Cursed Sea

A kikötést én is támogatom, szeretem az itteni apró szigeteket és a kis apró élővilágukat megfigyelni. Gyakori, hogy még őslakosokra is bukkanunk, akikkel jókat lehet beszélgetni, táncolni, na és persze enni. A hajó- és készletmaradványokra különösen figyelek, igyekszem megállapítani valami jelképből vagy egy-egy elúszó termékből, hova nem tér már haza a kis világjáró. Ahogy szoktam, harsányan, kalandoktól megrészegülten felkiáltok.

- Hajóroncs előttünk! Egyelőre nem látom kié volt, ha tudunk halásszunk ki egy-egy deszkát.

Bevett szokásunk, hogy a megművelt fából találjuk ki, melyik ország melyik hajósmesterének keze alatt készülhetett a vízicsikó. Persze Big Ol’ John a legjobb benne, de van is vagy 50 év előnye hozzánk képest. A válasz kiáltástól még izgatottabb leszek, felugrok a levegőbe és tapsikolok, mint egy gyerek.

- Kikötünk! Készítsetek elő egy kabint a vendégünknek!

Az partra természetesen velem jön Kahurangi és Árvore, hű testőrök és védelmezők, jobb barátokat kívánni sem lehetne. Mégis, az tesz leginkább boldoggá, hogy most is, mint mindig az elmaradhatatlan Gustavo is az oldalamon van. Megölelgetek mindenkit a hajón, aki mellett elhaladunk. A csónak épp, hogy elég 8 embernek, ami jó, mert mi hatan vagyunk (a két evezőssel együtt), így az idegen férfi könnyedén befér majd mellénk.

- Nézzétek! - Kiáltom a tőlem megszokott közvetlen cserfességgel. - Van állata!!!! Rossz ember már nem is lehet!

(Itt meghagyom a lehetőséget, hogy a NPC-k bármit reagáljanak erre. Gondolom Kahuranginak meglesz a maga nyers, erőteljes véleménye. ^^,)

A fegyvertelen férfi egyáltalán nem tűnik ellenségesnek, úgyhogy ő is kap egy nagy ölelést, hacsak ki nem tér előle.

- Úgy beszéled a spanyolt Bom Senhor, mintha smirglit nyeltél volna. - Kedvesen, csilingelőn nevetek. - Honnan valósi vagy? Sok nyelvet beszélek, talán megtaláljuk a mindenkinek kényelmesebbet.

Ezt később össze tudjuk majd vetni a hajóroncsból megállapított helyiséggel is, persze nem ez vezérel elsősorban.

Felvonom a szemöldököm az örömlány kérdésére, bár ezt a csuklyától úgysem látja. Ahogy közelebb ér, finoman, de kellő erővel, hogy csattanjon, rávágok a fenekére, majd bele is markolok.
- Hát téged sem az eszedért fizetnek Esmeralda! Miért járnak a férfiak a bordélyba, ha nem azért, hogy dugjanak egy jót? Téged sem az eszedért fizetnek, de velem sem azért kefélnek, mert szép vagyok, szóval kvittek vagyunk.
Magasról teszek arra, hogy hogy hívják. Most Esmeralda lesz. Ügyelek arra, hogy ne lássa az arcom. Még ne. Majd ha kettesben leszünk.
- Mutasd, hogy melyik országban van a kikötőd, ahova beparkolhatom a hajómat!
Felelem, még mindig olyan hangerővel, hogy a bordélyban mindenki más is tisztán hallhassa. Követem őt a szobába, útközben pedig már lazítom is a ruháimat, hogy odabent csak le kelljen dobnom magamról. A szobába érve lekapcsolom abban a világítást. Az ilyen szégyenlős kis szajha biztos válogatós, én pedig a verekedés előtt szeretnék egyet még akrobatizálni a lepedőkkel. Ha a szórakozás közben bármikor észrevenné az arcom a sötétség és a hév ellenére, befogom a száját.

Bloody Marry

Mocsok: Csukjás Charles, Ben: Aranykezű Jax Leighton

Csuklyás

A lány fáradtan, de sokat sejtetően rád mosolyog.
-Itt fent maradni izgalmasabbnak tűnik. Vagy akár csatlakozhatna a barátod is. Hátha olyan jó, mint hangos.- Mondja, és újra hozzád bújik. Miután a második menettel is végeztetek, meghalod a már rég várható hangos sikolyt. A kapitánynak ma is sikere van.

Jax

A lány nem sokat kéreti magát, felvezet egy szobába. Elégé meglepődik, mikor elsötétítesz, de nem szól bele, csak teszi, amit mondasz. A sötétben úgy tűnik, nem tűnik fel neki a külsőd, de persze amikor már alattad van, amúgy sem tehetne semmit ellene. Mikor végeztetek oldalra fordul, hogy gyertyát gyújtson. Ha nem állítod, meg időben ekkor veszi észre az arcodat. Felugrik az ágyból és az ablakig hátrál, majd ha nem kapod, el elég gyorsan teljes erőből sikítani kezd.

Az őrök (Két kikötői izomagy) felszalad az emeletre, a kezükben szegekkel kivert botokat szorítanak. Ahogy benyitnak, a szobába egy pillanatra megdermednek.

-Hét veled meg mi a jó ég történt?- Kérdezi az egyik. Látszik, hogy egyikük sem szeretne hozzád érni, ha nem muszáj.- Mégis miféle lepra ez. Na, takarodj innen ne keljen itt bent agyon vernünk.

Az eddig se túl intelligens őr most úgy néz Rheyára mintha valami tündér lenne. Megforgatom a szemeim, de értem a jelzéseket. Most nem bunyózunk, rendben.

-Ha olyan fontos az a rohadt barack, akkor is ki fogjátok várni reggelig.- Feleli a másik őr. Kár hogy az ő arcát se törhetem be. –És ajánlom, hogy minél hamarabb térjetek vissza a szutykos hajóra, amiről leszálltatok…- Kezdi, de a másik figyelmezteti, hogy kicsit vissza kéne vennie. Vesz egy mély levegőt, amit aztán az orrán fújtat ki. Mint valami vaddisznó. Aztán hátat fordít és elmegy. A másik bután mosolyogva Rheyához lép.

-Az út végén van egy gyümölcsös kert, nem hinném, olyan sokat el tudnátok vinni, hogy nagyon hiányozzon.- Kacsint rá. Nyilván nem bánná, ha később visszajönnénk és megkóstolhatná ő is. Szerencsére elmegy a másik őr után.

-Még mindig szívesen eltöröm bármijét, ha szeretnéd.- Mondom. Utána Hattie mamához fordulok.

-Akkor menjünk, szedjünk egy kis barackot.- Mosolygok rá.- Így még jobb is lesz, mint az ami egész nap a piacon pihent, nem igaz.

Később:

A gyümölcsöskert finom illatát már mésziről érezni lehetett, alma barack, és szilvafák sorakoztak szép rendben. Volt ugyan kerítés de simán át tudtunk mászni, még Hattie mamával együtt is.

-Milyen barackot vigyünk Hattie-mama és menyit szedjünk belőle?- Kérdezem.

Hirtelen ismét a mennyországban éreztem magam, ám Esmeralda-nak minden jót el kell rontania. Pedig nagyon jó társaság volt. Meg is tartom szerintem. Nézem ahogy az ablakhoz indul, hogy sikítson, amit a ruháim felvétele miatt hagytam is neki. Úgyis rég törtem már be pár koponyát.
(Az ajtóhoz azért nem engedem, csak az ablakhoz).
Becsatolom az övem, majd lazán visszahelyezem a pisztolyaim az övemre. Ezután meggyújtom az összes gyertyát a szobában.
- Befejezted már végre? Kezdek megsüketülni te szirénhangú némber!
Megropogtattam a vállaim, ami az arcom megjelenése és a rajta lévő grimaszok miatt felettébb ijesztő látvány lehet, majd a földre lököm a csajszit. Egyrészt, hogy kussoljon, másrészt meg azért, mert tényleg baromi idegesítő ahogy sipítozik. A közeledő őrök hangjára elordítom magam.
- Rohadék, jelenésed van! Ha meg akarod tartani a kurvád, dobd a gyengébb válladra és gyere. Elegem van ebből a helyből.
Charles nagyon jól tudja, hogy róla beszélek. Ahogy megjelennek az őrök, úriasan meghajolok.
- Hát így kell üdvözölni egy beteg úriembert?
Baromi undorító hangokat adok ki, egy csomón nyálat engedek, hogy végigcsurogjon az arcomon. Úgy nézhetek ki, mint egy veszett kutya.
- Én a helyetekben odébb állnék, fertőző ez a cucc.
Gyanútlanul a fésülködőasztalhoz lépek, majd egy hirtelen mozdulattal igyekszem meglepni az erősebbik őrt, ha betalál az ütésem, akkor egyenesen fejbe veri őt. A másikat igyekszem lelőni. Ha nem sikerült, akkor az útjába lököm a fésülködő asztalt, átrohanok az ágyon (közben a földre lököm az utamba kerülő gyertyákat). Az ágy mögül igyekszem újra lőni rá/rájuk, majd felkapni Esmeraldát és angolosan távozni a szobából, közben reménykedek, hogy Charles besegít.

A tömegen átverekedve meglátom a hullát. Pár gyors pillantással felmérem a helyszínt, majd azért lehajolok és megnézem a matróz pulzusát. Hát igen, halott. Eztán felkapom az üveget ami ott fekszik mellette, majd felemelem és beleszagolok. Ha rum van benne elhajítom, ha nem akkor tartom a kezemben, hogy még hátha kideríthetem mi ez. Körbenézek az összegyűlteken és látom az arcukon a döbbenetet, egyeseken még a félelem jeleit is. De nem engedhetjük meg hogy ilyen kevésre a céltól valami megijesszen minket és megakadályozza a gazdagodásunkat.Gondolkozom még egy picit majd fennhangon szólalok meg;
- Szárazföldi patkányok, hát csak nem megszegi egyetlen egy haláleset a kedvetek? Az aranyunk meg van, a hajó tele értékkel! Egy kevés szél kell, és behajózunk a legközelebbi városba és meggazdagszunk! - az utolsó szót már üvöltöm - Ha titeket meg ez megnyugtat, igen utánajárunk, hogy hajdanj társunk tragikus halála pontosan hogyan történt. Váljatok szét és kutassátok át a hajót, aki valami gyanúsat talál az itt megtalál engem a fedélzeten! Most pedig mindenki menjen, aki pedig megtalálja a társunk halálának okát az extra aranyat is kap!
Megvárom hogy reagálnak erre a kijelentésre, majd a tömegben megkeresem Jameset.
- Öcskös, légy olyan kedves és tarsd szemmel azokat akik a fedélközben kutatnak. Nehogy nekem megprójálianak valami vicceset az arannyal, aztán meglógnak itt a káoszban...
Megvárom mit mondassz, ha elmész a többiekkel a fedélközbe tovább megyek, ha nem akkor megkérek egy másik lojális matrózt. Utána odamegyek a Korkához aki messze kitűnik a tömegből ahogy áll ott.
- Meg tennél nekem egy szívességet, eh? - egy lélegzetvételnyi szünet után folytatom is - Nem úsznád kicsit körbe a hajót, hátha látsz valamit a vízben ami ilyet tehetett?
Még meghallgatom a válaszod majd a kapitányi kabin felé veszem az irányt. Ha a korábban a matróz mellett talált ital rum volt akkor most csak bemegyek inni ha pedig nem akkor megpróbálom kideríteni hogy mi lehetett.

Továbbra is csábítóan nézek az őrre, kissé előrehajolok, lenge ruházatomba szeme szabad bejárást kap. Ezt a kis faszfejet… Ilyen könnyen elcsábítani valakit! Még csak meg sem erőltettem magam, ez így nem jó játék… A másik őr azonban határozottan feldühít.

- Dögölj meg, te szardarab… - suttogom elképesztően halkan. Mintha annyival jobban lennének. Kívánom neki, hogy minél hamarabb nyelje el a föld…

Azonban amikor a könnyű préda megint felém lép, újból felveszem a dögös nő szerepet. Végig simítok az arcán, majd előrehajolok és egy könnyű csókot lehelek az ajkára.
- Köszönjük – suttogom neki, majd szenvedélyesebben megcsókolom, végül finoman beleharapok az alsó ajkába, kicsit húzom, majd elengedem, a sajátomba is beleharapok. Én is rákacsintok, hogy értse, szívesen vettem volna még a társaságát. Legalább kirabolhattam volna, vagy kiszedhettem volna belőle ezt-azt. Sajnos, elmegy, pedig el tudtam volna még vele szórakozni. Csak legyintek Riva szavaira.

- Ugyan, ezt a kisfiút bántanád? Szegény… Még hasznunkra lehet, ha még belefutunk... - mondom negédes hangon. Kicsit feltöltött ez a kis játék, szélesen elvigyorodom, a többiekre mosolygok.

A kert nagyon tetszik.
- Úúú, ugye nem csak barackot szedünk, igaz-e? – kérdezem gonoszan, de játékosan csillogó szemmel. Kezdek is bemászni a kerítésen belülre, ravasz és fürge vagyok.

Mocsok: Csuklyás Charles, Ben: „Aranykezű” Jax Leighton

Jax

A pasi arca sokkal keményebb, mint amilyennek tűnik és állva is marad. De a zavarodott buta malacképét és orrára bandzsító szemeit, enyhén nyáladzó, meglepet száját, még sokáig fogod magad előtt látni. Az őr másodpercekre megdermed a meglepettségtől, látszik régóta nem olajozta a fogaskerekeit egy kiadós jobb egyenesen. Elég időt hagyva neked hogy rá lőj a másikra, a fegyver hatalmas durranással és némi füst kíséretével sül el. És le is teríti a másik IQ bajnokot. Nagyjából ekkor térne magához az első áldozatod és futna neked a kezében tartott bottal, ha nem löknéd neki az asztalt. Ahogy hátra ugrasz és a gyertyák a földre esnek, egy gyertya lángja elkapja a lelógó takarót másodpercek alatt lángra lobbanva. A lángnyelveken keresztül nehezebb lőni, de így is sikerül eltalálnod a nagydarabot, ráadásul pont a torkán így azt szorítva térdre is esik. A másiknak még lehet esélye, de ő perceken belül bele fog fulladni a saját vérébe. A hónod alá kapott lánnyal, átugrasz a tűz fölött, ő nem igazán tud küzdeni ellened, kikerülöd a saját vérében fuldokló verőembert és átléped a másikat, aki a küszöbön vonaglik a fájdalomtól. Jah, ő még túlélheti, már ha nagyon mázlis. Lefelé sikongató lányokon kell átverekedned magadat. De egyik sem kísérel megállítani mind csak kitér az utatokból.

Ahogy kiérsz, az ajtóból szomorúan tapasztalod, hogy a sikongatás és a füst nem várt figyelmet keltett. 10-15 bajonett szegeződik rátok.

-Santa Rosa város őrség! Őfelsége Galara nevében megálni.- Kiált rátok komolyan, a kapitány.
Páran összesúgnak, hogy mégis mi lehet Jax képével, néhányuknak még a bajonett is el kezd remegni a kezében. De úgy tűnik, egyelőre elfognának titeket és nem végeznének ki itt helyben. Ez még jó lehet.

(Ooc: Összesen 15- en szegezik rátok a fegyvert, kartávolságon kívül, kb, hat-hét hosszabb lépésre, de körbevettek titeket. Mögöttük pedig ugyanennyien álnak vigyázzban. Összesen harmincan vannak az őrség kapitányával együtt.)