Raion
FRPG Guru
Posts: 261 
|
Witcher
Közzétéve: Oct 6, 2020 20:04:52 GMT 1
Post by Raion on Oct 6, 2020 20:04:52 GMT 1
Merelia (Mer) Bratti Ez is egy átlagos napnak bizonyul, még a nem messze lévő utat sem járja nagyon senki. Két figyelmet igénylő pillanat volt csak. Az egyik amikor lovas katonák nagyiramban észak felé tartottak, a másik meg mikor egy furcsán feldíszített páncélba bújt ember haladt el az úton. Ez is még délelőtt történ, és már dél van, és azóta semmi. Újabb unalmas nap. (1 óra múlva) Hozzátok is elér a hír, hogy innen északabbra fogtak a társaid egy kislányt. Az elbeszélésekből halhatod, hogy nagyon harcias, majdnem el is szökött. Nem kell sokat várnod hozzád is elér az izgalom. A korábban látott díszes figura visszatért, és egy szép díszes társaságot is hozott magával, de ahogy kinéznek, a legtöbbjük nem katona. Szépen lassan elindul felétek, erre a mozdulatra vagy fél tucat társad is oda csődül. Az illető körülbelül félúton az út és köztetek megáll. Felnyitja a sisak rostélyát, megköszörüli a torkát (elég hangosan ahhoz, hogy minimálisan haljátok), és bele kezd beszédé be mély elnyújtott hangon. - Gaz Driádok! Halljátok hát szavaim. Én Sir Reagrag Of Rissberg, Cidaris lovagja azért érkeztem hozzátok, Brokilon erdejéhez, hogy megmutassam-e népnek, hogy ti általatok ki lőtt nyílvesszők e dicső és szent páncélt át nem lövik. Halljátok hát… - Nem teljesen értitek miről beszél, de az biztos, hogy idegesítő, annyira, hogy még a legnyugodtabb driádot is kihozza a sodrából. A tőled balra lévő megszólal. - Játszunk egyet? – teszi fel a kérdést izgatottan – Aki közelebb lövi a nyílvesszőt a szájához az nyer. Benne vagytok? -teszi fel ismét a kérdést. Ha benne vagy a játékban, ha nem. Különböző színű tollú nyílvesszőket oszt ki neked és/vagy a társaidnak. Öten szálnak be a játékba, veled együtt hatan lesztek. Pár perccel később a lovag még mindig a szövegét mondja. A driád társad pedig vissza számol. - Három, Kettő…. Egy. – és már szálnak is a nyílvesszők
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
|
Witcher
Közzétéve: Oct 6, 2020 20:06:20 GMT 1
Post by Raion on Oct 6, 2020 20:06:20 GMT 1
Jeremiah Berenbaum Kán A céh vezető egy nagyon komoly feladatott bízott rád, Menj Mahakamba és mutasd meg mindenkinek, hogy mi vagyunk a legjobb kovácsok! Ennyit mondott se többet se kevesebbet. Ez a „10 évente” megrendezésre kerülő kovács találkozó, ami sajnálatos módon a háború miatt elmaradt és most kerül sor rá. (Jó pár nappal később) A kíséreteddel már kora délelőtt elértétek Marnadal lépcsőinek déli tövét, de ekkor jött a baj. A téged és a felszerelésedet szállító szekér lecsúszott az útról és eltört a hátsó tengelye. Nem volt más megoldás, mint egy új szekér. Még sem lehet ezt a rengeteg holmit kézben cipelni. A térkép szerint két település jöhet szóba egy innen dél-keletre vagy egy innen keletre. Mindkettő fél napnyi járásra van. (Kíséreted: 8 Nilfgaard-i lovas katona + a szekér hajtó)
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209 
|
Witcher
Közzétéve: Oct 6, 2020 23:31:48 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 6, 2020 23:31:48 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/721325260019990540/762391091043368990/Aleena_of_Kovir2~jpg Egy fiút látok… Egy zöld dombot… Egy falut, melynek képe oly’ ismerős… Minden olyan ismerős… Mégis… Nem tudom ki ő, nem tudom hol, ’s mikor történik ez. Tán csak a képzeletem szüleménye, mint minden álom.
„-Haha, lassú vagy! Így sosem kapsz el!” –kiáltotta a fiatal srác, miközben egy világos hajú lánnyal fogócskáztak a tavaszi szellővel szántott dombtetőn.
-„Te vagy túl gyors!” –válaszolta panaszosan a vékonyabbik hangocska. Erre nevetve visszanézett a sötét hajú fiú, emiatt megbotlott és eltaknyolt. A leány már közel volt, nem tudott megállni, tehát szintén bucskázott egy kellemeset, barátján átesve. Jól beütötte a fejét, így azt szorongatva kezdett pityeregni.
-„Neeee ne sííírj! Kérleeek… Bocsánat, bocsiii! Esküszöm nem szándékos volt!” –próbálkozott a fiú miközben felült ő is és közelebb mászott a lánykához, majd szorosan átölelte- „Bocsáts meg nekem… Nem vigyáztam rád eléggé.”
Erre a lány abbahagyta a zokogást és rámosolygott.
-„Kedves fiú vagy…”-
Aleena Royce heves zihálására riadt fel. Ki volt az a fiú?? Miért ilyen ismerős? Miért ilyen ismerős ez az álom? Miért nem hallhatom soha a nevet?! Tomboltak benne a megválaszolatlan kérdések, de ebből semmit nem mutatott ki. Talán csak ezekről az álmokról nem mesélt Royce-nak. Nem voltak túl gyakoriak, de visszatérően tűntek fel újra és újra. Biztos csak a képzeletem szüleménye… Mondta magának a biztosan bizonytalant. Megdörgölte szemét, majd Royce-ra nézett. Ásított, majd finoman megsimította a vállát.
-Minden rendben…? Zaklatottnak tűnsz… Mi a baj? –kérdezte, közben pedig tovább cirógatta ujjainak hátuljával a férfi izmos karját.(Aleena-n hálóing van:)  |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Witcher
Közzétéve: Oct 6, 2020 23:58:45 GMT 1
Post by Aria on Oct 6, 2020 23:58:45 GMT 1
A faluba érkezve Lethana első gondolata, hogy a kocsmát célozza - egyrészt, mert ott lehet enni kapni, és valami jobb-rosszabb italt is, ha megszomjazik. Másrészt, ha információ, hírek kellenek, sosem kell jobb forrás mint egy falusi ivó. A férfiak a hétköznapjaiban büszkék rá, hogy milyen csendesen őrzik a titkokat, de ha lecsúszik néhány korsó sör, a pletykás vénasszonyoknál is hangosabban kotyognak el bármit olyasvalakinek, aki tudja mit kell kérdezni, és a félelf nő általában tudta, hogy oldja meg a nyelveket. A kocsma felé közeledve a tekintete azért elkalandozik Brokilon felé, és Merire gondol. A húga mindig ott maradt a gondolatai között... akármit tettek vele a driádok, akárhová került, nem volt hajlandó letenni róla. Megtalállak. Valamilyen úton, valamilyen áron, de ha életben vagy, visszahozlak.
Már éppen átlépné az ivó küszöbét, amikor meglátja a zokogó nőt, a szitkozódó férfit, és a vérző vállú gyereket. Pár pillanatig csak magában találgat, hogy mi történhetett, de rövidesen rádöbben, nincs értelme gondolkodnia... csak egy módon tudhatja meg, mi történt. Közelebb lép a három alakhoz és óvatos udvariassággal felteszi a kérdést:
- Elnézést... segíthetek esetleg valamiban? Úgy látom, gondban vannak.
A kérdése jószándékú, de azért felkészül rá, hogy a dühös férfi nem fogadja majd hasonló jóindulattal - az emberek azért nem szívesen látták a félvéreket, és ha tényleg súlyos baj van, ő egyszerűen kotnyelesnek tűnhet. Azért mindenesetre reménykedik, hátha rendes feleletet kap.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 0:15:58 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 7, 2020 0:15:58 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg Minden a megszokott kerékvágásban... Mikor meglátták elfordultak, szitkozódtak és a földre köptek. Persze mint minden faluban, itt is bőven akadt dolga. Arakászok. Rutin feladat, és nem is fizetett rosszul, így az árhoz hozzáalkudva az ingyen szállást és étkezést elvállalta hát a feladatot.
A munka nehezebb volt a vártnál, de semmi olyan amit Royce ne tudott volna megoldani. Gazdagodott néhány karcolással, horzsolássas és lila folttal, valamint elfogyott a táncoló csillagja. Még mindig jobb mint elevenen szétmarcangolódni. Mindenezek után csak egy pihentető alvásban reménykedett, azonban...
Arcokat látott maga előtt. Arcokat melyek már lassan egy évszázada kísértették. Véres könnyeket hullajtó arcok. Szemgödreik sötétek, s giliszták rágták húsukat. Körbevették őt és szótlanul figyeltek, de mintha mégis. Egyre közelebb kerültek volna...
Egy pillanat alatt ülve találta magát az ágyon. Lihegett és teljesen le volt izzadva. Tudta jól minek a jele ha ilyeneket álmodik. Rossz előérzete volt. Nagyon rossz...
Megfeszült izmai némileg elernyedtek a varászlónő gyengéd érintését követően.
Halkan morgott egyet, majd elengedte az ágy mellett lévő kard markolatát. Fogalma sem volt mikor markolt rá. Szeme sarkából a varázslónőre pillantott, majd felsóhajtott.
- Semmi...
Felelte szárazon a nő kérdésére, majd visszadőlt a verejtékétől nedves ágyba és tekintete a plafonra szegeződött. |
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 6:36:09 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 7, 2020 6:36:09 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/721325260019990540/762391091043368990/Aleena_of_Kovir2~jpg -Semmi? -kérdezett vissza a nő, miközben plafont bámuló társát figyelte- A semmitől nem kapcsolsz vészüzemmódva... De hadd találjam ki! Rosszat álmodtál. Biztosan... Vérmókusok voltak benne! Bizonyám! Vámpírmókusok! -mondta vigyorogva. Egyáltalán nem gondolta, hogy Royce értékelni fogja humorát, de nna.... Egy próbát megér- Álszent makkrágcsálók... Azt hiszed, hogy a cuki mókuska jön kaját kunyerálni, de tévedsz... Rádcsimpaszkodnak az erdőben, brutál nagy fenevadak, és kiszívják az életet belőled! Legalábbis is a vért... De a kettő jelenleg egyenlő. -kis szünet után sóhajtott, majd rá jellemző lágy finomsággal átölelte a Vaják derekát- Viccet félretéve... Biztos valami rossz az. Harckészültségben voltál. Nem kell elmondanod mit láttál, de ha mégis szeretnéd, akkor tudod, hogy meghallgatom...
Ismét kicsit elhallgatott, elgondolkozott.
-Az álmoknak sok jelentése lehet. Ha ennek, ami most volt, valami olyasmi van, ami mindkettőnknek fontos lehet, szeretném, ha elmondanád...
Kicsit közelebb csúszott, Royce arcát nézte. Szeretem... Szeretem az hollófekete tincsek alól elővillanó sárga szemeket... Valahogy... Már-már nem is evilági... Olyan... Különleges. Más. Figyelemfelkeltő. Megigéző... Mindig gondolkodni kényszerít azzal, hogy nem mondja el, épp mit gondol...
-Illetve, mik a terveid mára? Reggeli után elmehetnénk venni pár gyógyfüvet, már fogyóban van a készletem. Ezek az emberek csak úgy zabálják az alapanyagot! |
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 12:30:57 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 7, 2020 12:30:57 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg A lányt hallgatva, még mielőtt az átölelte volna, kikelt az ágyból, az egyik asztalhoz lépett amin egy előre kikészített vizes tál volt. Megmerített benne egy rongyot, kicsavarta, majd a hűvös és nedves ronggyal elkezdte letörölni izzadtságtól mocskos testét. A vérmókusok említésénél felkapta a fejét. Szeme sarkából a lányra pillantott.
- Ilyen lény ni... Hmm... Vicc volt... Értem...
Mondta szárazon, majd tovább törölgette magát. Reménytelennek tűnt a dolog épp ezért hátrapillantott a háta mögött lévő dézsára, majd fájdalmasan felsóhajtott. Jobb ha nem szok hozzá ehhez a kényelemhez. Lehet ezután hónapokig csak akkor lát majd vizet, mikor elered az eső...
Végighallgatta a varázslónő álmokról szőtt hosszas monológját, minekutána pillanatokig csupán némán nézett maga elé.Talán igaz, de nincs jelentősége, hiszen:
- Csak egy egyszerű álom volt...
Morogta halkan és ennyiben is hagyta a beszélgetés ezen részét, majd elkezdte magára ölteni ruháit.
- Felkészülök. Holnap indulunk.
Válaszolta miközben, épp a nadrágját próbálta magára húzni. |
|
RIPalmyra
Lelkes fórumozó
Hogy a füttyös fülemüle fürgén füttyögne a fütyidre
Posts: 43
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 13:22:38 GMT 1
Post by RIPalmyra on Oct 7, 2020 13:22:38 GMT 1
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 17:04:35 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 7, 2020 17:04:35 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/721325260019990540/762391091043368990/Aleena_of_Kovir2~jpg Aleena ölelésének személye kimenekült a helyzetből még mielőtt belekerült volna. Avagy Royce kimászott az ágyból és mosakodni kezdett. Még behajtom rajtad azt az ölelést, Mr. Mogorva... Meglásd, tőlem nem szabadulsz! Leena egy kissé sértődött pillantást vetett rá, majd sóhajtott és végighallgatta a rá jellemző tömör válaszokat.
-Rendben... Ha azt mondod, hogy csak egy álom, akkor csak egy álom... -önkéntelenül is eszébe jutottak sajátjai- És rendben... A felkészüléshez kell valami amit hozzak, vagy elintézed magad?
Közben ő is kimászott a dunyha melegéből és megmosta arcát. A tükör előtt megfésülködött, haját felkontyolta, pár tincset szabadon hagyva. Kikereste ruháját, majd levetette hálóingét és felvette azt. Közben rendre visszatért tekintete a férfira, kit annyi év után sem volt képes megunni. Még mindig nem értem...
-Lemegyünk reggelizni? |
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 18:13:48 GMT 1
Post by Raion on Oct 7, 2020 18:13:48 GMT 1
Aayla&Faye Pandora Kami Szokásos reggel a szokásos feladatokkal. Mivel fogyóban van pár fontos dolog, ami szerencsére gyakori, így illő lenne a falu piacára elnézni értük, nem biztos, hogy lesz, de még mindig biztonságosabb először ott megnézni, mint kimenni az erdőbe. A másik dolog meg az, hogy valakinek el kell készíteni-e az elöljáró feleségének a gyógyszerét, mert azt is el kell vinni nekik délre. A piacon kicsit nagy a nyüzsgés mindenki a hirdetőtáblánál van, amin egy nagy díszes papír van kifüggesztve az alábbi szöveggel. NEMESEK, POLGÁROK, PARASZTOK, MÁGIAHASZNÁLOK, TUDOMÁNYOK HASZNÁLÓI ÉS MINDNEKI MÁS
Csak most, csak ebben a hónapban nagy vásár Cintrában a fő téren.
Különleges gyógynövények, ritka ásványok, színpompás ruhák és sok miegymás, ami csak arra vár, hogy meg vegyék.
Jöjjenek és csodálják meg a világ minden tájáról érkezet csodákat és ritkaságokat.
JÖJJENEK! VEGYENEK!(Ezzel egyidőben a háznál) Miközben a gyógyszereket/mást csinálsz kopogást hallasz és egy kérdést erőltetett rekettes hangon. - Nővérek! Itthon vannak? – Ha kinyitod az ajtót akkor egy ismerős arc tárul eléd. Zizrigold az, egy 20-as évei elején lévő izgága bájgúnár, aki elég sokszor beteg vagy van valami baja, hogy te vagy a testvéred foglalkozzon vele, de úgy látszik a mai nap Ő jött el. - Ó. -mondja erőltetett meglepettséggel – Csak te vagy itthon? – kérdi kissé izgatottan. - Mindegy is. Ezt a rózsát neked hoztam. – előveszi a fehér rózsát a háta mögül és oda nyújtja neked – Remélem tetszik. Hálám jeléül, hogy ennyit segítesz nekem. – mondja a végén lágy hangon. Amint átnyújtotta a virágot neked és elvetted, csak áll előtted, néz téged és izgatottan várja a reakciódat. (A falu Sodden Hill-től nyugatra található)
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 18:15:28 GMT 1
Post by Raion on Oct 7, 2020 18:15:28 GMT 1
Erdan Gresh550 Egy út menti fogadóba térsz be a nem rég elvégzet munkád után. Pár ghoul levágásáért nem is volt rossz az a 450 korona. Bent nincs nagy nyüzsgés, mondhatni kellemesen nyugodt a hangulat. Szembe a fogadós, ahogy egy korsót törölget, a pultnál 3 fickó, akik félrészeg állapotban a jelenlegi politikai helyzetet vitatják, és baloldalt a sarokban ül egy alak, akihez egy nő beszél. Egy 40-es éveiben lévő nő lép oda hozzád. - Üdvözlöm Uram! Miben segíthetek? – kérdezi mosolyogva Malidheim Kilian RIPalmyra Épp Marborba tartasz. A madarak azt csiripelték, hogy az egyik nemes egy kiállítást tart, ahol egy nagyon ritka ékszer is bemutatásra kerül. És mint jó szakember illő ezt megnézni. Mivel rád sötétedet így kénytelen voltál betérni egy fogadóba. Nyugodt kellemes hangulatú hely. A csaposon és a pultnál ülő 3 félrészeg politikáról vitázó fickón kívül nincs más. Bal oldalt az egyik asztalhoz, ami a sarokban van, leülsz. Egy fiatal huszon éves felszolgáló megy oda hozzád. - Üdvözlöm Uram! Mit hozhatok? – kérdi kedvesen, közben pedig egy Vaják térbe a fogadóba. (Maribortól észak-nyugatra található az útmenti fogadó)
|
|
TherealKREY
Írónövendék
Posts: 119
Elfoglaltság:Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Jan 2, 2023 13:38:08 GMT 1
May 31, 2020 21:07:02 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 20:46:55 GMT 1
Post by TherealKREY on Oct 7, 2020 20:46:55 GMT 1
Winneburg főterén adok elő egy dalt.
A szebbik nem, gyakran hívják
De a szerelme igazságtalan, mint egy csaló
Minden okomat ellopja
Minden árulást elkövet
Logikus, semmivel, csak egy pillantással
Vihar tör a láthatáron
Vágyakozásból, szívfájdalomból és kéjből
Mindig rossz hír
Mindig veszít, veszít
Szóval mondd, hogy szerelem, mondd, hogy szerelem
Hogy van ez igazságos?
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
Édes csókja
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
Az áramlata közelebb visz téged
És tölteni a forró, párás éjszakát
A vörös ég hajnalban figyelmeztet, te bolond
Jobb, ha távol maradsz
Gyenge vagyok a szerelmem, és vágyakozom
Ha ez az út, akkor be kell lépnem
Üdvözlöm a mondatom
Add meg bűnbánatomat
Garrotter, zsűri és bíró
……………………………
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
Édes csókja
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
Édes csókja
De a történet ez
Édes csókjával pusztít
A sztori ez
Édes csókjával pusztít
A dal utolsó versszaka előtt megállok egy picit. Mert pénz helyett egy papírdarabot dobnak a kalapomba. Majd miután ez megtörtént folytatom a dalt. Aztán leteszem magam mellé a lantom s felveszem kalapom a földről. Kiveszem a papírt, amire ez volt írva: „Késő délután a Napnyugta Fogadóban” Majd a kalapom most már a fejemre kerül.
Amint a fogadóba érek, felmérem a terepet. Csendes, nyugodt és alig vannak. A fogadósnak intek. Odamegyek ahhoz a férfihez, aki magához hívott engem.
- Üdvözlöm leülök
- Éljen a Császár!
Amint ezt kimondom a fogadó teljesen kiürül. De legalább kaptam egy levelet.
Odamegyek a pultoshoz s leveszem kalapom.
- Négy töményt szeretnék. Ne nem kell megkérdeznie. Ünneplek s kész. Köszönöm.
|
|
Pandora
Lelkes fórumozó
Minden emberi félelem alapja: egy korábban becsukott ajtó - félig nyitva.
Posts: 97
Elfoglaltság:Elfoglalt
Utoljára online: Jun 21, 2023 19:03:29 GMT 1
Feb 19, 2018 20:53:43 GMT 1
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 21:24:43 GMT 1
Post by Pandora on Oct 7, 2020 21:24:43 GMT 1
Aayla az elmúlt néhány naphoz hasonlóan pocsék éjszakát tud
maga mögött. Nem aludt túl jól, a hajnali ébredés után pedig órákig a plafont
bámulta, mielőtt felkelt volna. Egy forró gyógynövényteát kortyolgatva írja
össze a listát, amin összegzi, mi mindenre lenne szükség otthon – bár erősen
kétli, hogy mindent sikerül beszerezni –, és az asztalon hagyja Faye-nek, hisz úgyis
ő megy majd a piacra.
Miután húga elindult vásárolni, előkészíti az elöljáró
feleségének gyógyszeréhez szükséges alapanyagokat, és dolgozni kezd. Mint
minden alkalommal, most is a megszokott alapossággal készíti a gyógyszert, élvezi
az aprólékos munkával való pepecselést. A kopogás és a rekedtes kérdés pillanatában
éppen valamilyen illatos gyógynövényt morzsol össze egy mozsárban. Bosszankodva
sóhajt, mert nem szereti félbehagyni a folyamatban lévő munkát, de nem szeretne
faragatlan lenni, ezért kimegy ajtót nyitni.
A piperkőc kéretlen vendég láttán akaratlanul is egy széles
mosoly ül ki az arcára, hisz ennyi idő után már pontosan tudhatja, hogy a
látogatások többsége aligha a betegeskedésről szól, és bizonyára nem a férfi az
egyetlen udvarlójuk. – Csak én vagyok, Zizrigold. Faye a piacon van – válaszolja,
ahogy szembenéz a férfival. Az apró ajándék meglepi, zavarában paprikapiros
lesz az arca, de elveszi, és megszagolja a rózsát. – Nagyon finom illata van. Igazán
kedves tőled, Zizrigold. Köszönöm! – feleli hasonlóan lágy hangon egy elbűvölő
mosoly kíséretében. – Minden rendben van? Segíthetek esetleg valamiben? – kérdezi végül valamivel tárgyilagosabban, mert nem szeretné feleslegesen lelkesíteni a férfit. |
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Witcher
Közzétéve: Oct 7, 2020 21:53:06 GMT 1
Post by Mocsok on Oct 7, 2020 21:53:06 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/3a/1d/a5/3a1da5ff3d62e872d6f62952954bb980~jpg Miután végzett a mosdással, a szájába vett egy bőrszalagot, majd miután sikerült hátul összefognia a kusza, éj-fekete tincseket, a bőrszalaggal összekötve sikerült összehozni egy kisebb lófarkat. Természetesen elöl ismételten kimaradt egy rész, ami félig meddig a szemébe. Nagyot sóhajtott. Jobb mint a semmi. Magára öltötte szürke ingét, lábát belebújtatta a meglepően kényelmes csizmájába, majd felcsatolta jobb kezére az egyik bőr alkarvédőjét. Mindig ezt öltötte magára, ha nem akart karddal a civilek közé menni, a benne elrejtett tőr miatt.
- Uhum...
Felelte a lány kérdésére. A biztonság kedvéért még felkötötte az övét is amin ott lógott az ezüst tőr. Sosem lehetett tudni mi fog történni. Éppen ezért mélyen elgondolkodva bámulta az asztalon heverő főzetes ládikáját, halk morgás kíséretében... |
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
|
Witcher
Közzétéve: Oct 8, 2020 7:02:23 GMT 1
Post by Lyzy04 on Oct 8, 2020 7:02:23 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/721325260019990540/762391091043368990/Aleena_of_Kovir2~jpg Leena miután felöltözött a visszafogottan morgó és bombákat vizslató antiszoc társára nézett, majd amint észrevette, mikkel szemez, ott termett és finoman elkezdte arrébb húzni.
-Nana, nem! Ne is álmodj róla! Reggelizni megyünk, nem szörnyeket ölni. A tőrt még elnézem mert jól jöhet a szalonna vágáshoz mikor nem adnak kést. Vagy ha jönnek a vámpírmókusok. -mondja vigyorogva- De főzeteket már nem engedek. Néha lehetsz kicsit kevésbé vaják.
Közben beáll a bombák és közé, hogy még csak ne is lássa őket, két keze csípőre téve. Enyhén morcos arckifejezése mögött finom mosoly, szerető tekintet húzódik. Ha Royce nem próbál meg ellenszegülni, a mellkasánál ingjét gyengéden megragadva kissé magához húzza és röviden megcsókolja. Néha szokott ilyet, szóval nem számít újdonságnak.
-Nem halsz bele egy fogadó éttermébe... Na, menjünk, éhes vagyok! |
|
