Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: May 3, 2020 16:38:46 GMT 1
Post by Zima on May 3, 2020 16:38:46 GMT 1
Lehunyom a szemem és csak élvezem a zuhanást, egészen addig, míg földet nem érünk. Szó szerint… földet… Igazából nem fájt, meg annyira nem is emlékszek arra, hogy leérkeztem, csak… hideg… Nem az ágyunkban, vagy valami ismerős helyen kéne lennünk…? Miközben próbálom magam összekaparni meg előszedni a pálcámat, fura szusszanásra és horkantásra leszek figyelmes. Várjunk… ez nem lehet Charlotte, ő azért nem adna ki magából ilyen hangokat. Ekkor meghallom a kérdését. - Nem…?
A hang irányába világít. Egy óriás… Én is csiholok némi fényt… hm… ez továbbra is egy óriás… Mindketten a szánk elé tesszük a kezünket. Charlotte persze a nyilvánvalóra hívja fel ezzel és a szavaival a figyelmem. Én viszont alig tudom visszatartani a nevetésem. Komolyan… mi jöhet még…? Próbálok a lehető leghalkabban kuncogni. Sőt inkább abbahagyni… Hisz komoly a helyzet… Na jó, ekkor megint nevethetnékem támad, de türtőztetem magam. Komolyan, ez olyan, mint ha egy valóságshowban lennénk… vagy egy kísérlet része… Kísérlet… Hm… felfelé nézek, de persze a sötétben semmit sem látok… hm… Suttogni kezdek. - Menjünk… amúgy… nincs olyan érzésed, mintha ez egy kísérlet lenne, vagy ilyesmi? Nem akarok többet mondani, valóban nem kéne felkelteni a szörnyet. Mi van, ha hozzánk került valami Merlowtól, ami ezt okozhatja…? Valószínűleg az évnyitó, az ajándék átadás meg a beköltözésünk valódi… vagy mégsem…? Várjunk... Az ajándék...? Mi van, ha... Gah… meghagyom Hercegnőnek a gondolkodást…
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: May 6, 2020 19:17:56 GMT 1
Post by Raven on May 6, 2020 19:17:56 GMT 1
Toma indokolatlan nevető görcsöt kap. Én csak bámulok rá, de igaziból… Tényleg elég nevetséges ez a szituáció. Megpróbálok komoly maradni, de engem is elkap a nevetés. Olyan halkan csinálom, ahogy csak tudom de mire kifújjuk magunkat és Toma felteszi a kérdését.
-Milyen kísértet?- Felel rá egy mély zengő hang a fejünk fölül.- Merre? Nem szeretem a kíséreteteket!
Felnézve szinte azonnal megfagy a vérem. Kéne egy varázsige valami erős és gyorsan.
Egy óriási sárkány áll felettünk. Már nem alszik, biztosan felkeltettük a nevetéssel. Neki szegezem a pálcámat és még mindig a jó varázsigén gondolkodok.
-Oh, helló! Alphons vagyok! De szólítsatok csak Alf-nak. Vagyis…- megköszörüli a torkát.- Grrrrr Ki merészeli megzavarni a kastély… izé… khm… Az alagsor őrzőjét a rettenetes Alf-ot a hatalmas sárkányt? Nevezd meg magad betolakodó!
Mi van? Ez most komoly?
-Azt hiszem, megint álmodunk…- Nyögöm.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: May 12, 2020 17:46:57 GMT 1
Post by Zima on May 12, 2020 17:46:57 GMT 1
Legnagyobb meglepetésemre Hercegnő is nevetni kezd. Na belőle nem néztem volna ki. A kérdésemre nem kapok tőle reakciót, mert egy másik kérddés hangzik el jóval mélyebb hangon.
Először én is készenlétbe állok, de aztán megkönnyebülök és leengedek. Ez nem is óriás, hanem sárkány... Az állatokhoz értek... Ekkor olyat teszek, amit Charlotte még nem nagyon látott. Kedvesen, barátságosan kissé előre lépek. - Üdvözöllek Hatalmas Alf, az Alagsor Őrzője. Toma vagyok, örülök a találkozásnak. Szerencsére rosszul láttam és nincsenek kísértetek. Ne haragudj, nem akartunk felébreszteni. Ha gondolod, nyugodtan aludj tovább, meg se pisszenünk! De ha gondolod, beszélgethetünk...
Ha nem fekszik le rögtön aludni, bele is vágok a kérdésekbe. - Hogy érzed magad? Milyen érzés egy alagsor őrzőjének lenni? Mik a hobbijaid? Kedvenc kaja? Van tesód? Ki lakik ebben a kastélyban? Persze hagyok időt a válaszokra. Szeretném felderíteni, mire számíthatunk itt. Hátha kapunk egy fogódzkodót, hogy merre juthatunk ki. Fél szemmel Hercegnő arcát figyelem. Érdekel a reakciója, valamint figyelem annak a jelét is, hogy megértette, miért tettem fel a kérdéseket.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: May 14, 2020 18:48:47 GMT 1
Post by Raven on May 14, 2020 18:48:47 GMT 1
-Álmodunk ugye.- Nyögöm alig halhatóan. Aztán amikor Toma megszólal nekem majdnem szó szerint a padlóra esik az állam. Amikor a lány kicsit előre lép, megpróbálom megragadni a karját, hogy mégis ne menjen már olyan közel ehhez a lényhez. A mondókájára Alf hümmög egy hatalmasat és kihúzza magát. Aztán éberen figyeli, tovább mit tesz Toma.
-Az jó nem szeretem a kísérteteket, nem mintha félnék tőlük vagy ilyesmi, inkább ők tőlem, de nem kedvelem őket, olyan nyúlósak és fura öreg szaguk van.- Muszáj, homlokon csapnom magam. Hogy mi van? És Toma belemegy a játékba, amikor kérdezgetni kezdi.
-Oh, át egy kicsit elaludtam a vállamat, azt hiszem nem a legjobb a padlón aludni, de jól vagyok. Kedves tőled hogy megkérdezted.- A szemem és a tátott szám is egyre nagyobbak lesznek. – Hát tudod mindig is nagy helyekre vigyáztam sok kinccsel, de aztán azt mondták Alf már nem elég megvédeni a kastélyt ezért elküldtek, hogy vigyázzak az alagsorra. Nem bánom, tudod, rengeteg kincs van ám itt és én őrzöm is őket becsülettel.
-Pókokat gyűjtök, rengeteg van az ilyen pincékben, tudod, és én megfogom és üvegbe teszem őket, elég szép gyűjteményem van már. Tudod ezek nagyszerű állatok, hihetetlen dolgokat építenek, azokat az, hogy is híjják? Hálókat. Hát nem szépek? Jó lenne, ha én is tudnék ilyeneket építeni.
-A torta a kedvencem, sokk krémmel és eperrel meg virágokkal a tetején. De azokat a pici krémes muffinokat is szeretem, azokat nem tudom, hogy hívják.- Remek egy édesszájú sárkány.
-Három bátyám meg egy nővérem van, de nem beszélünk, mind olyan magasan hordják az orrukat és olyan régimódiak. Ha rajtuk múlna, még mindig szüzeket rabolnánk és barlangokban élnénk.
-Nem tudjátok?- Kérdezi. Nekem már van egy tippem, de inkább megvárom, hogy befejezze.- Nem boszik vagytok?- Ezek szerint jó volt a tippem. –Ez a boszi iskola alagsora. A Luna Nova alatt vagyunk.
-Szóval nem kerültünk ki az iskolából.- Most először szólalok meg először mióta ezek ketten elkezdtek beszélgetni.- Charlot vagyok! Mond csak Alf tudod, merre lehet feljutni az iskolába.- Alf erre hátrahúzza a fejét én szinte a földre dobom magam, amikor meglátom, hogy világít a torka. Úristen most feléget minket. De nem. Zöld lángokat fúj el a fejünk fölött és körbe a szobában, a nyomában pedig fáklyák és kis lámpások kapnak lángra. Végre látjuk hol is vagyunk. A helyiség minden porcikája ragyog. Minden falon tükrök lógnak és az egész helység tele van… szeméttel. Egy két darab elég réginek tűnik, de nincs itt semmi kihívóan értékes. A helyiség valamikor valóban kincstár lehetett most viszont inkább úgy néz ki, mint egy nagyon-nagyon régi elfelejtett raktárszoba. Mögöttünk pedig köralakban egy lépcső magasodik, ami felfelé vezet, gondolom a kastély felé.
-Akkor…-Kezdi Alf szomorkásan.- El is mentek?
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Jun 9, 2020 19:01:01 GMT 1
Post by Zima on Jun 9, 2020 19:01:01 GMT 1
Hercegnő szenved… pont erre számítottam. Láttam, hogy megpróbál visszahúzni, de nem sikerül neki. Alf válaszol a kérdéseimre. Tök jó fej, legszívesebben haza vinném. Mondjuk ez a kis beszélgetés alapján érzem, hogy továbbra is az álomban vagyunk… Kissé meglep, hogy tudja, boszorkányok vagyunk és hogy lezuhantunk a Luna Nova pincéjébe. El is szontyolódok kincsit. Pedig csak egy álom.
Oké, a tervem nem egészen úgy jött be, ahogy arra számítottam, de megtudtuk a szükséges infókat. Főleg miután Charlotte megkérdezte, hogy jutunk fel. Belül elmosolyodtam, mikor frászt kapott a lámpák meggyújtásakor. Én nem mozdultam. Tudtam, hogy nem fog bántani. És különben is… ha a földre vetettem volna magam lemaradtam volna a menő látványról… Végre látjuk, hol is vagyunk. A helyiség szomorú látványt nyújt. Hát még Alf. Megszakad a szívem. Azonban még mielőtt könnyes búcsút vennék tőle, megkérdezem: - Alf, Te azon a lépcsőn jöttél le, vagy van itt más, titkos út is? Vagy berepültél? Mert… akár velünk is jöhetnél. Valószínűleg Charlottenak nem fog tetszeni. De nincs szívem itt hagyni… meg egy sárkány mindig jól jöhet…
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Jun 19, 2020 12:21:42 GMT 1
Post by Raven on Jun 19, 2020 12:21:42 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/b8/de/a4/b8dea4128e8a50af8780267827cd78d0~jpg -Én…- Kezdi az óriás.- Én, nem mehetek fel. Őriznem kell a szobát és a kincseket.- Olyan szomorú a hangja hogy én is megsajnálom. És valószínűleg még mindig a csipkerózsa hatása alatt vagyunk úgyhogy.
-Szerintem most nyugodtan jöhetsz. Ez most egy kivételes helyzet, mert ha igazam van minden, ami történik olyan mintha álmodnál. Sose álmodtál még arról, hogy kimenj innen és körül néz az iskolában.
-De igen.- Lelkesedik a sárkány még a farkát is elkezdi csóválni, ami kisebb földrengést okoz.- Alf kimehet és játszhat a lányokkal, a lányok mind szeretik Alfot.
-Jól van, jól van nagy fiú egy kicsit nyugodjunk meg mielőtt össze dől a ház. -Oh igen, rendben. – Azzal lehiggad kicsit.
-Akkor irány a kijárat mit gondolsz?- Kérdezem Toma-t
Elindulunk felfelé, ezúttal seprűk nélkül és az út rettenetesen hosszú, még a feléig sem jutunk, amikor kezdem érezni, hogy fáradok, legalább 500 lépcsőfok van már mögöttünk. Megállok kicsit kifújni magam és Tomára nézek. Majd fel a lépcsőn. A sárkány tüze a lépcsőn lévő lámpásokat is meggyújtotta, de a tetején már így sem látszanak a fények csak a sötétség. Csalódottan sóhajtok egyet. Közben a sárkány lassú nyugodt szárnycsapásokkal egy helyben lebeg mellettünk.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Jun 26, 2020 16:01:06 GMT 1
Post by Zima on Jun 26, 2020 16:01:06 GMT 1
Meglep, hogy Charlotte ilyen jó arc és helyettem is meggyőzi Alfot, hogy jöjjön. Mikor befejezik a beszélgetést, hirtelen megölelem a lányt. - Kösziiiiiii! – miután elengedem, Alfra nézek – Jó lesz majd játszani. – mosolygok rá. Tényleg feldob, hogy velünk tart. Ha majd visszatérünk valóban a suliba, ziher, hogy lemegyek a pincébe… hátha…
Ez hülye… nyugtázom, mikor Charlotte elindul a lépcsőn. Seprű nélkül, gyalog… Szóval ilyen egy stréber… amikor sárkányunk is van... Suttogni kezdek Alfnak. - Felülhetek a hátadra? Csak ha nem gond…
Ha megengedi, csendben elhelyezkedek rajta. Nem szólok Charlotte-nak. Köcsög vagyok? Meglehet… Telik-múlik az idő. Kábé ötszáz lépcsőn van fenn, mikor megáll szusszanni és engem keres. Ekkor szúrhat ki a sárkány hátán. Sóhajtok. - Alf, elbírsz kettőnket? Ha nem, leszállok és felajánlom a helyem Hercegnőnek. De akkor sem fogok sétálni. Előkerítem a seprűm, elmormolom a varázsigét és ha működik, felszállok.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Jul 1, 2020 10:24:13 GMT 1
Post by Raven on Jul 1, 2020 10:24:13 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/c7/2f/6d/c72f6d91680254fd85169720fbc2752c~jpg -Persze hogy! Könnyű boszik. Alf simán elbír egy tucatot is.- Nem igazán tetszik az ötlet hogy felszálljak egy sárkány hátára, nem mintha Alf bármit tett volna amivel kiérdemelte a bizalmatlanságom. De mégis csak egy sárkány.
Végül sóhajtok egyet és felmászok a sárkány hátára. Nagyot nyelek mikor megmozdul. A tériszonyom eléggé hevesen ellenzi a sárkányháton repülést, és ezen az sem segít, hogy akár le akár fel nézek nem látom a végét a lépcsősornak.
-Egyszerűen nem lehetünk ilyen mélyen a föld alatt.- Mondom Tomának.- Alf megtennél nekünk valamit?- Kérdezem.
-Hmm?
-Tudnál esetleg...- keresem a szavakat. -Köpni egy tűzgolyót..., Vagy valami ilyesmit, a kijárat felé hogy lássuk milyen messze van.
-Persze.- Mondja, lelassít kicsit. Mennydörgés szerű hangot ad ki magából és elindul a tűzgolyó. Zölden, ragyogón, a kijárat felé. És csak megy, és megy míg el nem hagyja a látóterünket és bele nem olvad a sötétségbe. Mintha a pince végtelen mélyen lenne.
-Ez lehetetlen...- Mondom könnyekkel és kétségbe esve. Az sem érdekel ha Toma kinevet. Elegem van ebből, fel akarok ébredni.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Aug 25, 2020 22:25:42 GMT 1
Post by Zima on Aug 25, 2020 22:25:42 GMT 1
Alf hátán utazunk felfelé. Hát ez rohadtul nem stimmel… Nem hiszem, hogy ennyire mély lenne a pince. Charlotte is erre jut. A tűzcsóva csak nem akar kijáratot mutatni. Hercegnő kezd kiakadni. A vállára teszem a kezem. - Megoldjuk, nem ragadunk itt! Előszedem a varázspálcám, majd lehunyom a szemem. Koncentrálok. Nem nagyon van jobb ötletem… - Felébredünkusz Mostusz! – suhintom meg a pálcám. Közben erősen koncentrálok a kijutásra. Magas szintű mágia lehet, főleg úgy, hogy a szavakat nem tudom, csak, hogy mit akarok tenni. De hé… egy álomban vagyunk… szóval működnie kéne…
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Sept 3, 2020 12:26:57 GMT 1
Post by Raven on Sept 3, 2020 12:26:57 GMT 1
Még arra sincs időm, hogy lenézően összeráncoljam a homlokom és azt mondjam te nem vagy normális, már el is vakít a villanás. Amikor legközelebb ki tudom nyitni a szemeimet. Az iskola udvarán vagyunk. Illetve nem azon a részen, ahonnan indultunk. Messzebb az épülettől. egy orgonafa alatt. Nem is emlékeztem, hogy itt vannak ilyen fák. Alf a fa másik oldalán fekszik a hátán. Toma pedig mellettem. Innen elég jó a kilátás az iskolára, így jól látjuk, hogy a varázskő tornya nem a megszokott zöld színben, hanem rózsaszínben világít. De más különbséget nem látok a megszokottal szemben. Sem vattacukor nyulak, sem az égen lassan átúszó bálnák nincsenek ezúttal.
-Miért kételkedem, hogy sikerült?- Kérdezem lemondóan. –Mi a fene van ezzel a hellyel? Ok. Álljunk meg kicsit és gondolkodjunk. Biztos ki lehet jutni. A csipkerózsa általában nem egy kegyetlen nővény. A boszorkányok varázserején növekszik, de nem bántja őket. Ezért nem tudunk itt meghalni. Talán ha megtaláljuk a fő virágot itt az álmunkban, akkor kienged minket.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Sept 26, 2020 18:21:57 GMT 1
Post by Zima on Sept 26, 2020 18:21:57 GMT 1
A varázsigémre elvakít minket a fény. Mit nekem iskola… profi varázsló vagyok. Aztán magamhoz térek a suli udvarán. Hercegnő és Alf is itt fekszenek. A környezet kicsit másabb, mint ahogy utoljára láttuk, egészen valódinak hat. Aztán a lány beszélni kezd. - Ch… pedig volt benne ráció… - dünnyögöm. Figyelmesen végig hallgatom. - Oké, akkor vagy ne varázsoljunk, vagy használjunk annyi erőt, amennyit csak tudunk. Vagy annál is többet… Hátha távolról is ki tudjuk játszani… Nem jut erőhöz és megszűnik az álom, vagy ilyesmi… De ha már ha a Te ötletednél tartunk… Merre lehet ez a növény? És honnan tudod, hogy elenged? Odamegyünk, hogy „Kopp, kopp, nagy virág, bocsi klassz ez a haluzás meg minden, de már mennénk.” mire Ő: „Persze, menjetek csak köszi, hogy benéztetek?” Kis szünet után folytatom. - Akkor induljunk meg arra – bökök az egyik irányba – Vagy ha tudsz jobbat, akkor arra. Vagy Alf… - nézek a sárkányra – Tudod hol van a csipkerózsika főrésze? (OOC: direkt írtam rosszul a növényt
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Oct 11, 2020 10:24:08 GMT 1
Post by Raven on Oct 11, 2020 10:24:08 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/52/c2/9b/52c29b84eaa9f2dfb921a9fb69e1101e~jpg #s://i~pinimg~com/564x/52/c2/9b/52c29b84eaa9f2dfb921a9fb69e1101e~jpg -A csipkerózsa, mint mondtam nem gonosz, kell neki a boszorkányok, varázsereje hogy virágot bontson, de nagyon gyorsan elvirágzik. Ha megtaláljuk, ösztönözhetjük rá hogy gyorsabban nőjjön. Amint virágot bont, szabadok vagyunk.- Elgondolkodok, Toma kérdésén.- Talán…- Kezdem.- A varázslókőnél láttuk… de… Nem tudja elnyelni a varázslókő energiáját… Lehet, hogy a háló termeknél… De az is lehet, hogy mivel ez a Luna Nova, mégis a toronynál lesz, végül is egy álomban vagyunk, és itt minden diák tudatában benne van a torony…- Ezután tovább boncolgatom a témát, de olyan halkan, hogy egyikük sem hallja. Érzem, ahogy valószínűleg mindketten közelebb jönnek, de nem értenek semmit a motyogásomból. Fél szemmel látom a sárkány egyre kétségbe esettebb zavartabb arckifejezését, és hogy a farkát csavargatja idegességében.
-Okos boszi ijesztő.- Súgja oda Tomának. Nem foglalkozom, velük próbálom kitalálni, hogy mi legyen, merre menjünk, de csak egyre nagyobb kétségek gyötörnek minden irányban.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Oct 14, 2020 16:16:24 GMT 1
Post by Zima on Oct 14, 2020 16:16:24 GMT 1
- Nekem nyóc… - vonom meg a vállam, én is csak ötleteltem. Charlotte gondolkodni kezd, bár egyre halkabban. Csodás, megkergült… Alf megjegyzésén elvigyorodom. Visszasuttogok. - Szerintem a fejére esett az előbb… Ezután megelégelve a lány elmélkedését hozzászólok. - Charlotte, a hangok rosszak és ne menj a fény felé… - várok kicsit, hogy rám figyeljen – Tőlem mehetünk a toronyba, de… ha már varázserő felhasználás… kik értenek itt a legjobban hozzá? Hát a tanárok… A tanári szoba nem játszik? Szerintem ott is megnézhetnénk. Ha nincs ellenvetés, elindulok arra.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Nov 3, 2020 17:19:16 GMT 1
Post by Raven on Nov 3, 2020 17:19:16 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/52/c2/9b/52c29b84eaa9f2dfb921a9fb69e1101e~jpg -Hmm. Nem azt nem hinném. Ha lenne hely az iskolában, amihez a varázs erőt és a tudást kapcsolnád, vagy ami a legtöbbször megfordul, a fejedben mi lenne az?
-Nekem a könyvtár vagy a torony azt hiszem, de a saját szobámra is sokat gondolok.
-Én az ebédlőre gondolok.-Teszi hozzá Allf.- És a konyhára.- Elmosolyodok. Végül is érthető hogy ő erre gondolt.
-Azt hiszem, nem sok diák gondol ezekre. Ne feledjük ez egy álom. Mindenképpen egy olyan helyen lesz, ami nagy értékkel bír mindenkinek az iskolában.- Elgondolkodok.- Az étkező talán nem is olyan rossz ötlet. Egy közös helység ahol mindenki megfordul… -Menjünk akkor a fő épület felé. A könyvtár a tanuló termek, az étkező, a nagyterem. Mind ott vannak. Rengeteg szoba, amit mindenki használ. Ha mi ketten, vagy hárman, egy álomban ragadtunk ott talán másokba is bele futunk.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Luna Nova
Közzétéve: Nov 22, 2020 21:21:01 GMT 1
Post by Zima on Nov 22, 2020 21:21:01 GMT 1
Oké, kissé felbosszant, mikor elveti a tanáris ötletem. Ott a könyvtár, rendben. De azok csak papírok önmagukban! Komolyan több erő lenne a tárgyakban, mint azokban az emberekben, akik használni is tudják a tudást? Fú öcsém… Nekem tényleg mindegy… Ő a stréber, legyen neki gyerek nap… Összefont karokkal hallgatom végig az Alffal folytatott eszmecserét. Eddig tudásról volt szó, most meg már arról, ami sokaknak jelent sokat? Nekem az otthonom az… Ami nem itt van… Na mindegy… Toma, nyugi van… - Akkor irány a főépület. – meg is indulok arrafelé. Szöget üt a fejemben a „talán másokba is belefutunk” megjegyzés. Kétlem, de azért… ki tudja…?
|
|