RIPalmyra
Lelkes fórumozó
Hogy a füttyös fülemüle fürgén füttyögne a fütyidre
Posts: 43
Utoljára online: Feb 25, 2023 8:19:14 GMT 1
Mar 30, 2017 19:09:35 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 8, 2020 15:47:31 GMT 1
Post by RIPalmyra on Oct 8, 2020 15:47:31 GMT 1
Tudomásomra jutott hogy érdekes kiállítást fognak tartani Mariborban, talán megérne pillatást. Az ékszerek nem a kedvenceim, de ahogy elnézem az erszényem tartalmát lehet ráfanyalodok. Használhatatlan csillogó vackok..meh. Meglepően nagy távot tettem meg rövid idő alatt, de itt az ideje a vacsorának és egy meleg kényelmes ágynak. Összehúzom magamon a köpenyt, kezd hűvös lenni és sötétedik is. A távolban megpillantok egy füstoszlopot, csak reménykedhetek benne hogy egy fogadó. Megérzésem helyesnek bizonyult, egy csendes, nem kifejezetten díszes taverna, de célnak megfelel.
Benyitok, körbepillantok majd biccentek a csaposnak és a pultnál ülő három, vitázó ittas férfi felé. Miközben a sarokban lévő kiszemelt asztal felé haladok belehallgatok a vitába. Nehéz eldönteni hogy a helyi akcentus ennyire fura, vagy a sör volt sok nekik. Lepakolom a málháim majd leülök egy székre. Szinte azonnal elöttem terem egy fiatal és meglepően csinos lány és megszólít: -Üdvözlöm uram! Mit hozhatok? -kérdi kedvesen -Egy forró fürdőt, lehetőleg veled -válaszoltam miközben rákacsintottam, kaján vigyorral a képemen. A nyitott szememmel látom ahogy nyílik az ajtó és egy Vaják lép be. Rögtön eltűnik a jókedvem. -Viccet félretéve, egy korsó Kaedweni stoutot, egy ürüpörköltet, és egy helybéli töményet, kedves. Amíg a rendelést leadom gyanakodva figyelem az újonnan érkezett figurát.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 8, 2020 19:24:01 GMT 1
Post by Raven on Oct 8, 2020 19:24:01 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/88/ac/ef/88acef9b4c2f285229a401707fc6c699~jpg Mi tagadás a nagytakarítás ráfért a házra. Ilyenkor kivételesen örülök a több szolgának, egyébként jobb szeretem, ha kevesebben vannak.
-Miért van az, hogy ezeken a napokon mindig előkerül valami, amiről már ezer éve azt hittem, hogy kidobtuk?- Kérdezem egy virágos ruhát viselő babával a kezemben. – Kérlek, vidd ezt innen és ezúttal ne kerüljön vissza, a kisebb fésülködő tükör sem fog kelleni. Add oda valakinek. Ha jól tudom a szakácsnő lánya most lesz hét, biztosan örül majd a babának.
-És a tükör asszonyom? Ugye nem kéri, hogy dobjuk ki?- Az egyik új szolgálólány, alacsony vörös hajú és szeplős, de velem ellentétben rajta látszanak a skeligei örökségei. Hogy került ilyen messze egy skeligei lány.
-Tetszik neked?- Kérdezem. A lány arcát halvány pír önti el.
-Nem. Mármint, igen… Úgy értem ez egy szép tükör és a háta valódi ezüst.- És értéktelen, és veszélyes. Teszem hozzá magamban.
-Tartsd meg. Csak ne lássam meg a házban.
-Igen is asszonyom.
Végig járom a házat, a kertbe is kimegyek szívni egy kis friss levegőt. Figyelem, ahogy a szolgálók dolgoznak.
-Asszonyom, látogatója jött.
Már éppen kérdeztem volna, hogy kicsoda, amikor megéreztem a drága Tousani parfüm édes rózsás gyümölcsös illatát. Az arcomon egy cseppet sem szép grimasz fut át, de sikerül mosolyt erőltetnem magamra mire meghallom a hangját is, és megfordulok.
-Nem kell, hogy bemutass kedves biztos, hogy a háziasszonyod felismer, most, sipirc, úgy látom, van dolgotok.
-Igenis Grófnő!- Egyikünk sem javítja ki a titulus miatt. Így is olyan gyorsan eltűnik, ahogy fizikailag lehetséges.
-Régen láttalak Direna.- Mondom mosolyogva és megölelem. Régen az egyik legjobb barátnőm volt, és most a legjobb, amit egymás felé teszünk, az a néhány kínosan megtervezet beszélgetés, mindig ugyanabban a fagyos légkörben.
-Csak öregebb lettem nem bolondabb, és szerencsére te még mindig gyönyörű vagy. Na, nem annyira, mint én a te korodban, pedig már Vraick is megszületet mikor ennyi voltam.-Hányszor hallottam már ezt a történetet?
-Mond csak miért jöttél? Látod, az egész ház fel van, bolygatva nem kellene már ilyenkor még a mi házunkkal is foglalkoznod.
-Nos, valakinek mégis csak kell. Valakinek, aki nem ezeket a rondaságokat ülteti az ablakokba.- A rondaság egy kis virágzatú, kellemes illatú gyógynövény. Tényleg nem olyan mutatós, mint egy rózsa, de a cakkos levelei igenis bájosak a maguk módján. Felemel egy vázát benne, majdnem elvirágzott kardvirággal és az első szembe jövő szolgálónak adja.
-Ezt a fertelmet tűntesse el és az összes többi halott vagy virágtalan gazt is, szerezzen rózsákat.
Ez után minden szoba berendezésén külön végig ment, hogy kéne lennie, szinte mindenhol megjegyzett valamit, ami nem tetszet neki. Mindenhol azt, ami láthatóan az én választásom volt, legyen szó akár egy bíborszínű függönyről vagy többitől eltérő vázáról, vagy egy virágtalan növényről. Az összes szolgálóba belekötött. Mindig is ilyen volt. A saját szolgálói valahogy szerették, de nehéz volt vele megtalálni a közös hangot, ha akart valamit annak pontosan úgy kellet történnie. Az új szolgálólány eltört egy gyönyörű újezüst vázát, amit most hozott.
-Szerencsétlen!- Rivallt rá, a lány szinte sírt félelmében.
-Ugyan Direna az csak egy váza.
-Ami többet ér, mint amennyit ez a szerencsétlen itt meg tudna számolni. Tudsz egyáltalán számolni leány? Néz rám, ha kérdezek valamit.- Szegény lány bátortalanul megrázta a fejét könnyes szemeivel felnézet Direnára de nem hatotta meg. – Ugyan ne sírjál már te szerencsétlen! Szerencséd van, ha az én szolgálóm lennél, addig nem aludnál, amíg le nem dolgoztad a váza árát.- Tudom, hogy nem tenné meg, szigorú, de sosem igazságtalan, egyszerűen csak mérges. Rám, néha talán még gyűlöl is, és ezt most ezen a szegény lányon vezeti le. Végre elengedi ő pedig sírva el is szalad a váza darabjaival a kezében.
-Nem szép, hogy őket bántod.- Mondom halkan.
-Téged nem bánthatlak, a menyem vagy. És a fiam szeret téged. Már egy ideje nem vagyok benne biztos, hogy miért.- Nem tudnak nem fájni a szavai. Nem értem, hogy mehetünk ennyire messzire, hogyan távolodhattunk el ennyire. Valami gyenge kifogással kimentem magam és veszek pár mély levegőt, nem akarok a szolgálók előt kiborulni és most nem találnék, üres szobát ahol magam lehetek. Ekkor lép be Vraick az ajtón. A gyors ölelés nagyon jól esik, határozottan fel van dobva valamitől, eléggé hogy ne vegye észre az enyhe sós ízt a csókban.
-Ma este partira megyünk.
-És ez ennyire feldob?- Kérdezem mosolyogva.- Nem semmi parti lesz akkor. Mondom és magamhoz húzom még egy csókra. Ebben már én sem érzem a könnyek ízét és kicsit később egy üres szobát is találunk a fojtatáshoz. Habár ez egy kicsit lelassítja a takarítást.
***
Az este már csak a készülődésről szól. A hajamat virágokkal fontam be, amik tökéletesen mennek a ruhához, amit választottam. A zöld ruha előröl, egyszerűen néz ki, a háta viszont teljesen nyitott, amin vékony növény fonatok futnak át. A hosszú ujja is két részből ál, mert még egy rész lazán rá is omlik. A könnyű esése kivételesé teszi, de igazából a növények miatt választottam.
-Kevés rajtad a virág.- Jegyezi meg Vraick miközben átölel hátulról.
-Néha elég a kevés is.- Mondom és megcsókolom, épen csak érintem az ajkát.
-Ennyi?
-Ha nem szeretnél te is az én rúzsommal megjelenni a partin. -Medig gondolkodhatok rajta?
-Szerintem nem maradt sok időd.
-Akkor majd később behajtom, mondjuk egy kis kamattal.
-Ha odaérünk időben én nem bánom.- Elindulok előre, de az ajtóból még visszanézek.- Ha elkésünk, sem fogom bánni. Az épület a külvárosban van, így egy ideig még a kocsival is eltart oda jutni, de maga az épület és a bálterem, mint szinte mindegyik ebben a városban gyönyörű.
Bólintok a komornyiknak, majd szó nélkül követem a férjembe karolva.
-Valahogy nem ilyenek képzeltem a nagykövet partijait.- Jegyzem meg halkan.
-Ezt inkább ne emlegesd. Reméljük, a ma este nem megy olyan messzire.
-Miért?- Kérdezem pajkosan.- Egész nosztalgikus lenne.
-Éééés, inkább ezt se emlegesd.- Felkacagok. A szememmel ismerősöket keresek, egy párat találok is, de a nagyköveten egyelőre nem akad meg a szemem.
Kibújik a karomból, és elvesz két pohár fűszeres bort az asztalról.
-Ez inkább az én kedvencem, mondom, miután beleszagolok a pohárba.
-Nem számít, úgyis inkább neked hoztam.
Belekortyolok a borba, tényleg inkább az én kedvencem édes, nagyon fűszeres, kicsit talán túlságosan is. Vraick egy fél kortyot se tudott meginni belőle. Már ép megjegyzést tennék rá, de egy éles hang belém rekeszti a szót.
Mosolyogva fordulok a nő felé. Az ölelés után csak kérdőn nézek rájuk. Nem ismerem ugyan a nőt bár ismerős. Nem egyszerű, de a bemutatkozás után valahogy sikerül Vraicknek is szót kapnia.
-Igen. Bemutatom Willow-t. A feleségem, már nem is tudom mióta, tényleg.
-Nagyon örvendek Méltóságos asszony.
-Jó találkozni valakivel, aki ilyen jól ismeri Vraicket.- Mondom, majd még hozzá teszem. – És szívesen meghallgatnék majd pár történetet azokból az időkből.- Közben cirkosan a férfire nézek.
-Szerintem tényleg nem szeretnél.
-Ma este mindent meg akarsz nekem tiltani.- Mondom nevetve. Majd az asszony sietve távozik és ismét kettesben hagy minket.
-Ha dolgoznod kell, menj nyugodtan.- Mondom.- De egy táncot mindenképpen kérek ma este.
-Ha jól értettem a bejelentésig még van egy óránk, egy tánc egész biztosan belefér.- Azzal meghajol és a kezemért nyúl. Együtt megyünk csatlakozni a táncolókhoz. Szeretem a táncot és a zenét. Hiányoznak néha a régiek, de az emberek zenéiben ugyanúgy megtalálhatóak kedves, néha egészen szép ritmusok, és a táncot se tudom megunni soha
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Jun 28, 2021 15:03:58 GMT 1
Feb 23, 2016 19:32:07 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 9, 2020 11:05:42 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 9, 2020 11:05:42 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg - Hmm... Már-már megrögzötten figyelte a ládikát, miközben egyik keze az állára tévedt, s mintegy jelezve, hogy elméje elveszett gondolatai kusza tengerében, simogatni kezdte azt. Ekkor jött a falusiak, és leginkább a fogadós megmentője Aleena, aki a vaják és annak különböző főzetei közé állt, persze eleinte csupán képletesen. Royce egy darabig még kötötte az ebet a karóhoz, de végül halk morgást és egy fájdalmas sóhajt követően elengedte a dolgot. Még egyszer utoljára visszapillantott volna drága ládikájára ám ekkor a varázslónő már tényleg köztük termett, majd megcsókolta. Royce hagyta magát. Talán kicsit megenyhült, de a rossz előérzete nem oszlott el teljesen. - Csak a vasvillákba... Fűzte hozzá, orra alatt morogva a lány megjegyzéséhez, majd összefont karral követte a lányt a földszintre.
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
Utoljára online: Sept 18, 2024 20:24:43 GMT 1
Feb 27, 2016 15:50:39 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 9, 2020 14:16:02 GMT 1
Post by Kami on Oct 9, 2020 14:16:02 GMT 1
#s://i~pinimg~com/originals/b3/d1/5a/b3d15a0c835c16a5f9c094e502e86b6b~jpg Ez is olyan nap, mint a többi. Faye nagyon nehezen kel fel reggel. Kócos hajjal, csipával teli szemekkel kivánszorog a konyhába. Nővére Aayla már ott ül az asztalnál a gyógynövény teáját kortyolgatva. Faye levágódik az Aayla melletti székre, és szó nélkül elveszi nővére teáját, és belekortyol. Sosem szerette a teákat, de megtette a hatását. A szörnyű íz hatására Faye megrázkódik, és máris éberebb lesz. Még egy korty, és teljesen felkel. Arca furcsa grimaszba rándul, miközben visszahelyezi a bögrét nővére elé. - Ezeket kellene beszerezni? – Kérdi a papírra vetve egy gyors pillantást. – Ennek a nagy részét nem fogom tudni itt beszerezni, az bizonyos. – Mondja Faye, majd hátat fordít, és elindul készülődni. Ahhoz képest, hogy milyen gubancos hajjal ébredt, elég hamar elkészült. Egy egyszerű de kényelmes ruhát öltött magára. Felkapja a kis oldalbatyuját, és mellé a hatalmas kosarat, és a bevásárló listát pedig a ruhájába a keblei közé teszi, mint eddig mindig. Mikor Aayla ezt először megkérdezte tőle, miért oda rakja, Faye csak ennyit felelt: Innen könnyen és gyorsan elérem. - Amint beszereztem amit tudtam, jövök! – Köszön el Faye, s csukódik mögötte kis házuk ajtaja. Kényelmes tempóban sétál a piactér felé. Először a szokásos útvonalat bejárva beszerzi azokat, amikről tudja, hogy biztosan fellelhetőek kicsiny falujuk szegényes vásárján. Természetesen a legangyalibb arcát veszi elő, és mindenkire rámosolyog, azokkal akik leszólítják pedig kedélyesen elbeszélget. Így esett, hogy ez a beszerző körút Faye számára mindig hosszabbra nyúlt, mint szerette volna, de nem tehetett mást. Hálával tartozott ezeknek az embereknek, hogy hajlandóak voltak befogadni őket. Körútja végén fedezi csak fel a kisebb tömeget. Odasétál, de mivel elég alacsony, nem lát semmit. Így úgy dönt megpróbál kicsit előrébb furakodni. Sűrű bocsánatkérések közepette manőverezik az emberek közt, ügyelve, hogy senkit se lökjön meg. Nagy nehezen átfurakodik a tömegen, és meglátja a kiírást. - Ó, a cintrai vásár! Pont jó az időzítés! – motyogja magának mosolyogva. Ezután visszafelé egy másik távozó egyén nyomdokaiban könnyen kijut a tömegből, majd dudorászva elindul hazafelé. - Megjöttem Aayla! – Szól Faye, miután hazatér. Dúdolva elkezdi kipakolni a szerzeményeit, majd odameny Aayla-hoz. - Hát, mint reggel is mondtam, nem sok mindent találtam meg a listádról a piacon. – Előkapja keblei közül a lapocskát, és meglobogtatja nővére orra előtt. - Viszont szerencsére elkezdődött a cintrai vásár. Felnyergelem Kiskutyát, és megyek is. Velem tartasz? – Veti hátra Faye a válla felett, miközben elmegy átöltözni. Kérdezhetitek miért nevezi el a lovát Kiskutyának, holott se nem kicsi, se nem kutya. Nos ez azért van, mert Faye ezt a lovat a halál torkából mentette, és az állat nagyon hálás neki, ezért egyetlen hívószóra jön, és árnyékként követi Faye-t mint egy kiskutya. Igaz alacsony, de olyan dagadt lett, mióta Faye magához vette, hogy lassacskán már gyorsabban gurul, mint vágtat. Egy villámgyors átöltözést követően Faye már kedvenc fekete ruházatában áll az ajtóban, immáron egy nagyobb táskával valamint nyeregtáskával felszerelkezve. Még magára kanyarintja szintén fekete köpönyegét, s kimegy felnyergelni a fentebb említett állatot. Egy alapos pucolást követően, nagyjából fél óra múlva már felnyergelve indulásra készen áll.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 14:03:37 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 14:03:37 GMT 1
Lethana AriaA férfi megáll mikor felteszed a kérdést. Látszik rajta, hogy majd szét robban a méregtől. - Tudja miben tudna segíteni, – feleli a kinézetéhez képest higgadtan. – ABBAN, HOGY FOGJA ÉS KINYÍRJA AZOKAT A FRANCOS DRIÁDOKAT ÉS MEG MONDJA EZEKNEK A SZAROS KÖLYKÖKNEK, HOGY NE, ISMÉTLEM NE MENJENEK ANNAK AZ ÁTKOZOT ERDŐNEK A KÖZELÉBE. – ordítja el magát a férfi – Ebben tudna. Hiába beszélek ezeknek – mutat a gyerekre – nem hallgatnak a szép szóra. „A faluban unalmas a játék” mondják. De legalább BIZTONSÁGOS. – förmed rá a kisfiúra, aki ennek hatására hátrébb lép egyet. A férfi zihálva veszi a levegőt és látszódik rajta, hogy a mérgen lassan felül kerekedik a kétségbeesés. A nő még mindig térdepelve sír és a kisfiú is elkezd szipogni. - A lányunk. – folytatja a férfi a beszédet. – beszaladt az erdőbe miközben ját… - ekkor rád pillant. Az előbb a méregtől elvakulva nem is fogalakozott vele, hogy ki szól hozzá, de most, hogy már tisztábban gondolkodik szembeötlik neki a félvér mivoltod. - Minek is beszélek ilyen erről egy fattyúnak. – leköp eléd a földre. – Te meg asszony kelj fel, már úgy is mindegy. – feleli búsan a fickó, majd közelebb lép a feleségéhez. – Kölyök te meg menj a javasasszonyhoz. – parancsol a fiúra, aki csak bólint és elindul.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 14:04:15 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 14:04:15 GMT 1
Malidheim Kilian RIPalmyraA fiatal nő először elvörösödik, mint a rák. A tálcáját pedig a szája elé húzza. Meglehetősen zavarba jött és a következő kérdésedet egy kicsi fázis késéssel fogadja. - Re…Rendben… máris hozom. – felei idegesen. Mikor elfordul neki megy az egyik széknek, majd ezután lehajtott fejjel megy a konyhára. (Ezt Erdan is látja) A fogadós pedig meglepően gyanakvó tekintettel néz egy pillanatra rád.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 14:05:06 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 14:05:06 GMT 1
Aayla PandoraA férfi nagyon megörül a reakciódnak. Kellemes mosoly ül ki az arcára, valamint egy izzadtság csepp folyik le a homlokán. Egy pillanatig némán áll előtted, látszik, hogy valamin zsörtölődik, de nem tart sokáig meg is tudod mi a szándéka. Elindul feléd, már hajol is le, már ajkai csókra csucsorodik. De szerencsédre vagy szerencsétlenségedre elbotlik a férfi és eldönt téged. A padlón koppantok mind ketten, össze is gabalyodtok. Amikor felpillantasz látod a férfit elvörösödött fejjel, ahogy próbál valami szót kituszkolni magából, de nem jön semmi hang. Egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy Zizrigold bal keze a bal melleden van, ez neki is feltűnik és idegességében felpattan és rohanna el. Mivel össze gabalyodtatok nem sikerül ez a manővere és elesik a lábadban. Szegény olyan szerencsétlenül esik, hogy telibe fejeli az ajtófélfát és eszméletlenül terül hanyatt. Ha ellenőrződ, hogy él-e még, él, csak elájult és egy szép nagy dudor nőt a homlokán. Faye KamiA sikeres piaci körutad után haza indulsz, mikor a házatok közelébe érsz furcsa hangokat hallasz onnan. Mikor megérkezel láthatod, ahogy a nővéred és egy férfi, akit te is fel ismersz, fekszik a földön.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 14:06:11 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 14:06:11 GMT 1
Royce&Aleena Mocsok Lyzy04Ahogy mentek lefelé az illatok és a hamis énekhang egyre erősebb lesz. Amint leértetek láthatjátok, hogy a fogadós épp az utolsó igazításokat végzi a terítéssel. Az asztalon főt sonka, sült és nyers szalonna, főtt tojás, frissen sült ropogós kenyér, zöldségek és gyümölcsök várnak rátok. Nem mellesleg a kedven italaitok is ott vannak már. Mikor felfigyel rátok abba hagyja az éneklést és széttárt karokkal, hatalmas mosollyal az arcán, valamint nyájas hangon köszönt titeket. - Jó reggelt kedveskéim! Hogy aludt a kedvenc vajákom és varázslónőm? Remélem jól. De nem is tartalak föl titeket egyetek míg meleg. – eláll előletek és az asztal felé mutat. Aleenanak kihúzza a széket. - Tessék kincsem, parancsolj. – mondja. - Ha bármire szükségetek van szóljatok. Jó étvágyat! – miközben elmegy rákacsint Royce-ra.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 14:06:50 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 14:06:50 GMT 1
Willow RavenA folyamatosan felcsendülő zenékre táncoltok valamelyik gyorsabb, valamelyik lassabb és lágyabb. Ezt néhány pár kihívásnak érezte, hogy ily sokáig koptatjátok a táncteret, így eleget téve a versenyszellemnek megindul a verseny, hogy ki tud tovább táncolni. Ezt a zenészek is érzékelték, vagy valaki szólt nekik, de egy pörgősebb zenét kezdenek el játszani. Sorban szálnak ki a párok, míg ti és egy másik pár maradtok, a végére már-már szorosnak ígérkezik, de Ők sem voltak ellenfelek. Ti végig táncoljátok a zenét. Amint vége lett, megtapsolnak titeket. Vraick egyből célba vesz egy asztalt, ahol egy kikészített vizes kancsó van, tölt magának és iszik. A harmadik töltés után egy közeli székre leül. - Még mindig csodálom az állóképességed. Rajtam már meglátszik a kor. – mondja fáradt hangon és lihegve. Sorra jönnek oda hozzátok az ismerősök, ki csak köszönni jön oda, valaki pedig egy rövidebb beszélgetés kezdeményez. Ekkor már Vraick is talpon van, hisz ne, hogy megszólják a ház elejét. A beszélgetések közepette a bejárat felől, a közelben ismerős hangra leszel figyelmes, amikor oda tekintesz meglátod az anyósodat amint épp a nagykövet anyjával beszélget. És azt is látod, hogy Phenne kissé meglepődik, és a szája elé emeli a kezét. Az is feltűnik, hogy három leányzó is figyel téged és az orruk alatt sugdolódznak. Mikor feltűnik nekik, hogy rájuk figyelsz, akkor elfordulnak tőled, és úgy folytatják, de az egyik még félszemmel tud figyelni. (A lányok ikrek, csak a frizurájuk és ruhájuk színe más.)
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 15:06:50 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 15:06:50 GMT 1
Gwadlec Lon Lahm TherealKREYA csapos bólint a kérésedre. Kitölti neked a négy töményet, négy különböző, de a legerősebbekből valóak. Majd sorba eléd rakja. - Parancsoljon! 100 korona lesz. -
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
Utoljára online: Apr 12, 2023 16:25:15 GMT 1
Apr 29, 2020 13:23:55 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 17:51:45 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 10, 2020 17:51:45 GMT 1
Végül, a fogadós és vendégeinek szerencséjére, Aleena lebeszélte a Vajákot bombajó ötletéről. Ráadásul még a csókot sem utasította el, na nem mintha sokszor lenne vele baja. Leena úgy érezte, hogy kissé megenyhült a férfi, és ez még boldogabbá tette. Mindig örömmel töltötte el, ha legalább egy lehelletnyivel nyugodtabbá, "boldogabbá" tehette társát. Mindent megtett ezen ügyért. Nem csoda, hisz már rég a szívébe zárta. Maga se teljesen értette, miért vagy hogyan, de ahhoz képest, hogy sosem voltak egy pár, sosem viszonozta Royce Aleena érzéseit, igen meglepő, hogy ennyi év után sem aludt ki szívében a szeretet lángja. És ezért, pontosan ezért akart örökké mellette maradni. Mert megtalálta azt, akit tényleg, igazán tud szeretni... Lent már várta őket a fogadós, ki negédes hanggal és bőséges reggelivel köszöntötte őket. Helyet foglaltak, majd Leena azonnal nekilátott enni.
-Jó étvágyat Royce! Mondta vidáman, és folytatta az evést.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Jun 28, 2021 15:03:58 GMT 1
Feb 23, 2016 19:32:07 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 21:09:47 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 10, 2020 21:09:47 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg Továbbra is összefont karral követte a varázslónőt le a lépcsőn, egyenesen a fogadó legforgalmasabb részébe. A rengeteg falusi közé... Ahogy haladt úgy érezte minden tekintet rá szegeződik, ezen pedig a fogadós meglehetősen gyanús viselkedése sem segített. A rossz előérzete egyre csak fokozódott. Nem volt hozzászokva, hogy ilyen kedvesen bánjon vele valaki. Sőt... Nem volt normális, hogy egy vajákkal így bántak. Valami nem volt rendben. Egyre inkább hiányolta a kardokat a hátáról. Nem fűzött hozzá semmit a fogadós mondandójához. Szinte nem is figyelt rá. Tekintete körbejárta a fogadót, éles hallásával pedig igyekezett a gyanús zajokra koncentrálni. Végül helyet foglalt, még egyszer körbenézett, majd az ételre pillantott. Át kellett futtatnia a fejében egy-két dolgot. Egyrészt, hogy van-e a faluban füvesember, és mi minden áll rendelkezésére a környéken. Ha sikerül leszűkítenie a lehetséges mérgek körét, jóval egyszerűbb lesz kiszúrni őket. Aleena eközben láthatta, hogy Royce-al nincs minden rendben. A vaják fejében szemmel láthatóan csikorogtak a fogaskerekek. Egyedül akkor figyelt fel a lányra mikor hozzákezdett volna az ételhez. Ekkor ugyanis halkan felmordult, mintegy jelezve, hogy nem ajánlja...
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
Utoljára online: Apr 12, 2023 16:25:15 GMT 1
Apr 29, 2020 13:23:55 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 21:36:19 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 10, 2020 21:36:19 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/721325260019990540/762391091043368990/Aleena_of_Kovir2~jpg Már épp emelte szájához az ételt, mikor Royce felmordult. Sóhajtott, letette és ránézett.
-Valami problémád van vele…? –kérdezte, miközben a férfira nézett. Ekkor látta meg rajta a kételyt, az arckifejezést, mely elárulja róla, hogy valami nem tetszik neki és épp azon gondolkodik- Mi jutott eszedbe?
Félig felé fordult, mutatva, hogy figyel rá. Mióta társak, megtanulta, hogy Royce jelzéseit tanácsos figyelembe venni. Végülis, egy tapasztalt Vajákról beszélünk, aki minden bizonnyal sokkal többet látott már, mint Leena. Ebből kifolyólag bízott a döntéseiben és hitt szavának. Sok kellemetlenségtől mentette már meg a nőt, mikor az balgán belerohant a hülyeségbe, ő pedig megígérte, hogy fejlődni fog ezen a téren. Ha Royce nem lenne, már nem is élnék… Sodden Hill után is ő látta el a sebeim, ő vigyázott rám… Ha nem segített volna, minden bizonnyal meghalok…
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 10, 2020 21:56:47 GMT 1
Post by Raion on Oct 10, 2020 21:56:47 GMT 1
Royce&Aleena Mocsok Lyzy04 Kis idő múlva a fogadós dúdolászva jön vissza hozzátok egy tálca süteménnyel. (Diós sütemény) Mikor észreveszi, hogy nem esztek félve megy oda hozzátok. Közben a süteményeket a szomszéd asztalra rakja. (A fogadós egy férfi 44 éves enyhén túl súlyos, kb 188 cm magas és 117 kg) - Nem ízlik az étel édeseim? Vagy mást szeretnétek enni? – teszi fel a kérdést arcára enyhe kétségbeesés ül ki.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Jun 28, 2021 15:03:58 GMT 1
Feb 23, 2016 19:32:07 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 11, 2020 1:24:10 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 11, 2020 1:24:10 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg - Túl kedvesek velem... Morogta halkan, majd vetett még egy kétes pillantást a reggelijére, majd vissza a varázslónőre. Őt látva kezdte megkérdőjelezni saját gondolatait. Vajon a parasztember előhúzta a régi trükkjét a sárkányölésre, és meg akarták mérgezni, vagy csupán ténylegesen túlon-túl paranoiás volt? Nagyot sóhajtott, majd hátradőlt a széken. Ekkor jelent meg a fogadós már-már túlontúl is ártatlan arckifejezésével. Royce nem szólt semmit csupán kérlelően útitársára pillantott. Jobb beszélőkével volt megáldva mint a vaják, így remélte, hogy ő majd kitalál valami kifogást Royce számára is...
|
|