpercig, majd előtör belőlem az elmúlt napok emléke, nem vagyok egy jó dobó, a szemem sem az igazi, de hát a kölcsön kés az ugye vissza jár. Megfogom a dobókés élét és teljes erőmből eldobom a nő felé, őszintén remélem hogy talál. Még ha minddel nem is tudunk elbánni, majd fogok egy követ és leütöm a lakatot a ketrecről. Fogom Edwardot és hagyom, hogy megkapaszkodjon a kabátom egyik belső szakadásában. Ekkor jön meg Sam.
-Irány felfele, és gyorsan, a levegő mérgező lesz.- Most hogy mondja tényleg érdekes színe van. Elkezdek felfelé mászni a létrán amilyen gyorsan csak tudok. Minél előbb ki akarok érni a veszély zónából, már ha ez lehetséges egyáltalán, és az sem tetszik, hogy közben lentről ránk lőhetnek. Remélem akkor megzabálják őket. Meg egyébként is remélem meg zabálják őket.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on Apr 30, 2018 20:00:37 GMT 1
Amikor „hőseink“ a tűzlétrához érnek, örömmel tapasztalhatják, hogy az a kétes külseje ellenére kifejezetten stabilnak bizonyul. Gond nélkül elbírja a súlyotokat, így már csak a goth nő haragjától és a fertőzöttektől kell tartanotok. Az előbbi nagyon zabos miután Raven egy kést repített el a feje mellett, az utobbóiak pedig egyre gyorsabban haladnak, hisz egyre közelebbről érzik a szagotokat. Az agyatlan zombik a tűzlétra alá tömörülnek és bár nagyon szerencsétlenül, de mászni kezdenek felfelé. Inkább nevezhetnénk evickélésnek, de szép lassan közelednek felétek. Samuel választhat, hogy lőni kezd a magukat felfelé küzdő agyhalattokra, vagy megpróbálja őket a bakancsa talpával lejjebb dorgálni. Mindkét lépés kockázatokat vonhat maga után, sem a fogyó lőszer, sem az esetleges bokán harapás nem kecsegtet túl sok előnnyel, ám mindkét esetben pár lezuhanó hulla útját állhatja a többi fertőzöttnek. A létra melegszik, az agyhalottak pedig közelednek. A döntést nem lehet halogatni, az agyhalottakat nem zavarja az égő bőr, téged viszont igen. (Ha lősz, guríts 1xD4-el, ha rúgsz akkor 1xD6-al.) Mivel Raven haladt elöl, így neki csak a felé repülő golyoktól kellett tartania, ám ezek csodával nem érkeztek. A tetőre érkezve sűrű, folytó levegő csapta meg az orrát. Nem sokat látott a vegyszeres ködtől, ami részben aggasztó, viszont megnyugtató is, hiszen az esetleges ellenfelei sem. Edgar hangosan rikácsolt, valószínűleg ez betudható amolyan örömtáncnak is. Viszont minden örömteli hangot egy esetlen szárnycsapás követett, majd a szomorú felismerés, hogy nem tud szárnyra kapni. Elugrált a közeledből, egyenesen a köd irányába. Nem lenne túl jó, ha elveszne, hiszen csak most jött vissza... Viszont a lentről érkező hangokból azt tudod leszűrni, hogy Samuelnak talán szüksége van a segítségedre. Döntened kell, a doki vagy a madár élvez elsőbbséget. Az egyik talán eltűnhet a horda vagy a vegyszerfelhő mélyében. (Ha utána mész, akkor 1XD4 ha Zarának segítesz akkor 1xD6.)
|
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
Utoljára online: Mar 24, 2019 23:33:52 GMT 1
Sept 17, 2017 22:08:11 GMT 1
|
Post by Zaranir on May 1, 2018 18:47:18 GMT 1
Samuel eleinte bízik abban, hogy bár az élőholtak eléggé motiváltak a létramászás sportjában, amatőrök is. Így az elsődleges terve a felfele menekülés, amíg a létra elég biztonságosnak érződik a folytatáshoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha lefelé tekintve meglátja, hogy pár versenyző igazán nagy tehetséget mutat, ne álljon meg egy pillanatra elismerni ezt és oldalövéből ne venné elő díjazóját két ólomhelyezés kiosztásáért. Nem pazarol sok időt ezen homlokpuszikra, tudja, hogy szelíd madártollként fog aláesni a fulladástól, ha túl sok méltatást adományoz szét. Ha és amint feljut, megnézi a további lehetőségeket, ugyanis kevés reménye van arra, hogy Raven nem került újra bajba az alatt, amíg nem volt vele Sam.
3n_9we4X1-41-4
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on May 12, 2018 0:34:23 GMT 1
Amilyen gyorsan csak tudok mászok a létrán, főleg miután észreveszem, hogy társaságunk is van. Legalább nem lőnek ránk, valami csoda folytán, de sajnos a banyát se sikerült eltalálnom. Most már oda a díszes késem és a dobó is. Shaj. Ahogy felérek Edgar kiszabadítja magát a ruhámból és elindul előre. Mi a fene? Nem elég nekem, hogy alig látok valamit a fojtó levegőben, amitől ráadásul köhögnöm is kell. Futhatok megint a madár után. Előbb még lenézek Samre aki a fertőzöttekkel küzd. Nem szívesen hagyom itt, ami engem is meglep, de nem veszthetem el újra Edgart. Egy halk nyögéssel és még halkabb szitkokkal végül a madár után vetem magam, a kabát ujjával eltakarva az arcom. GQRnf9G_1-41-4
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on Dec 19, 2018 20:03:24 GMT 1
Ahogy Raven megközelíti a madarat, érzi, hogy a lába alatt egyre bizonytalanabb a talaj, ám mielőtt meghátrálna, a tető konstruckció megadja magát és egy pillanat leforgása alatt egy emelettel lejjebb találja magát. A szagból és a csempéből ítélve egy fürdőszobába zuhant, méghozzá az ellenkező nem illemhelyiségébe. Edgar is követte őt a mélybe, hisz nem tudott repülni. - LEESTÜNK… LEESTÜNK – Rikácsolta pánikolva, majd fel alá kezdett szaladgálni a zárt szobában. A fehérhajú lánynak azonban nagyobb problémája volt, mint a madara kergetése. Az adrenalin hatása fokozatosan elmúlt, a nem is oly régen szerzett sebei pedig a zuhanás közben felszakadtak. A közelben semmi sem sincs, amivel el tudná állítani a vérzést. Egyedül egy ruhadarabot lát a szoba másik felén, ám ehhez egy fertőzött felsőteste is társul. A lényre valószínűleg ráomlott az épület, de még ficánkol és hörög. Ráadásul pont a ruhadarab felett. Komoly döntés előtt áll a lány, harcolni a felszakadt sebek és a fájdalom miatt nem nagyon tud, de ha megpróbál közel kúszni és bízni az ügyességében, lehet, hogy sikerülne megszereznie a ruhadarabot. Edgar odaküldésével is próbálkozhat, de a segítségre várás is egy lehetséges opció Samuel eközben odafent sikeresen visszaszorította az ügyetlen fertőzött hordát, ám ez két töltényébe került. Ez ugyan nem sok, de ismerve útitársa szerencséjét, nem kizárt, hogy ezeknek később hiányát látja majd. Ahogy felér a tetőre, egy hatalmas koppanást hall és nem tart neki sokáig kideríteni, hogy a tető bizony beomlott és valószínűleg Ravent és a madarát is magával rántotta. A vegyszerrel teli ködfelhő és por egyvelege miatt azonban nem sokat látni lefelé, így a leugrás rendkívül veszélyes lehet, ki tudja, hogy mire landol az ember. Ugyanakkor a lány élete veszélyben lehet, így Sam komoly döntés előtt áll. Ugrani meggondolatlanul, vagy más lejáratot keresni. A közelben van egy tető bejárat is, ám ki tudja, hogy milyen messzire kerülne onnét a beomlott szobától.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Feb 6, 2019 23:03:59 GMT 1
Amikor a tető beomlott egy percre valóban azt gondoltam, hogy ennyi, itt a vége. De aztán belém hasított a zuhanástól szerzet, és a korábbi sérülések fájdalma. Legalább élek.
-LEZUHANTUNK!- Ismétli Edgar
-Nem mondod?- Nyögöm. Majd nagy nehezen feltápászkodom, hogy körül nézzek. Legalább Sam nem eset be velünk.- Lehet hogy téged is meg kellet volna már ennem.- Nézzek a madárra. A röpképtelen holló pedig ide oda szaladgál a szobában. Rendesen körülnézek, undorító! Nem tudom eldönteni mi a rosszabb, ahogy a hely kinéz a szaga, vagy a vergődő fertőzött. És ráadásul megint vérzek is.
Felnézek a lyukra ahonnan aláhullottam. Rendben. Valahogy meg kell szereznem azt a rongyot mert a kabátom már nem igazán bírja, viszont ilyen állapotban kétlem, hogy fel tudom emelni a kardot, hogy lecsapjam vele. Megpróbálhatom mondjuk, de nem hinném hogy jó vége lenne. És az hogy ilyen állapotban oda osonjak, szintén nem tűnik túl jó ötletnek.
-Itt az ideje bizonyítani, hogy nem csak levesnek vagy jó.- Mondom félig viccelve. Megpróbálok közelebb kúszni ahhoz a rongydarabhoz, de nem kockáztatok sokat, ha úgy látom így bénán nem működik a művelet akkor csak a kabátomat szorítom a sebre és várok, reménykedek hogy Sam nemsokára utolér. Remélhetőleg egy darabban. Nagyon remélem.
|
|