Mission 00

Felszerelésemet ellenőrzöm a szobámban. Mindennek a helyén kell lennie. Pontos adagok és még pontosabb adagolók. Ha valaki megsérül akkor egy cseppnek sem szabad kárba mennie az anyagokból. Ki tudja meddig leszünk lent. Bár könnyű küldetésnek ígérkezik, de bármikor beüthet bármi. Lehet, hogy nem fogunk tudni visszajutni akár hetekig. Odakint pedig lehet az őrmester bármilyen eszes, ha valaki megsérül akkor bizony rajtam múlik a sorsa. Miután ezt elvégeztem és pontosan kétszer leellenőriztem mindent (ilyesmit nem bíznék egy szervitorra).
Elkezdem tanulmányozni a rendelkezésre álló információt a társaim rendházainak géncsírájáról. Ez az információ sokaknak titkos, mivel egyik ház sem adja ki szivesen a kezei közül a génjeinek adatait. De egy Deathwatch apotekárius sokat megengedhet magának. Főleg, hogy ennyi rendházzal való együtt dolgozáskor direkt ezért bocsájtják a rendelkezésemre ezt a számtalan adatot.
Hirtelen dörömbölnek az ajtómon. Hátra pillantok és az őrmesterünkel találom szemben magamat.
- Üdv Kurul testvér. Gondoltam megnézem magát. Elég szótlan volt az eliazításon. Remélem nem izgul. Higgye el
nincs mitől félnie, maximum attól, hogy Gardar testvér elunja magát és valami kárt tesz saját magában.-mondja a Salamandra.
A megjegyzést végigondolva, nem örülnék ha Gardar testvér kárt tenne magában. Jobb lenne ha...ohh, csak vicc volt. Hát én nem nevettem.
Meghajolok az őrmester előtt. Két keresztbe tett tenyeremmel a császár szimbólumát formázva.
-Üdv.-Mivel úgysem kérdeztek tőlem semmit ezért a továbbiakban szótlan maradnék, de valószínű, hogy az őrmester nem csak úgy jött, úgyhogy folytatom a szólásomat.-Segíthetek valamiben Tutrus őrmester?

Milyen merev és formaias Kurul testvér. Megmosolyogtató látvány. Úgy érzem biztos kezekben leszünk lent és ő se fogja megkérdőjelezni a parancsaim. De remélem nem is kerülünk olyan helyzetbe, hogy meg kelljen kérdőjeleznie azokat.

- Igazából semmi különösebb oka nincs a látogatásomnak. Csak próbálok összeismerkedni magukkal. Semmi sem veszélyezteti úgy egy küldetés sikerét mint az, hogy nem ismerik egymást a csapat tagjai. – Sisakomat a hónom alá fogva közelebb lépek Kurulhoz. – Mondja mit gondol erről az egészről. A csapatról, az inkvizítorról a küldetésről? Higgye el nem a lojalitását tesztelem csak érdekelnek a gondolatai.

Kurul:

Rengeteg információt találsz a géncsírákkal kapcsolatban bár nehéz a lényeget kihámozni mivel rengeteg részlet még így is titkosítva van. Mindenesetre jó pár érdekességet találsz így is ami később még a hasznodra válhat. Mint a géncsíra szakszerű eltávolítása az egyes rendházaknál és azok megőrzése és szállítása. A különböző rendházbeli szokásokról nem is beszélve.

Gardar:

Az ütéseket még mindig érzed. Az étkező felé menet még mindig az állkapcsod próbálod vissza rakni a helyére. Ami egy hatalmas roppanással sikerül is. Egyből jobb mondod majd ki be csukod a szádat párszor mintha csak új lenne és ellenőriznéd. Mikor belépsz az étkezőbe egy hatalmas és üres középkori ebédlőre emlékeztető terem fogad. Hosszú fém asztalokkal és hozzá hasonló padokkal. Ahogy helyet foglalsz a servitorok egyből körül zengenek és hordják ki a jobbnál jobb falatokat. Szinte csorgó nyállal pásztázod végig a sok ételt mikor megfogsz egy jó nagy combot és elkezdenéd belemélyeszteni a fogaidat amikor szirénák víjogása szakít meg vörösen kezd izzani az egész hajó belső a lámpák körbe körbe forgó sokaságától. Nem telik el sok idő és egy hang szólal meg a fedélzeti bemondóból.

- Kilépés a hipertérből három...kettő...egy.

A hajó rázkódni kezd és egy pillanatra végig fut benned a hányinger. Még nem szoktál hozzá a hipertér ugrásokhoz. Sokan nem is élik túl. De benned csupán egy pillanatnyi rosszullétet okoz és egy kis fáradtságot. Több másodpercig tart és rendkívül fura érzésed van közben.

Majd folytatja a bemondó. Ezt a hangot már felismered az inkvizítor.

-Minden Deatwatch tag azonnal jöjjön az irányító terembe. Akadt egy kis...

Ekkor a hajó ismét megrázkódik de most egészen máshogy mintha... találat érte volna?

- Na ez lenne a gond... siessenek!

Tu'trus és Kurul:

Épp a beszélgetésetek közepénél jártok mikor is hirtelen kigyulladnak a vörös fények és megszólalnak szirénák. Ide oda kapkodjátok a fejeteket mi történhet aztán választ kaptok rá.

- Kilépés a hipertérből három...kettő...egy.

Ilyen hirtelen? Jóval előtte szólni szoktak. Mindenesetre a hajó rázkódni kezd bennetek pedig a jól megszokott undor és enyhe roszúlét tünetei jelentkeznek. Másodpercekre ledermedtek és csak várjátok, hogy újra a fizikai világban legyetek.

Mikor aztán végre abba hagyja a hajó a rázkódást ismét megszólal a bemondó ekkor már az inkvizítor hangján.

-Minden Deathwatch tag azonnal jöjjön az irányító terembe. Akadt egy kis...

Ekkor a hajó ismét megrázkódik de most egészen máshogy mintha... találat érte volna?

- Na ez lenne a gond... siessenek!

Yirakha:

Épp a fegyvered utolsó alkatrészeit helyeznéd vissza mikor ki villannak a vörös fények és felcsendülnek a szirénák. Majdnem rossz helyre tetted az alkatrész úgy meglepődsz. Nem tudod mire vélni mikor aztán választ kapsz.

- Kilépés a hipertérből három...kettő...egy.

Ez szokatlan az előírás szerint rég szólni kellett volna az érkezésről még nem is vagy készen a felszereléseddel. De nem sokáig tudsz bosszankodni mert a hajó megremeg te pedig érzed magadban az a gusztustalan érzést és még a fejed is megfájdul. Pár másodpercre mintha megállna az idő majd végre a hajó ismét nyugodttá válik. Már épp kezdenél fellélegezni mikor ismét megszólal a hangos bemondó egyből felismered a hangot... Morgan az.

-Minden Deathwatch tag azonnal jöjjön az irányító terembe. Akadt egy kis...

Ekkor a hajó ismét megrázkódik de most egészen máshogy mintha... találat érte volna?

- Na ez lenne a gond... siessenek!

Még Kurul testvér válasza előtt megszólalnak a hajó szirénái, a vörös fények. És a hangos bemondó is elkezd visszaszámolni. Ez nem szokványos. Tudtam. Tudtam, hogy nem lesz semmi sem olyan egyszerű mint ahogy mondják. Nincsenek könnyű feladatok. Erre az alaphangulatomra még rátesz a hipertéri utazás végével járó kellemes kis rosszullét. Majd az inkvizítor szól hozzánk a hangosbemondókon keresztül és az irányító terembe kéret minket. De a mondandója végére megrázkódik a hajó. A rohadt zöld xeno flotta biztos tűzet nyitott ránk. Azok mindig előbb lőnek és akkor is nagyon sokat.

- Kurul testvér szedje össze a menetfelszerelését és legyen kéznél a boltere. Kövessen. – Fejemre helyezem a sisakom. Betöltöm a bolterbe a hellfire roundot. Megigazítom az oldalamon lévő lánckardot. És öblös és gyors léptekkel indulok meg a kért helyre. Óvatosan végig húzom a páncélos kezem az övemen lévő tárakon és gránátokon. Mind megvan ahogy érzem.

Remélem mire oda érek az irányítóterembe a maradék kettő is ott lesz. Nincs kedvem rájuk várni ahhoz, hogy kiderüljön miről van szó. Valószínűleg csak előbb kezdjük az akciót, mert máris űrcsatába keveredtünk.

Leülök az étkezőben és várom hogy a servitorok hozzanak végre valami ennivalót és kipróbálhassam a visszarakott állkapcsom.Bele is marok egy jó nagy combba amikor felvijjognak a szirénák.
Két hányinger visszafojtás között legyűrök még egy falatot.
-Ezt komolyan nem hiszem el!Hogy még rendesen zabálni sem lehet ezen a hajón?!-rágás közben morgom majd felkapom a sisakom és ellenőrzöm mindenem meg e van.Beleszólók a rádióba:-Gardar úton a hídra!Vétel vége!- majd elindulok futva az irányítóterembe.
Vajon elkezdődött máris a csata?Mocskos űrcsata lesz?Mikor harcolhatok ismét?-ezek a kérdések cikáznak a fejemben útközben.

Szirénák. Riasztás. Ez nem jó. Nagyon nem. Lehetséges, hogy valami kirántott minket a hipertérből? Bár idegességem az arcomra nem ül ki, ez elég zavaró lehet. Rápillantok az asztalomon lévő kijelzőkre, hátha jün rajtuk valami infó számomra. Közben pedig megszólal egy ismerős hang. Talán ezúttal az igazi inkvizítor.
-Minden Deatwatch tag azonnal jöjjön az irányító terembe. Akadt egy kis...
Rázkódás. Hatalmas méretű. Jópár üvegcse felborul az asztalomon és a kezem is megcsúszik, jómagam viszont mereven állok.
- Na ez lenne a gond... siessenek!
- Kurul testvér szedje össze a menetfelszerelését és legyen kéznél a boltere. Kövessen.
Mire ezt kimondja addigra én már rég a sisakkal a fejen és bolterrel a kézben állok. Valami azt súgja, hogy ez több pár Xenónál. Ezután szótlanul követem a parancsnokot de közben a vizoromon futtatva az adatokat a hajóról, hátha szembe jön valami hasznos információ.

Gyors léptekkel haladtok az irányítóterem felé. Minden egyes lépésetek olyan mintha egy kisebb robbanás lenne és belerázkódik a talaj. Azonban az igazi robbanásokat mind megérzitek vörösen villódzó fények és szirénák játéka közben léptek be az ajtón pár másodperc eltéréssel. Ahogy beléptek a kör alakú terembe megpillantjátok a személyzetet. Az eddigi hatalmas hajón szétszórt emberek egy helyre tömörülve már tényleg olyan hatást keltenek mintha ez egy igazi csatára kész hajó lenne. A terem közepén egy magasítót kilátó foglal helyet ahol Morgan inkvizítor áll és rengeteg kivetítő közepette ordibálja az utasításokat a veletek egy szinten sürgölődő embereknek.

- 75 fokkal forduljunk balra! Amint odafordultunk a jobb oldali lövegekkel tűz! Az elülső ágyút betölteni! És a császár szentségére valaki értesítse már ezeket a barmokat, hogy velük vagyunk!

Ekkor pillant felétek majd tekintetét a monitorokon tartva bal karjával jelzi, hogy menjetek fel hozzá.

A lépcső nyikorogva jelzi, hogy nem nektek készült de valószínűleg kibírna ennél sokkal többet is. Amint felértetek az Inkvizítor mögött megpillantjátok a navigátort aki elég rosszul fest szinte minden nyílásából ömlik a vér. Az inkvizitor oldalánál pedig egy Astropata várakozik. Aki amint felértek leszólít benneteket.

-Morgan Inkvizítor pillanatokon belül eligazítja önöket kérem vár...

Ekkor ordít óda az inkvizítor.

-Ne most baszakodj a formalitásokkal engedd ide őket.

Az asztropata egyet biccent majd félre áll az utatokból. Morgan pedig a fő kivetítőre helyezi a jelenlegi helyzetet. Három hajó kettő jóval nagyobb és egy megközelítőleg hasonló méretű mint a tiétek vett célba benneteket.

-Ezek a bolygóvédelmi erők hajói. Meg kellett volna kapniuk az engedélyeinket de jelenleg úgy tűnik blokkolva van a kommunikációnk... vagy figyelmen kívül hagyják az üzeneteinket. Bízzunk a legjobban és feltételezzük, hogy nem jutott el az adásunk hozzájuk. Ez esetben a protokoll szerint lázadóként regisztráltak minket és tüzet nyitottak. Szerencsére egyenlőre túl távol vagyunk tőlük, hogy komoly károkat okozzanak.

Ekkor felétek fordul az inkvizítor.

-Azonban ha azt feltételezzük, hogy a mi adásunkat blokkolják csak két eshetőség léphet fel. Vagy a hajók közti közvetlen kommunikációt blokkolják vagy pedig...

Ekkor egy hirtelen mozdulattal tűpisztolyához nyúl az inkvizítor és felétek szegezi a fegyverét. Persze ti is a fegyveretekhez kaptok. Majd végig pásztázva titeket a mellettetek ácsorgó asztropatát egyetlen jól irányzott és kecses fejlövéssel leteríti és a teste szinte magától csuklik össze néhány zavarba ejtő másodperc után. Morgan pár másodpercre mozdulatlan marad és az egész teremben megfagy a levegő mintha csak várna, hogy valami történjen. Azonban a pár lélegzet vételnyi idő múlva egy vállrántással elintézi a dolgot és vissza helyezi fegyverét az övén található tokba.

- Szóval akkor úgy néz ki, hogy mégis csak zavarják az adásokat.

Majd szemrebbenés nélkül folytatja mintha ez a kis "hiba" meg sem történt volna.

-Az lenne a legjobb ha két felé válnának az egyik... várjunk csak hol van Yirakha? -Megrázza a fejét- Mindegy akkor ketten menjenek a hajó alsó részén található erősítőkhöz ha zavarni akarják a jelet az a legjobb hely erre. Valakit pedig átküldünk a támadó vezérhajóra, ha esetleg nem sikerülne megjavítani az itteni kommunikációt. Ez kicsit veszélyesebb küldetés lesz ugyanis ide oda záporozó lövedékek mellett fog elhaladni. De pont ezért nem fogják észrevenni a sok ártalmatlan lövedék között azt az egy kapszulát. Akár barát akár ellenség is van azokban a hajókban biztos, hogy megfogják támadni. Épp ezért amint lehet meg kell indulnia az ottani parancsnoki híd felé.-Eközben az ellenséges hajó alaprajza rajzolódik ki a fő monitoron jelezve merre van az említett szoba- Bár gyanítom ha elég nagy mészárlást rendez odafelé menet előbb is szóba elegyednek magukkal. Én személy szerint Gardar testvért javasolnám a küldetésre. Az ő... kisugárzása biztos vagyok benne, hogy hamar megtörné az ellenség morálját. De önre bízom a tervezést Tu'trus őrmester csak járjanak sikerrel. Most pedig intézkedjenek nekem valahogy egyben kell tartanom ezt a hajót.

Ezzel vissza fordul a monitorok felé és mintha csak levegőt vett volna onnan folytatja az ordibálást ahol abbahagyta.

Kurul testvérrel az oldalamon szinte zeng a folyosó a lépteinktől. Bár azok hangját a becsapódó lövések keltette zaj és rezgések elnyomják. Utálom az űrben a harcot. Ilyenkor minden genetikai előnyünk elvész. Csak a hajó fegyvereiben, az admirálisok, kapitányok taktikai érzékében és az Istencsászár kegyelmében bízhatunk. Meg se próbálok Kurullal beszélni a szírének zaja túl hangos és kifejezetten utálom ha túl kell ordibálnom valakit vagy valamit. Végül elérjük a hidat. Szóval itt bujkált a legénység. Elég sokan vannak. Nem sokkal utánunk befut Gardar is. Már csak a holló kéne. Mindegy nem várok rá. Remélem mire felérek a lépcsőn utolér minket vagy esküszöm összezárom egy éjszakára pucéran Gardarral. Lehet, hogy egy kedves és türelmes „ember” vagyok. De a riadót én is komolyan veszem.

Pár pillanatig tart míg felmérem a helyzetet. Intek a csapat két tagjának, hogy kövessenek. Majd elindulunk a magasított kilátó felé. A hajó kapitánya ott vár már minket. Persze már lent is lehet hallani Morgant ahogy üvöltözik. És úgy látszik nem az orkok lőttek ránk, hanem a mieink. Milyen jó is ez a bürokrácia és telekommunikáció. Vagy az inkvizíció titkolózása. A lépcsők hangja. Kicsit zavaró. Ugrálni azért nem kéne rajta. De talán ha csak sétálunk rajta nem szakad be. Lehet, hogy fogyókúráznom kéne? Mikor felérünk egyből egy astropata jön felénk.

- Morgan Inkvizítor pillanatokon belül eligazítja önöket kérem vár...
- Ne most baszakodj a formalitásokkal engedd ide őket.

Szerencsétlen astropata. Neki se ez lehet a legjobb napja. Majd mikor elhaladunk mellette az inkvizítor mellet egy holo kijelzőn megjelenik az ellenség. Birodalmi hajók az biztos. A bolygóvédelmi erőké. Igazán…Impozáns darabok. Majd folytatja a kis monológját. Igazán nem akarom megzavarni a hozzá hasonlóknál nem szabad megzavarni a monológját vagy tartanak egy másik monológot arról, hogy miért nem szabad megszakítani a monológjukat. Majd előkerül egy tű pisztoly. Igazán nem okozhat bennem kárt, még ilyen közelről sem, de már a feltételezés is, hogy az inkvizíció hajóján áruló van. És, hogy mi lennénk azok. Lassan a fegyveremre csúszik a kezem. Szerencséjére a hosszú pillanat véget ér és az astorpatát találja fejbe. „Milyen kegyes”. Egy ártatlan halála csak, hogy kielégítse a paranoiáját. Végül kiadja a parancsot és neki is feltűnik Yirakhat távolléte. A végső monológ után az aquilla jelét vetem előre és megfordulók a csapat felé.

- Hallották az Morgan inkvizítort. Két felé vállunk. Gardar és Kurul maguk mennek le és nézik meg a zavarót. Időközben szedjék össze Yirakhatot, és Gardar testvér kérem törje el az orrát. Ez parancs. Közben pedig mondják meg neki, hogy ne álmodozzon annyit genetikai atyáink párviadalairól és a Codex Astartesről. Ó és szerezzenek maguk mellé két tech-papot. Gardars testvér kérem ne törje el őket ha lehet. Ők a Császárunk tulajdonai. Leléphetnek! – Mikor a két beosztottam elmegy, megfordulók és az inkvizítorra nézek. – Tényleg szüksége volt erre? – Miután kioktatott arról, hogy nem kellene beleütnöm az orrom az inkvizíció módszereibe megfordulók és elindulók az átszálló kapszula felé.

Meredten bámulok az összeeső asztropatára. Nos akár igazi inkvizítor akár nem. Jogában áll ezt megtenni. Lehet, hogy ő már az igazi és a másik egy kiváló hasonmás volt? Nem tudom. Mondanám, hogy nem érdekel de egyre inkább foglalkoztat az ügy.
Visszafordulok az inkvizítor felé és várom az utasításokat.
- Hallották az Morgan inkvizítort. Két felé vállunk. Gardar és
Kurul maguk mennek le és nézik meg a zavarót. Időközben szedjék össze
Yirakhat, és Gardar testvér kérem törje el az orrát. Ez parancs.
Közben pedig mondják meg neki, hogy ne álmodozzon annyit genetikai
atyáink párviadalairól és a Codex Astartesről. Ó és szerezzenek maguk
mellé két tech-papot. Gardars testvér kérem ne törje el őket ha lehet. Ők a Császárunk tulajdonai. Leléphetnek!
Bólintok és közben ellenőrzöm a bolteremet. Minden rendben, éles. Ezzel nem lesz gond. Gardar testvér felé intek a fejemmel, hogy jöjjön majd eldübörgök a kijárat felé. A páncéljaink fémes visszhangot vernek a folyosón. Valójában nem is járunk, hanem dübörgünk. Sisak kommunikátorra váltok és megkeresem az osztag frekvenciáját. Remélem, hogy Yirakha testvér is meghallja. De elsősorban Gardarnak címzem a szavaimat.
-Én elmegyek Yirakha testvérért. Ha valami baja esett úgyis nekem kell ellátnom.
 Bármilyen valószínűtlen is legyen ez.-Gondolom.
-Te próbáld meg összeszedni a techpapokat. 20 perc múlva találkozunk a zavarónál. Maradj kommunikátoron elérhető.

Ezután megindulok Yirakha testvér feltételezhető szállása felé. Bolteremet magam elé tartva haladok előrefelé. Majd Gardar betöri a fickó orrát később. Egyelőre van fontosabb dolgunk is amivel foglalkozni kéne.

Még mindig az inkvizítor titokzatos szavain elmélkedem mikor megszólalnak a riadó szirénák. Felettébb különösnek találom, nem csak az előbbit, de az utóbbit is. Különös és tekervényes utakat kellesz itt bejárnom, annyi biztos. Mivel szemmel láthatóan valami váratlan csúszott a számításba, azonnal elindulok. A különféle apró-cseprő tárgyakat, jelvényt, pecsétet, pót-tárakat felpakolom. Közben a hajó is megrázkódik. Most már támadás alatt is vagyunk. Még az előtt felveszem a kapcsolatot az őrmesterrel mielőtt meghallanám az Inkvizítor közleményét. Bele kattogom az egyezményes "Jelen" jelet az osztag frekvenciába. Mivel hajón úgy sem túl praktikus ágyúval lődözni, Berthát rögzítem a hámjában és kibiztosítom a pisztolyom. Hátamra kanyarítok egy álcaköpenyt és indulok is a legközelebbi szervizfolyosó felé. Ha behatolók vagy szabotőrök vannak a hajón akkor jobb egyből az előnyre törni. A legjobb vadász nem marad szem előtt. Időközben számolom az eltelt másodperceket. Nincs visszajelzés a közös csatornán. Talán zavarják az adást vagy máris totális rádiócsendre álltunk át a normálról? Gyanús, az biztos. A biztonság kedvéért meghosszabbítom az utam a vezérlőfelé menet. Annak amúgy sincs túl sok értelme hogy harci helyzetben birka módra gyűljünk össze. Gyors felderítést végzek és kerülök egy kicsit a potenciális célpontok felé. Semmi. Szerencsére. Közben többször is jelzek a csatornán, de semmi válasz. Ez viszont aggasztó. Egyszer csak azonban Kurul hangja töri meg a csendet a rádióban.
-Én elmegyek Yirakha testvérért. Ha valami baja esett úgyis nekem kell ellátnom. Te próbáld meg összeszedni a techpapokat. 20 perc múlva találkozunk a zavarónál. Maradj kommunikátoron elérhető.

Bizonyára Gardarral kommunikál, csak azt nem értem miért nyíltan. Válaszként azonnal rákattogok. Majd miután nem érkezik válasz kelletlenül megtöröm én is a rádiócsendet.
- Itt Yirakha. Úton vagyok. Találkozó a kettes fedélzet irányában.

Éppen hogy csak beérek a vezérlőbe már ott vár az osztag... várjunk csak valaki hiányzik!Yirakha késik.... nem is meglepő túlgondol mindent a harcról, na de mindegy.Az inkvizítor forr a dühtől,majd előkerül egy tűpisztoly!Egyből előrántom a boltert és pásztázom a környéket, vajon mit láthatott ez a bolond?Minden izmom megfeszül készülök a harcra és jön a lövés rá egy másodpercre az asztopata.
Áhh csak ennyi és el is teszi?Mire volt ez jó?Semmi normális harc nem lesz? Na de mindegy utasítást megkapjuk az inkvizítortól majd utána a csapat felosztást is.Én megyek Kurullal még a Kormosképű parancsnokunk megy egyedül dicsően harcolni.
-Ennyi élvezetet sem hagy nekem parancsnok,hogy széttépjem azokat a barmokat a másik hajón akik az inkvizicíót támadják meg?- teszem fel a kérdést miután megkaptam az utasítást hogy, törjem el a Hollógárdista orrát.

Dübörögve a folyosón Kurul taktikájába beleegyezve én tovább haladok és megpróbálok összeszedni két a két techpapot.Csak annyit fűzök hozzá:- Ne merd helyettem eltörni az orrát, ő az egyém!- morgom a voxba miközben elválunk egymástól.

WOLF

Ahogy oda érsz a fegyverraktárhoz egy az ajtó oldalára felszerelt servokoponya világító szemeivel zümmögve végig mér. Majd mély robotikus hangján megszólal.

-Belépés engedélyezve

Az ajtók feltárulnak és belépsz rajta. A terem hatalmas mindenféle fegyver megtalálható itt a birodalom számtalan korából. De akadnak ereklye tartókban különböző xeno technológiának látszó eszközök is. De rajtad kívül csupán pár servitor kószál a teremben. Yirakhának nincs semmi nyoma. Már épp jelentenéd be a voxon mikor az ajtók ismét kitárulnak és egy hozzád hasonló termetű árny formálódik meg mögüle. Egy pillanatra azt hiszed a testvéred került elő de mikor belép az ajtón és szem borzasztó testére fény vetül egyértelművé válik számodra, ez egy hipertérből származó démon. Teste pöffedt végtagjai torzak és ragyák meredeznek minden oldalából. Kezében egy üszkös pengét markol amiről valami zöldes váladék folyik. Ahogy észrevesz fejvesztve rohanni kezd feléd meglepően gyorsan a termetéhez képest.