Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 23, 2019 21:25:53 GMT 1
Tokió 20. Körzete, és egyben az egyik legbékésebb is egészen pár évvel ezelőttig mind a Ghoul-ok mind pedig a CCG szerint. A 20. Körzetben találhatóak meg a Kamii Egyetem, a Kiyomi Középiskola, a Seinan Gakuin Egyetem, a Kasahara Általános Iskola, a Kasahara Folyó, a Big Girl Gyorsétterem, a Kanou Közkórház valamint a CCG 20. Körzeti Irodája, és egykor az Anteiku nevet viselő kávézó is, amely a Ghoul-ok közötti békét biztosította.
Több, mint egy évtizeddel ezelőtt a körzet véres Ghoul bandaháború színhelye volt, ahol az En, és a Black Dobers vívta végtelennek tűnő élet-halál harcát egymással s a CCG nyomozóival egyaránt. Miután Yoshimura békét teremtett, az Anteiku megnyitotta kapuit, és a harcok elhaltak a küzdő felek között a 20. Körzetre egy évtizeden keresztül tartó béke telepedett s a CCG lassan el is feledkezett Nerima-ról. Így hát Mado Kureo, és Kusaba Ippei nyomozók haláláig a 20. Körzet elhanyagoltnak számított a predációk alacsony száma miatt. Ezután a CCG ismételten növelni kezdte erejét a körzetben részben a nyomozók halála, részben az Aogiri növekvő aktivitása s részben egy szörnyű balsejtelem okán... A balsejtelem beigazolódott s végül ez vezetett ahhoz, hogy a körzetben zajlott a hírhedt Bagoly Megsemmisítő Hadművelet. Bár a CCG az akciót győzelemként könyvelte el, igazából inkább az erős döntetlen lenne a helyénvaló kifejezés. A küzdelem súlyos véres veszteségekkel zárult mindkét oldalon. Rengeteg jól képzett, magas rangú vagy tehetséges Ghoul Nyomozó meghalt/súlyosan megsérült/eltűnt a körzet Ghoul népességének 99%-a likvidálva lett, az Anteiku pedig a lángok martalékává vált. A hadművelet a mai napig sötét árnyként kísért mindazokban, akik részt vettek benne s sokakban azok közül, akik nem voltak jelen a harcok során. Utóhatásai súlyosak, tartósak, messzemenőek s senki emberfia meg nem mondhatja, hogy végül hova fognak vezetni..
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 23, 2019 21:28:31 GMT 1
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 23, 2019 22:26:03 GMT 1
Ihei Hairu, Irimi-Hyakuya Hikaru
Október 4./11.00/20. Körzet - Kanou Közkórház
A két nyomozó leint egy taxit, majd azzal indulnak útnak a kórház felé. Az utazás alatt nem történik semmi érdemleges vagy említésre méltó (a karaktereknek van lehetősége beszélgetni az út alatt amennyiben igénylik) mielőtt elérnék a Kanou Közkórház impozáns épületét. Amikor belépnek az épületben semmilyen jel nem utal a Doktor hirtelen eltűnésére vagy éppen hiányára s a kórház mindennapi élete úgy tűnik, hogy a szokott mederben folyik tovább. Hikaru magabiztosan indul meg az információs pulthoz, ahol jelzi, hogy Dr. Kanou-val szeretne konzultálni. Amikor a recepciós közli, hogy a Doktor jelenleg nem elérhető, de az asszisztense Taguchi-san a kórházban tartózkodik a fiatal fiú készségesen beleegyezik, hogy vele váltson szót s a recepción ezt követően az egyik emeleti szobába irányítják a két nyomozót.
Pár perc várakozás után egy ápolónő öltözéket viselő kedves arcú, csinos fiatal nő tűnik fel. Mosolyogva lép oda a pároshoz, majd Hikaru-hoz fordul. - Irimi-san! - szólítja meg derűs mosollyal. - Dr. Kanou jelenleg hosszabb ideig egy konferenciasorozat kapcsán külföldön tartózkodik, így a távollétében csak velem tud egyeztetni, de továbbítom a panaszait, és kéréseit a Doktornak, így Ő is tudni fog róluk s rajtam keresztül válaszolni is fog. - kezd bele a fiatal hölgy. - Mik a panaszai Irimi-san? Volt bármilyen különösebb oka, hogy Dr. Kanou-t kereste fel? - kérdezi érdeklődve, kezeiben egy csíptetős jegyzettömböt szorongatva.
Hikaru egy pillanatra mintha zavarba jönne s körültekint mielőtt egy sóhajt követően válaszolna. - Az igazság az, hogy Dr. Kanou már rendelkezik tapasztalattal szervátültetés terén, ezért is kerestem fel Őt. Én jelenleg a CCG kötelékében dolgozom Ghoul Nyomozóként, bár ezt jobb meggyőződésem ellenére teszem. - Hikaru arca szemlátomást feszült, kívülálló számára úgy tűnhet, hogy a fiatal férfi szorong s igyekszik jól megválogatni a szavait. Pár pillanati habozik mielőtt folytatná. - Pár hónappal ezelőtt kénytelen voltam szembeszállni egy igencsak erős Ghoul-al. Bár túléltem a harcot, életveszélyes sérüléseket szereztem, és a CCG orvosai saját hatáskörön belül úgy döntöttek, hogy szervátültetést hajtanak végre rajtam. - Taguchi a hallottak hatására mintha megborzongana, de ennek ellenére egyre fokozódó érdeklődést tanúsít Hikaru iránt, és időről-időre jegyzeteket vés fel a csíptetős jegyzettöm lapjaira.
- Azóta... - fog bele ismét Hikaru egy kis szünetet követően. - Azóta valami...valami nagyon nincs rendben. - szava elakad, és arcán a bizonytalanság kifejezése jelenik. - Kérem folytassa nyugodtan. Ez a beszélgetés köztünk marad. - Taguchi előzékenyen az ajtóhoz siet, hogy bezárja, de visszatérve vet egy gyanakvó pillantást Ihei Nyomozóra. - Ha esetleg szeretné... - szólal meg, de Hikaru gyorsan félbe szakítja. - Ő megbízható. Ő is Ghoul Nyomozó, de kölyökkorunk óta a legjobb barátok vagyunk. Tud mindenről. Az életemet is rábíznám. - Hikaru szavai hatására Taguchi vonásai kisimulnak, de azért időről időre vet egy-egy lapos oldalpillantást Ihei felé, Hikaru pedig folytatja a történetet...
- A testem mintha teljesen megváltozott volna...nem kívánom az ételeket, sőt...inkább undorodom tőlük, a bőröm...a bőröm természetellenesen kemény, szinte mintha golyóálló lenne, sérthetetlen, a szemeim égnek, rosszul alszom, szinte csak a kávét bírom meginni a vízen kívül. - Itt suttogóra fogja a hangját, és közelebb lép Taguchi-hoz. - Szinte olyan...mintha Én magam is Ghoul lennék. - súgja a fülébe, mielőtt egy lépést hátrálna. - A CCG orvosai nem adnak semmiféle felvilágosítást. Nem hajlandóak elárulni, hogy ki volt a donor, és csak azt hajtogatják, hogy minden a legnagyobb rendben, hogy csak beképzelem a dolgokat. Gyógyszereket írnak fel, amik nincsenek is hivatalosan forgalomba...egyszóval valami nagyon nincs rendben...Ezért szeretnék beszélni Dr. Kanou-val. Ő független CCG-től, és van tapasztalata a szervátültetéssel kapcsolatban. Szeretném ha a Dr. megvizsgálna, és Ő maga mondana véleményt. Megoldható lenne? A pénz nem számít. - Jelenti ki Hikaru, ezzel befejezve mondandóját.
Taguchi döbbenten áll a történtek előtt, keresi a szavakat, de pár pillanat alatt magára talál. - Természetesen Irimi-san! - szólal meg s a megnyugtató mosoly visszatér az arcára. - Az Ön esete igen egyedi, biztos vagyok benne, hogy a Doktor Úr segíteni fog Önön. Haladéktalanul értesítem! Ez a beszélgetés és annak tartalma természetesen nem hagyja el ezen szoba falait! Viszont szeretnék kérni Öntől valamiféle elérhetőséget, hogy értesíthessem, amint Dr. Kanou válaszol. - Taguchi szavai szemlátomást megnyugtatják Hikaru-t, aki felírja a nő számára a magántelefonszámát, és a magán e-mail címét is. Taguchi ezután kikíséri a nyomozópárost a szobából, majd egészen a Kórház főbejáratáig velük tart, ahol búcsút vesz tőlük s útjára bocsájtja a két Ghoul nyomozót.
- Nos? - fordul Hikaru Ihei Nyomozóhoz. - Mit szól? Bekapta a horgot? - kérdi a másik nyomozótól mielőtt ismételten megszólalna. - A gyerekkori barát mellett döntöttem. Ha Kanou lenyomoz, akkor bármilyen más hazugság lebuktathatott volna minket. Nem mondhattam, hogy a partnerem, mert semmi perc alatt rájönnek, hogy Mado az igazi társam, a barátnő vagy a menyasszony se volt járható út, hiszen akkor miért élnék együtt egy másik nővel? A rokon szintúgy, mivel nincs se testvérem se semmilyen egyéb életben lévő közeli vagy távoli rokonom. Ugyanakkor egy gyerekkori barát...nem sok ember van, aki ismert gyerekként vagy emlékei lennének rólam s még kevesebb, aki beszélne is róla. Vagyis szinte képtelenség visszanyomozni. - fejezi be egy halovány mosollyal a fiatal férfi.
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 23, 2019 23:10:52 GMT 1
Tokió 14. Körzete. Kevésbé hírhedt mint a veszedelmes 13. Körzet, de közel sem olyan békés, mint a 20. Körzet. Az utóbbi pár évben a kannibalizmus egyfajta divathullám módjára söpört végig az itt élő Ghoul-ok között, de összességében a 14. a kevésbé problémás körzetek közé tartozik. Ebben a körzetben található a Helter Skelter, Itori bárja, ahol a Ghoul információs hálózatát működteti.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Dec 23, 2019 23:16:13 GMT 1
Amint meglátom a lányt, felmordulok. Azonnal normális színű lesz a szemem, amint meglátom az írást. Ez most komoly?! Magamat sem tudom megvédeni… Miután kellően kipánikolta magát a csaj, megszólalok, közepesen megnyugtató hangon.
- Nem én vagyok az, aki bántani fog, de ha sokáig zajongasz, idehívod azokat, akik elől én sem tudlak megvédeni. Szóval leszel olyan szíves elkussolni?! – kérdezem tőle. Ha megteszi, leszedem a szájáról a kötést.
- Touka vagyok. Örülök a találkozásnak, habár ez más körülmények között is történhetett volna. Mielőtt bármit is mondasz, le kell szögezzem, hogy ez a hely azért van, hogy meghaljunk. Minden béna mozdulat, rossz lépés egyenlő a halállal. Én azért vagyok életben, mert ghoul vagyok. Ha hajlandó vagy együtt működni velem, amennyire tőlem telik, megvédelek. Tudod, akármennyire is meglepő, nem minden ghoul szörnyeteg, de hagyjuk most ezt. Gyere onnan ki! - kisegítem a szekrényből, ha hajlandó megfogni a kezem. - Aztán szerzünk neked egy fegyvert, attól biztosan jobban érzed magad. Előtte azonban szeretnék mutatni neked valakit. Elvileg egy suliba jártatok. Halott a lány, ne remélj semmit. De hátha segít nekünk valamit. Akár emlékezni. Képes vagy rá? – kérdezem tőle, majd ha igen, bevezetem az első szobába. Ha nem, akkor így folytatom.
- Hogy hívnak? Mesélj el mindent, amire emlékszel! – mondom neki, majd elindulunk visszafele.
A védelmem persze végig fent van, így haladunk ahhoz a szobához, ahol a shotgun megsebesített. Vittünk magunkkal pár darabot a széttört fegyverekből, majd a lányt az ajtó mögé állítom, hogy ne sebesüljön. Aztán villámgyorsan kivágom az ajtót, és elugrom előle. Ha megint tüzelt a puska, akkor várok kicsit, akkor is, ha nem. Majd szépen lassan bedobálok darabokat a széttört fegyverekből a szobába, hogy van-e még csapda, ha nem, akkor az ajtó elé állok. Ha megint tüzelne valaki, azonnal elugrom előle. Hátha itt van az elkapónk.
Ha tiszta a levegő, akkor lassan belépek a szobába a lánnyal, és körbenézünk. Ha a leghasznosabb fegyver a shotgun, akkor megnézem, hány töltény van még benne, ha használható, akkor odaadom neki, ha nem, akkor valami kézi fegyvert keresek neki. Hátha nem törtem össze mindent… Ezután a lányhoz fordulok.
- Merre szeretnél menni?
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 23, 2019 23:48:18 GMT 1
Október 3./02:25/14. Körzet - Helter Skelter Bár
Yoshimura Eto
Itori számára a bárban ez a nap sem különbözik nagyon a többitől. Páran betérnek, és páran valami új információval is tudnak szolgálni, de semmi eget rengető a mai napon. A fiatal nő unottan strázsál fel s alá a bárpult mögött időről-időre szóba elegyedve egyik vagy másik vendéggel, de szemlátomást a mai "nap" eseménytelenségre van ítélve. Bár történne valami izgalmas, bár betérne valaki érdekes, bár hallana valami értékeset...hiú ábrándnak tűnik s Itori kedélyállapota egyre rosszabb. ~ Fel kéne hívnom Karucchi-t...régen ha hívtam szinte repült hozzám...Jó lenne látni Harucchi mennyire telepedett rá. Igen! Egy kis teszt, ami még feldobhatja a mai estémet így vagy úgy! - A Ghoul ajkain elégedett mosoly játszik, de nem marad ideje tovább töprengeni terve kidolgozásán.
Az ajtó nyílására tekintete egyből a belépő fiatal nőre szegeződik. Itori esküdni merne, hogy már látta valahol, már hallott róla... ~ Takatsuki Sen? - érlelődik benne végül a felismerés. Ha jól emlékszik Kanekichi kedvenc írója. Ahogy a nő a bárpulthoz ér Itori egy bíztató mosolyt küld feléje. - Természetesen. - felel. - Milyen kávét szeretnél? - fordul hozzá a fiatal Ghoul. Az illata alapján embernek tűnik, de Karucchin kívül eddig nem nagyon jártak erre emberek. Elég eldugott hely ez. - Csak nyugodtan. - mosolyog a lányra. - Nem is tudtam, hogy Takatsuki Sen dohányzik. - szólal meg szinte mintha csak úgy mellékesen megemlítené a dolgot. Viszont ennél jobb alkalom bajosan adódhat, hogy leellenőrizze a lány kilétét.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Dec 23, 2019 23:56:46 GMT 1
Nem igazán tudom eldönteni, melyik a jobb. A hangzavar vagy a hirtelen beálló néma csend? Nos, a hangzavar hosszútávon meg tud őrjíteni, de a néma csendtől meg csengeni kezd a fülem, aztán kicsit nehezebb visszaszokni. De most csak egy ismeretlen, női hangot hallok. Elfintorodom. Utálom ezt a fajta műsort. Miért kell igazolnunk az embereket, hogy szörnyetegek vagyunk? Holott teljesen civilizáltan is tudunk élni… Borzasztó… Hányingerem lesz ezektől. Az nem is zavar annyira, hogy hosszú lesz, az igen, hogy milyen minőségű. Nem szabad tovább nyafognom! Koncentrálj!
Igyekszek elvonatkoztatni a műsortól és minden másra figyelni. Például Ayato és a színésznő beszélgetésére néha. Wow… Ez a nő… Elképesztő! Hogy bírja mellette Ayato? Frusztráló lehet. Meg nem is értem. Ha ilyenek mond nekem, akkor utána miért…? Csak húzni akarta az agyamat? Hát, sikerült neki… Megrázom a fejemet. Koncentrálj Hinami! Ekkor hallom meg végre az első érdemleges hangot. Azonnal megemelkedik a pulzusszámom, de azzal a lendülettel fordulok vissza Ayato-ék felé.
Sietek amennyire tudok, de igyekszem nem feltűnést kelteni. Nem lenne értelme a vezérlőterem felé menni, mert egyedül semmit nem érek, ha erősek. Illetve figyelmeztetni sem tudom a többieket. Remélem, nem futok bele senkibe… Ha mégis, igyekszem a lehető legtermészetesebben viselkedni, ami közepesen megy, hiszen nem igazán tudok átszellemülni ennél a műsornál. Ha sikerül visszaérnem a többiekhez, akkor halálsápadtan félrehívom Ayato-t és elmondom, amit hallottam. Aztán csak várok a parancsára. 
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Dec 26, 2019 14:45:27 GMT 1
-Hmm Rád bízom, erős legyen és fekete. – Mondom és előveszek egy szálat a tárcából, nem dohányzom sokat mostanában, de néha jól esik. El is mosolyodok mikor szóvá teszi.
-Nem kel a rajongóknak mindenről tudniuk.- Majd annyiban hagyom, amíg megkapom a kávémat. (Kivéve ha kérdez, mert akkor válaszolok) Belekóstolok a barna meleg folyadékba, sokkal jobban esik mint vártam.
-Nagyon finom a kávé, köszönöm.- Mondom.- De tulajdon képen nem ezért jöttem. Úgy hallottam errefelé a legegyszerűbb információkat gyűjteni. És a minap belefutottam egy igen érdekes gerlébe. Egy fiatal fiú majdnem elkapott egy építkezésen, Hyakuya volt a neve… ha jól emlékszem. Érdekes érzéseket keltet.- Mondom mosolyogva. –És úgy hallottam nem ő az egyetlen hasonló mostanában.- Kockáztatom meg finoman. Van egy elképzelésem hogy ki lehet a másik alak akiről pletykálnak, de nem lehetek biztos benne. Ha viszont igazam van, akkor „Vele” is találkoznom kéne. |
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Dec 26, 2019 15:55:13 GMT 1
Yoshimura Eto
- Ha erőset és feketét szeretnél, akkor ezt a kérést éppenséggel könnyen tudom teljesíteni. - felelt a fiatal nő egy könnyed mosollyal. A pult mögött elhelyezett polcsorhoz sétál, és leemel egy sötét kávéporral teli üvegedényt, amely mellett egy fekete halálfejjel díszített csomagolás áll, melyen a "Death Wish Coffee" feliratot olvashatod. - Arabica és Robusta kávészemek keveréke top minőségű kávészemekből összeválogatva. 3-6-szor több koffeint tartalmaz, mint egy átlag kávé. - magyarázza csevegő hangon, miközben a kávé elkészítésén ügyködik. A mozdulatai kecsesek, és gyakorlottságról árulkodnak. Kis idő múlva már eléd helyezi a fekete itallal teli csészét amely erős, talán kissé mogyorós illatot áraszt magából.  - Ezzel a ténnyel nem vitatkozhatom. - kacagja el magát csilingelő hangon. - Még az íróknak is vannak "titkai", amiket meg szeretnének maguknak tartani nemde? - kacsint rád cinkos mosollyal. - Nem bánod ha csatlakozom? - érdeklődik kérdő tekintettel, és amennyiben pozitív választ kap úgy egy sötétvörös folyadékkal teli borospoharat vesz magához, és a pult mögül kilépve letelepszik melléd az egyik bárszékre. Amennyiben megtagadod tőle a lehetőséget, hogy csatlakozzon úgy a pult mögött maradva kóstolgatja a vörös nedűt. Az orrod gyorsan elárulja, hogy Itori "Vér Bor"-t kóstolgat oly nagy megelégedettséggel. Ez az emberi vérből készülő alkohol ital az emberek által fogyasztott borhoz hasonló módszerekkel készül, de kifejezetten Ghoul-ok számára, és a fogyasztása/értékelése is ugyanúgy történik, mint az emberi boroké.
- Köszönöm! Igyekszik az ember! - kacsint rád Itori, majd a következő szavaidra nem válaszol egyből hanem belekortyol a "borba" kicsit körbelögybölve az a poharában, elgondolkodva szemlélve a vérvörös italt. - Információt? Nos igen, bárokban előfordul, hogy ilyen vagy olyan infók cserélnek gazdát. - tovább lögyböli az italt mielőtt a tekintete a tiedbe fúródna. - Talán ismerek ilyet...talán nem. Bár nem értem pontosan, hogy egy befutott "ember" írónőt miért is érdekelnének gerlék...ahogy az sem világos, hogy miért vadásznának rá a gerlék. Ha jól tudom Ők a Ghoul-ok vadászatával töltik mindennapjaikat. - Itori csinos arcán ravasz mosoly jelenik meg, ahogy ismételten belekortyol az italába. ~ Talán egyenlőre mégiscsak korai lenne temetni a mai estémet... - gondolja magában, ahogy jóleső melegség terjed szét benne a Vér Bor hatására.... |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Dec 30, 2019 16:04:34 GMT 1
Raze & Raven
Irimi-Hyakuya Hikaru & Ihei Hairu Elmosolyodok a monológon
-Ne becsüld azért ennyire túl magad. A CCG valójában, elég kevés emberéért ejtene könnyeket. És abban is biztos lehetsz, hogy ha hülyeséget csinálsz minden tétovázás nélkül foglak hátra hagyni. És nem tudok a többiek nevében nyilatkozni, de engem hidegen hagy, hogy mit ültettek beléd. Egyelőre maradjunk ennyiben.
A beszélgetés végére érek csak a pároshoz. Van valami különös a lányban, de valószínűleg csak az általános ember kerülés beszél belőlem. Shio elindult a központba úgyhogy mi is indulhatunk.
Miután megérkezünk a kórházba és felkeressük Taguchit én meghúzódok. Hagyom Hikaru-t kibontakozni. Amúgy sem segítene ha megfenyegetném a nőt vagy bármi, hasonló. Végül megadja az elérhetőségeit és elbúcsúzunk. Kifelé menet meghallgatom, hogyan is lettem Hyakuya nyomozó legjobb gyerekkori barátja. Bár közben máshol jár az eszem a végén azért csak leeresztek egy kicsit, mert már amúgy is megszületett az elhatározás, de mielőtt kimondanám azért fél karral átkarolom Hikaru nyakát.
-Semmi baj hiszen már barátok vagyunk, ha nem is régiek.- Még lenne mit mondanom, de ebben a pillanatban megcsörren a telefonom.
-Másodperc- Intem le a fiút. Majd amilyen gyorsan csak tudom felveszem a telefont.
-Igen!- És meghallgatom a következő feladatunk részleteit. és a fiú felé fordulok.
-Arima-san volt. Remélem nincs programod a hétvégére.- Mondom neki mosolyogva.- Úgy tűnik csapdát állítunk a gouloknak akiknek elhoztuk a cuccait. De előtte még. Lenne kedved csatlakozni hozzám és követni egy kicsit Taguchi-sant? Nem akarom, hogy a sensei pánikba essen és meglógjon, ha esetleg megszimatol valamit a történetből. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Jan 1, 2020 17:26:11 GMT 1
Szegény lány szeméből csak úgy ömlenek a könnyek, de azért alig észrevehetően, reszketve bólint egyet, mintegy megígérve, hogy nem fog sikítani. Ahogy kisegíted szinte összecsuklik annyira reszketnek a lábai, de aztán végül összeszedi magát annyira, hogy járni tudjon.
-Akiko…- Rebegi- Akiko-nak hívnak.- Mondja remegő, a félelemtől vékony hangon. Beleegyezik, hogy elkísér téged az első szobába és segít azonosítani a lányt. Az ajtóban azonban megáll egy pillanatra és megrázza a fejét, szemlátomást nem akar szembesülni azzal ami az ajtó mögött várja. De elismerésre méltóan összeszedi a maradék erejét és végül csak belép, hogy ránézzen a tetemre. A szája elé kapja a kezét amikor meglátja, majd a másik sarokhoz szalad és ott ki is engedi a gyomortartalmát a fal mellé.
-Nem tudom a nevét.-Lihegi,- de az eggyel felettem levő osztályba járt.
-Én…- Kezdi.- Nem emlékszem, hogy kerültem ide. Egy barátommal elindultunk az iskolából, emlékszem , hogy be volt borulva, aztán a szekrényben tértem magamhoz. Miért teszik ezt velünk?- Kérdezi kezdődő pánikkal és hisztériával a hangjában. –Miért akarja valaki ezt tenni egy másik emberrel? És miért pont velünk? Én nem tettem semmit! Semmit! Akkor meg, hogy kötöttem ki itt ebben a pokolban egy szörnnyel és egy halott lánnyal? Mind megfogunk halni! Itt fogunk meghalni! Nem akarok itt meghalni, ez nem történhet meg velem. Nekem a vizsgáimra kéne tanulnom…- Majd egyre szaporábban kezdi szedni a levegőt, és ha eddig nem szakítottad félbe valamelyik ponton akkor félő, hogy ezután hamarosan el fog ájulni.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Jan 1, 2020 20:27:09 GMT 1
Egy emelettel jutsz lejjebb amikor is szembe találod magad egy furcsa goullal. Több rétegű hosszú fehér kimonó van rajta amibe szinte beleolvad a hosszú fehér haja, az obija azonban vér vörös, az arcát egy Oni-t ábrázoló kabuki maszk fedi. Az oldalán a ruha alatt mintha egy kard markolatát látnád. Az obi elején pedig egy medál van a Fecske kanjijával.
-Látom itt fent is voltak még Aogiri emberek.- mondja lágy hangon.- Nagy szerencsétlenség neked, hogy éppen itt voltál, nem szívesen ölök kislányokat.- Majd szünetet tart és megidézi a kagunéjának egy részét. Az ukakú hosszú toll szerű részét letöri és ép úgy fogja a kezében mintha egy kard lenne. – Akkor hát.- Kezdi ismét.- Budha irgalmazzon a lelkednek kicsi lány, mert én nem fogok. – És ezzel feléd löki magát hogy támadjon.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Jan 6, 2020 21:24:24 GMT 1
-Természetesen, csatlakoz csak.
Az ember szóra elnevetem magam. Majd a fél szememet csukva tartva megmutatom a kakuganom azért természetesen az egészet igyekszem úgy előadni mintha csak simán kacsintottam volna. De hát a nőnek is van orra és nyilván nem hülye, szóval még az ajkaim elé tartott mutató ujjammal hozzá teszem.
-De ez maradjon kettőnk között!- Majd újra belekortyolok az italba. Hagyom hogy arra következtessen amire csak szeretne. –A legtöbbjüket én is épen annyira kedvelem, mint bármelyikünk. És egyébként az előzőeken is túl, hajlandó vagyok megfizetni az információért. – Most rajtam a ravasz mosolygás ideje. Abban reménykedek, hogy az eddigi műsor elég, hogy csepegtessen egy kis információt mielőtt minden lapomat kiterítem. Bár lehet, hogy többet tud ezekről mint én.
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Jan 10, 2020 9:47:40 GMT 1
- Nocsak. - a kakugant csak egy pillantásra méltatja mielőtt egykedvűen elmosolyodna s ismét az italát fikszírozná a tekintetével. - Vajon mindig is ennyi Egyszemű volt körülöttem csak nem figyeltem eléggé vagy mostanában szaporodtak meg? - szólal meg végül olyan halkan, hogy rajtad kívül bajosan hallhatja meg bárki is az amúgy is lassanként kiürülő bárban. - Üzleti titok. - bólint végül könnyedén a kérésedre, a vöröses-barna szemek kutatóan fürkészik az arcodat pár pillanatig, de Itori csinos arca vajmi keveset árul el, hisz mindössze egy könnyed, szinte fölényes mosoly játszik csak az ajkain, de viselkedése és hangneme barátságos marad.
- Igen az üzletnek sem tesznek jót. - szólal meg egy sóhaj kíséretében a nő. - Persze szerencsére már évek óta nem jelentek meg itt, de sose tesz jót egy vendéglátó egységnek ha levadásszák a törzsvendégeket. - folytatja csevegő hangon mintha épp csak az időjárást veséznétek ki. Végül az utolsó vendég is elhagyja a bárt, s szavaidat megválaszolatlanul hagyva Itori egy fél perc erejéig magadra hagy, hogy kint az ajtón a ZÁRVA feliratot tartalmazó oldalra fordítsa a táblát. Rövidesen visszatér s ismételten elfoglalja helyét melletted a bárszéken.
- Szóval fizetnél... - Itori lassan ízlelgeti a szavakat arcán krokodilmosoly terült szét a szemei pedig ismét a tieidbe fúródnak a kutató tekintettől szinte olyan érzésed lehet, mintha a másik Ghoul a zsigereidbe látna. Végül ismét egy könnyed sóhaj hagyja el a finoman ívelt ajkakat mielőtt Itori a pultra könyökölne s végre valahára megszólalna. - Bár ez szép és jó, de az igazi kérdés az, hogy mivel...és mikor. Nem mindennek lehet az értékét pénzben kifejezni meg aztán különben is azt mondogatják, hogy a pénz nem boldogít. - A Ghoul kérdő tekintet vet rád, de közben időről időre belekortyolgat az italába miközben haja néhány tincsével játszadozik, akárcsak egy tinilány. - A kérdés tehát...mit tudsz Nekem felajánlani, azért cserébe, amit tudni szeretnél...
|
|
Raze
Lelkes fórumozó
Posts: 67
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Raze on Jan 15, 2020 23:03:17 GMT 1
Irimi-Hyakuya Hikaru
- Sose tenném. Tisztában vagyok az erősségeimmel s a gyengeségeimmel is. Ugyanakkor kétlem, hogy azok a férgek bárkiért is könnyeznének...valószínűleg még a saját vérükért sem teszik. - felelek kissé cinikusan a nő szavaira. Az egyik fő oka annak, hogy ennyire megvetem és gyűlölöm őket pontosan ez. - Rengeteg nyomozó és különösen a Washuu-k mind önző, lelketlen, mohó szörnyetegek, akik bárkin, és bármin képesek átgázolni csak azért, hogy elérjék, amit akarnak...alávalóbbak, mint rengeteg Ghoul. Chiyo-nee egy cseppet sem túlzott, amikor mesélt róluk. - teszem hozzá még mielőtt bólintanék. - Helyes. Akkor ezt meg is beszéltük. Így már nincs miért aggódnom, hogy ha bajba kerülünk. - Kedélyes mosoly jelenik meg az ajkaimon miközben reagálok Ihei kijelentésére. - Gond egy szál se. Kevésbé szokott érdekelni, hogy mások mit gondolnak rólam, de azért észben tartom a szavait Nyomozó.
A kórházban megteszek minden tőlem telhetőt az ügy érdekében. Kérdés, hogy Taguchi és Kanou bekapja-e a horgot vagy sem, de van egy olyan érzésem, hogy akármennyire óvatos ember is Kanou...egy ilyen lehetőséget nem fog veszni hagyni jó eséllyel. Megtudhatja miben mesterkedik a CCG, és nem tartom valószínűnek, hogy mostanában a beteg sűrűn sétál elé önként. Persze nyilván fog tenni óvintézkedéseket, de Én magam sem fogok másként tenni. Haru-ban és Itori-ban még mindig jobban bízok, mint bármelyik gerlében, de főleg Haru-ban így hát vele mindenképpen egyeztetek még egy tervről vészhelyzet esetére. Ha a CCG szarban is hagy, Ő biztosa nem fog.
- Az átmeneti nyomozó partnerek pontosabb kifejezés úgy hiszem. - felek a nő szorításában, de mielőtt bármi mást is mondhatnék megcsörren Ihei Nyomozó telefonja. A következő pár percben türelmesen várom, hogy a nyomozónő lerendezze a telefonálást. Bárki is hívta bármi miatt van egy olyan érzésem, hogy Nekem ebből semmi jó sem fog származni. ~ Így legyen ötösöm a lottón... - gondolom magamban a szavait hallgatva. - Ha jól sejtem most már van. - felelek kelletlenül. - Kedvem éppenséggel nincs, de gondolom választásom sem. Mindenesetre nem gondolja, hogy inkább akkor rémülne meg ha esetleg megszimatolná, hogy két gerle, akik nem sokkal előbb voltak "panaszkodni" az asszisztensénél, épp azzal ütik el a hivatali idejüket, hogy az asszisztensét követik? - kérdem a nyomozótól felvont szemöldökkel.
|
|
