Skyrim

-Úgy adom ezt neked mint Dunmer testvér. Nekem nincs rá szükségem a légió jól fizet.
Majd válaszolok a gyíknak is:
-Gondoltam kicsit megbüntetem ha nem elég a pénz-e de bőven az. Azt javaslom kötözzük meg és adjuk le a legközelebbi település őrségénél. Esetleg a csizmáját elkérném, hogy ne tudjon olyan messzire futni.

- Ez jó ötlet. Pénzt is kapunk érte. 
- Ha egy apró mozdulatot is teszel sokkal rosszabbul jársz mint a társaid. mondom a redguard nőnek egyenesen a fülébe
Megkötözöm a kezét a csuklójánál. Aztán leveszem róla a csizmát és a dark elf elé dobom.
- A neveteket szabad tudnom? szólok oda az elfeknek

- Köszönöm. Ha bármi kelleni fog neked számíthatsz rám.
ránéz a argonianra
- Én Nilal Vamoass vagyok. válaszol a gyíknak

Nilalnak nyújtom a csizmákat is.
-Tartsd meg, add el vagy próbáld fel. Ha pedig fázol csak szólj. A hölgyön még van elég ruha ahhoz, hogy el tudjuk intézni, hogy ezzel ne legyen gond. Főleg ha rosszul viselkedik.-nézek a redguardra.
Aztán a gyíkhoz fordulok.
-Na induljunk Whiterunba. Adjuk át a csajt valahol a hatóságnak és tipli. Amúgy a nevem Anara. Anara Lanoran.

- Már megint adsz nekem valamit. A hálám örökké üldözni fog. felpróbálja a csizmát
- Tetszik nekem ez a csizma.

-Én Wuh-Dei vagyok. Menjünk szerintem is.

Elindultok Whiterunba. A redguard nő nem ellenkezik, elfogadta a sorsát. Amint Whiterun közelébe értek egy őr eléggé furcsán néz rátok. Int még két őrnek. Hárman megindulnak felétek. Amikor odaérnek az egyik kérdez:
-Mégis miért tartanak egy foglyot?
A másik két őr a a hüvelyben lévő kardját fogja. Ha bármi is történik akkor gyorsan tudjanak cselekedni.

-Ez a nő egy bandita. Még a hegyekben támadott ránk. Gondoltuk átadjuk a hatóságoknak.

Csak bólintok az őrnek, majd el is indulok megkeresni a helyet. Útközben kiengedek egy nyögést. Tényleg nagyon elfáradt már a lábam, nem ártana lepihenni. Jó sokat haladtam ma, de minél előbb meg akarom szerezni, amiért indultam.

Amint megtaláltam a helyet, bemegyek, ha tudok és azonnal a fogadóshoz lépek.
- Jó estét, uram! Éjszakár a szeretnék egy szobát, illetve vacsorát is, ha szabad. Köszönöm előre is!

A vártnál egy kicsit gyorsabban indulnak be az események. Már már ösztön szerűen lőttem. De szégyen szemre nem a szeme közé lőttem és ezt pár másodperc múlva már bántam is.
A rám borított asztal miatt hátra estem, amint feltápászkodtam már egy varázslásra kész vámpír és a felém rohanó szolgája várt.
- ŐRÖK!!!- ordítom el magam. Közben pedig úgy helyezkedem, hogy a szolga köztem és a vérszívó között legyen.
Egy közelben lévő széket megragadtam és a Nord felé dobom. Azonban egy pillanatnyi időt sem hagyva neki, hogy ellen támadjon, az időközben kezembe vett fejszémmel a nyakára mérek egy csapást.

Ezalatt a másik számszeríjasz társam újra töltött és a vámpírra lő.

A dupla fejszés pedig a másik szolga és a vámpír felé támad.

Hjalmar Haraldson Mocsok

A fogadós segédje Saadia odavitte neked a sört. Mikael a bárd a "Ragnar the Red" dalt játssza a lantja kíséretében.

Volt egyszer egy hős neve: Vörös Ragnar
Aki Rorikfalvából igyekezett Fehérvágtába.

A hetvenkedő kérkedett és kardját lóbálta
amíg az ádáz csatáiról és aranyáról mesélt.

De egyszerre elhalkul Vörös Ragnar
Mikor találkozott a valkűr Matildával, ki így szólt:

"Csak fecsegsz és hazudsz és mézsört vedelsz
Most már ideje hogy vérezz s fetrengj!"

S csörömpöl és suhog már az acél
Ahogy a merész Matilda hevesen rohamozott

És a fecsegő, Ragnar nevű hetvenkedő rögtön elmúlt
Amint a rút vörös feje a padlón gurult

Eris Zayne Bratti

Amint belépsz a Windpeak Inn-be egy gyönyörű hangú női bárdot hallasz meg énekelni. A fogadós kedves veled. Megmutatja a szobádat ahol aludhatsz.
- Vacsorára mégis mit szeretne? kérdezi a fogadós
A dal amit Karita énekel az a "The Age of Opperssion".

Iszunk ifjúságunknak, ahogy elmennek a napok
Az elnyomás kora már majdnem befejeződött

Kihűzzuk a birodalmat a birtokunkból
Vérünkkel és acélunkkal visszavesszük otthonunkat

Ulfric teszi ezt a sok jót, hogy te vagy a fő király
Nagy megtiszteltetésedben iszunk és énekelünk

Skyrim gyermekei vagyunk, és egész életünkben harcolunk
És amikor Sovngarde felidéz minket, mindannyiunkat aki meghalt

De ez a föld a miénk, és látni fogjuk, hogy tiszta
A vérből, amely elrejtette reményeinket és álmainkat

Ulfric teszi ezt a sok jót, hogy te vagy a fő király
Nagy megtiszteltetésedben iszunk és énekelünk

Skyrim gyermekei vagyunk, és egész életünkben harcolunk
És amikor Sovngarde felidéz minket, mindannyiunkat aki meghalt

Igyunk ifjúságunkat, ahogy a napok elmennek és eltűnnek
Az elnyomás kora már majdnem befejeződött

Anara Lanoran Whitewolf

Az őr gondolkozik.
- Rendben hiszek nektek.
Az őr megfogja a bandita karját és elindul vele Whiterunba. Nem adott semmi fizetséget. A másik kettő pedig visszamegy az őrhelyére.

Barthel Frernis Raion

Sikeresen megvágod a Nord nyakát. Majdnem le is fejezed. Az élettelen teste a földre hull. A számszeríjas társad lövése egyenesen a vámpír kezét találja el. Amitől a vérszívó nem tudja elvégezni a varázslatot és a fájdalomtól összerogy. A két fejszés társad felé vág a vámpír szolga de ő kivédi. És a másik fejszéjét a vállába vágja. Ettől a nord térdre hull. Amikor ez megtörténik a társad a másik fejszéjét a fejébe állítja neki. Az őrök berúgják az ajtót. A kiáltásod nem csak az őrök hallatók. Hanem az emeleten alvó társad is aki felriadt rá. Megfogva a fejszéjét teljesen másnapos és kómáson megindul le a lépcsőn. Amikor már majdnem leér elesik és a lábad mellett áll meg. Ott fekszik és nem mozdul meg csak ennyit mond.
- Picsába!

- Ne most szerencsétlenkedj! - ordítom oda dühösen a társamnak, majd a földre rogyot vámpír felé rohanok. És amint oda értem hozzá habozás nélkül a fejébe verem a harci fejszét, és ezt még kétszer háromszor elismétlem.