Witcher

Royce&Aleena Mocsok Lyzy04

Utatok egy erdős részen halad át. Kellemesen hűvös van a fák árnyékában. Az ágak között átszűrődő napfény melenget, a lágy szellő pedig hűsít. Madarak éneke tarkítja be és teszi színesebbé az erdő zaját, valamint kényezteti az arra járókat.
Némely madár fütty már túlontúl szabályos.

(Dél [Mint idő. Nem, mint égtáj])
Néhol a fák ágai között kilátva látszik, hogy a nap delel, és ezt nem csak ebből, hanem korgó gyomrotokból is tudhatjátok.
Ahogy haladtok tovább hangokra lehettek figyelmesek. Nevetés és vidám beszédre.
Amint közelebb értek egy kisebb karavánt találtok. Akik épp az ebédelnek.
- Hahá – kiáltja az egyik amint meglát titeket. – Vándor társak! Jöjjenek egyenek velünk. Biztos régóta úton vannak. – mondja serényen egy vékony testalkatú
- Úgy biza jöjjenek. Társaságban jobban csúszik az étel. – mondja egy picit nagyobb darab társa.
(Összesen 5-en vannak)
Ha helyet foglaltok köztük, akkor megkínálnak szalonnával és kenyérrel, valamint egy finom borral.
Ha tovább mentek, akkor tovább csodálhatjátok kettesben az erdő hangjait.

Vissza nem megyek mert teendőim vannak. Viszont az a fogadó jó ötlet. Ihatok megint valamit. Hiszen még mindig jó a kedvem. Ingyen utaztam, eddig minden sínen megy. Összeszedem a cuccaimat s a kocsis után megyek a fogadóba. Amint beérek kerülöm a szemkontaktust pár másodpercig. Utána felmérek mindenkit és mindent a fogadóban. Odamegyek a pulthoz és kérek két töményet.
- Üdvözletem uram. Két töményet szeretnék... és érdeklődnék egy szobáért is. tartok egy kis szünetet 
- Óhh és lenne itt még valami, nem zavarná ha zenélnék itt egy kicsit.

Ha a kocsis a közelemben van intek neki, s kérek neki is egy töményet.

Gwadlec Lon Lahm TherealKREY

Mikor belépsz a fogadóba a bent lévők csak rád pillantanak és folytatják tovább, amit eddig is csináltak.
(Egyszerű munkásemberek, és elvétve pár asszony, akik a nap végi kikapcsolódást végzik)

- Adjon Isten fiacskám. Tessék. – kitölt egy Cseresznyés vodkát és egy Temeriai Spiritusz-t – A szoba pedig 30 korona/éj. A két tömény pedig 30 korona szintén. – fölcsapja a bal vállára a fehér rongyot, két kezét a pultra teszi és bólint egyet.
A kocsis látta, hogy intesz a fogadós pedig már tölti is a Nilfgaardi Citrinovka-t.
- Köszönöm édes fiam. – mondja a kocsis, majd koccint veled. (Ha nem vagy bunkó…) Majd lehúzza.
- Énekelni? Hogyne. Parancsolj. – mondja a fogadós -Oszt aztán remélem nem valami kornyikáló, mert itten azokat nem szeressük. – mondja komoly arccal. Aztán mutatja, hogy tiéd a terep.

Merelia (Mer) Bratti

A lány nem válaszol egy kérdésedre sem. Csak figyel téged és a másik két driádot. Tekintete csak úgy száguldozik köztetek. Csak figyel, zihál és dühös, ijedt tekintettel figyel.
A kést is figyeli, de nem nyúl érte.
A társaid eleinte rosszallóan néztek rád, de később hagyják, hagyd csináld a dolgot. És csendben várnak ők is.
Látszik a lányon, hogy gondolkodik valamin. Majd lassan a késért nyúl és felveszi, majd feléd tartja. Aztán közelebb húzza magához és feléd dobja.
Pont elég időt nyer azzal, hogy kitérsz a kés elől és menekülőre fogja. Pont úgy szalad, hogy miattad a másik driádnak ne legyen tiszta célpont, így nem lő.
A kislány gyorsan el is tűnik a fák között, de az általa csapot zaj tisztán mutatja, merre megy.

A nap már lemenőben van, és hazai terepen vagy. Nem sok esélye van a lánynak a menekülésre.
Egy tisztább részen éred utol. A földön fekszik és a bokályát fájlalja.
Amint közelebb mész hozzá feléd köp.
- Tűnj innen! Hagyj békén! – kiabálja kétségbe esetten és közben kúszik hátra.
(5 percel alkonyat előtt)

Lethana Aria

Alkonyat előtt egy órával eléggé fel élénkül a forgalom a környező utakon. Katonák vágtáznak minden felé és furcsa nagy szekereket állítanak az út szélére.
Ennek hatására az erdőben is megélénkül az élet.

Azok a katonák, akik a faluban voltak, az út szélén egy kisebb sátornál vannak. Pár tisztnek kinéző (Köztük az is, aki a településen volt) épp beszélgetnek valamin, míg a többiek várnak.
A várakozók közül az egyik szúrós tekintettel végig követ, ahogy elhaladsz, és valamit oda súg az egyik társának.

Nem annyira messze egy rejtettebb helyen megállsz. A napból már alig van valami a horizont felett. Ekkor az út mellé állított szekereknél megindul a nyüzsgés, és lehull a lepel róluk. Katapultok.
Harci helyzetbe állítják és amint a nap a horizont alá bukik, meggyújtják a lövedékeket és ki lövik az erdőre, majd újra és újra.
Ha be akarsz jutni az erdőbe most kell cselekedni, még nem késő.

Malidheim Kilian RIPalmyra

A fiatal nő ajkai mozognak, de hang nem jön ki rajta.
Félve hátra pillant, és amint meglátja, hogy a fogadós nincs, vissza néz rád kicsit töpreng, majd megfogja a kezed és elkezd húzni fel a lépcsőn.
Nagy iramban bementek az egyik szobába. (Erdan melleti be)
Rá lök az ágyra és rád veti magát.
- Tégy magadévá – súgja a füledbe – És a nevem Iri. – feleli mosolyogva.
(Innentől kezdve rád bízom a dolgokat)

Erdan Gresh550

Miután lepihentél nem várnál semmit, csak egy nyugodt éjszakát.
Az ajtón túl azonban lépteket hallasz, amik gyorsan el is tűnnek, majd egy ajtó csukódást.
Kicsivel később pedig hallod a szomszéd szobából az egyértelmű hangokat.

A katapultokat meglátva Lethana egyre idegesebb. Persze, logikus döntés, és egyszerűbb is csak távolról leégetni az erdőt, mint személyesen belekeveredni ebbe az egészbe... de ahogy sejtette, a katapult nem tesz majd különbséget. Ha Meri még ott van, ha bármilyen ember vagy elf még az erdőben van a driádokon kívül, akkor nem lesz esélye kijutni.
Nem szeretett kockáztatni, nem véletlen, hogy nem ment azonnal a húga után az első gyanúra. Csak ő is elveszett volna, vele együtt. De most nem volt más esélye. Ha sikerül, még megmentheti, ha nem... nos, akkor jobb így meghalni, mint egész hátralévő életében őrlődni, hogy talán tehetett volna valamit, de túl gyáva volt, és túl sokat gondolkodott hozzá.
Úgyhogy vesz egy nagy levegőt, megszorítja az íját, és elég távolra kerülve a katonáktól, hogy lehetőleg ne lássák, belép az erdőbe, és megpróbálja minden tudását bevetni, hogy megtalálja a húgát... és jó eséllyel, akár akarja, akár nem, a driádokat is.

- Köszönöm szépen. mondom a pultosnak
- Szívesen. válaszolok a kocsisnak

Megiszom a két töményem s aztán leveszem a kalapom, majd kezembe veszem a lantom. Elindulok oda ahova a kocsmáros mutatott. Ha van ott egy szék akkor leülök. Ha nincs akkor állva éneklem.
Mielőtt belekezdenék megköszörülöm a torkom, meghúzom lantom húrjait. Ezek után körbenézek és elkezdem a dalom: