Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 14:04:51 GMT 1
Nov 23, 2024 14:04:51 GMT 1
|
Post by Deleted on May 3, 2018 19:55:24 GMT 1
A becsület meg a szorgalom olyan mint a jó szél: előre hajtja az embert. Fagyos hideg este van, mint az elmúlt 10 évben mindig itt. A lakást úgy szerezted valami nőtől aki elakarta adni de jobb belátásra bírtad. Szomszédok csendesek általában csak este vannak otthon akkor is a saját dolgukkal foglalkoznak, nem nagyon törődnek a csendes szomszédjukkal. Kuronosuke-t már lassan 35 éve nem láttad. Valami öltönyös alakok ugrottak közétek és kezdtek el módszeresen lebénítani titeket. Párod utolsó energiájával megmentett Téged, ahogy kilökött a kocsiból. Valahogy érzed, hogy jól van habár erre semmi biztosítékod nincs csak a megérzésed. Információt kéne szerezned Kuronosuke-ról...de azzal, hogy "otthon" ülsz semmivel sem leszel előrébb. A TV-t kapcsolgatva se jutsz előrébb de legalább tudod, hogy hóvihar várható jövő hétre, a Minnesota Wild csapata megnyerte a legutóbbi meccset így bejutottak a középdöntőbe, mindenki meglepetésére. Egy idő után felállsz a TV elől és elkezdesz gondolkodni. Hol lehet, mit csinálhat, már megint milyen bajból mászik ki? Az biztos, hogy még él. Tudnád ha nem. A városban bármelyikben utána kérdezni értelmetlen lenne. Soha se volt az a nagy szociális élőlény. Utána nézni a legutóbbi büntényeknek? Nem, ha nincs kényszerítve soha nem tenne olyat. Körözési listák? Esélytelen, élő vagy holt még nem kapta őt el. Na jó de az is csak egyszer történt meg. Idegesen sétálsz fel alá és ekkor a TV-ben megszólal egy reklám. Motoros verseny lesz a közelben hamarosan. Az egy jó ki indulási pont lehet, ha még csak nem is tökéletes. Gyorsan utána nézel jegyet venni még lehet. Mit vártunk Kanada elég ki pusztult nem de? A trükkje a motoros versenynek, hogy külsősök is nevezhetnek saját motorral szóval ha Kuronosuke drága benvezett a saját motorjával felismerhető lesz. Igaz nem láttad már bő 35 éve de a motorjain mindig egyedi matricák vannak ugyanabban a mintában. A döntés egyszerű: maradsz a TV-t nézve és álmodozol az elmúlt 600 évről vagy teszel valamit hogy lehessen még egyszer 600 éved amiről majd álmodozhatsz. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on May 26, 2018 0:07:20 GMT 1
KuromitsuMár nem tudom, milyen régen nem éreztem rendesen a fagyos hideget, és most sincs erőm összehúzni a tettetésből magamra rángatott kabátot. Az emberek meglepő tekintete így is sokat elárul, nem lehet mindennapi a megjelenésem, a harisnyám elszakadt ezért le vettem, ez ugyan nem feltétlenül látszik, de az mindenképp, hogy a kabát alatt csak egy vékony inget és rövid szoknyát viselek. Így a legegyszerűbb vadászni, ha a zsákmány azt hiszi ő a vadász.
Az ajtót nyitva hagytam, csoda is, hogy még egyszer sem törtek be, nem mintha bármi értékeset tartanék itthon, egyedül a kardnak és a köré csavart régi ruhának van valamennyi értéke. De az nem valószínű, hogy megtalálná aki nem tudja hol keresse. Belépve nem kapcsolok villanyt, a látszattal sem foglalkozom, csak ha nagyon muszáj, és egyre jobban zavar a fény, csak a TV-t kapcsolom be, általában az is zavar, de most csak ebből tudhatom meg mennyi az idő. Gyűlölöm ezt az országot, ezt az évezredet, ezeket az embereket, mindent mióta ő nincs velem.
-Merre lehetsz most Kuro-sama.- Suttogom magam elé. Előveszem a kardot és kibontom, a gazdag mintázatú anyagból, a vörös tokon egy karcolás sincs, a penge is alig sérült, Kuronosuke megtanította hogyan használjam, de ritkán volt rá szükségem. Ahogy kihúzom a kardom a Tv-villogása megváltozik, ezt a hirdetést eddig nem láttam, a motorok képe nosztalgikus emlékeket ébreszt. Sose értettem ezt a rajongását, de ő mindig olyan lelkes volt a motoroktól. Vajon ott lesz? Nem lehet nehéz jegyet szerezni rá, de más jár a fejemben. A férfi jut eszembe aki mindig a helyi kocsmában áll meg a motorjával, az is ilyen típus, karcsú és gyors, párszor már közel járt ahhoz, hogy haza hozzam, de eddig ki tudja miért, mindig megkegyelmeztem neki. Ezúttal viszont még jó szolgálatot tehet. De nem ma éjszaka, az már túl rövid ehhez, holnap, majd holnap éjszaka.
A fürdőszobába megyek, máskor csak lefeküdnék az ágyra ahogy vagyok, az ablakok nagy részén már úgyis beszögeztem a zsanért, de a gondolatra, hogy talán, láthatom Kuronosukét elég, hogy zavarjon a ruhámra és bőrömre lassan rászáradó vér. A tükör elé állva rögtön érthető mi váltott ki akkora megrökönyödést, még a sötétben is. A vér az ajkaimnál elmaszatolódott mintha csak a rúzsomat kentem volna el, az ing felső három gombja leszakadt, és kilátszik alóla a kivételesen magamra vett fekete melltartó, a dekoltázsomon szintén vér szárad. Halványan elmosolyodok, Kuro-sama biztosan értékelné ezt a külsőt. Mindig megpróbál szemérmesen viselkedni ha ölni kell, de előlem nem tudja elrejteni menyire élvezi, én se tudnám, még ha tudom is, hogy gyűlöl ezért.
A meleg víz nem esik rosszul, a sampon vegyszeres szagát nem szeretem, de máskülönben nem tudtam volna kimosni a vért a hajamból. Mire végzek már érzem, hogy nagyon közel a hajnal, az ágyra mászok és magam köré veszem a nemes selymet amiben a kard feküdt, a kard a földre esik, de nem érdekel, ma pihenem kell, mert holnap nem szükségből fogok vadászni.
-Várj rám Kuro-sama- Motyogom még félálomban a saját nyelvemen. Aztán elnyom az álom.
|
|
