Ben:

kezeinek körkörös mozgatásával. Rengeteg 
felhasználása van, tárgyak csapdába ejtésétől a lebegtetésig.



Légáramlat: Egy támadó jeleggű levegőidomár mozdulat, amelyek
folyamán a kéztől, vagy lábtól, esetleg az idomár szájától indul ki egy erős
légáramlat. A mozdulat ereje ezúttal inkább az idomártól magától, és nem a
körülményektől függ. Ezt az áramlatot nagy távolságra, pontosan lehet
elküldeni.



Légbomba: A technika egy erőteljes levegő robbanás, ami minden irányba
száguld a levegőidomár köré. Többnyire földre érkezéskor használják, és egy
bizonyos sugarú körön belül mindent hátralök.



Léglövegek: Aang arra használta, hogy két kavicsot pörgessen a
kezében. A mozdulat lehetővé  teszi, hogy az idomár apró tárgyakat lőjön
másokra, noha Aang sokkal inkább látványelemként, és nem támadásra használta.



Esés tompítása: A levegőidomárok képesek tompítani az esésüket.


Légcsatorna:Hasonló
a légoszlophoz, de sokkal kisebb, például ágyúként használható.



Levegő mozgatása: Körkörös, kitérő mozdulatok használatával, az
levegőidomár nagy helyzeti energia létrehozására képes, amit erőteljes
mozdulatokkal ereszt szabadjára. Ez lehetőséget ad olyan támadásokra, amelyek
felkészületlenül érhetik az ellenfelet. Kisebb ciklonok és tornádók hozható
létre a körkörös mozdulatokkal. Bármilyen alapmozdulat létrehozhat
légörvényeket, és nagyobb fordulatokkal a levegőidomár több helyzeti energiát
gyűjthet, és a nagyobb örvényeket készíthet. Használhatnak botot, vagy legyezőt
az intenzitás növeléséhez. A levegőidomárok szintén lecsökkenthetik a feléjük
száguldó tárgyak energiáját.



Ütés/rúgás levegővel: Egy újabb offenzív módszer ütésekkel és
rúgásokkal kisebb légáramlatok szabadulnak el a levegőidomár ökléről és
lábáról. Sok tűzidomár mozdulatra hasonlít, mivel nagynyomású, és erőteljes
rövid légáramlatokról van szó, és nem egy nagyobbról.



Légpajzs: A levegőidomárok leggyakrabban köröznek ellenségeik
körül, és kitérő mozdulatokkal védekeznek. Ennek ellenére képesek
légáramlatokat létrehozni a testük körül, elhárítva a támadást. Ez nem elnyeli,
hanem oldalra, vagy visszalöki a támadást, így az az ellenfél ellen fordítható.



Légcsapás: A mozdulat során a légidomár egy félhold alakú
levegőhullámot hoz létre, ez pedig lehetővé teszi nagyobb tárgyak
visszafordítását, mint például katapultált sziklákét.



Légkerék: A légroller továbbfejlesztett verziója, melyet Tenzin
talált fel. A gyorsan pörgő légkerékben helyezkedik el az idomár,
és így gyorsabban képes haladni. Akár tárgyakat is át tud vágni.



Szeles lehellet: Hasonló a légáramlathoz, de a szájjal és a tüdővel
hozza létre az idomár. Kiváló légzéstechnika szükséges hozzá. Mérete és fókusza
könnyen irányítható, a legvékonyabban akár rovarokat is eltalálhatnak, egy
nagyobb pedig képes lehet magmát sziklává szilárdítani. Ennek a technikának a
használatával a levegőidomár egy hangszer által keltett hanghullámokat is
befolyásolhat.



Hőmérséklet szabályozás: A levegőidomárok megfelelő légzési
technikával képesek lehetnek melegen tartani magukat, rossz körülmények között
is.



Vonzás: A légidomárok képesek magukhoz vonzani tárgyakat, vagy
személyeket.



Kitérés:



Megnövekedett mozgékonyság: A levegőidomár mozdulatok lebegéshez is
használhatóak lehetnek, ezáltal a légidomárok magasra képesek ugrani, rövid
ideig „lovagolhatnak” egy légáramlaton, és képesek tompítani az eséseiket. Az
állandó mozgás, amit a levegőidomítás igényel rendkívüli mozgékonyságot
biztosít, így ennek az elemnek az idomárjai természetesen rugalmasak és
hajlékonyak. Idomítás nélkül is képesek kerülgetni az ellenfelüket lehajolva,
ugrálva, elfordulva tőlük, így úgy hat, mintha minden erőfeszítés nélkül
kerülnének ki minden támadást, míg ellenfelük teljesen kifárad. Ez a plusz
energia rendkívüli előnyöket biztosíthat nekik a harcban.



Nagymértékű érzékenység: A levegőidomárok nagymértékű
érzékenységgel rendelkeznek, amelylehetővé teszi számukra, hogy hamar észleljék
a fenyegetést, azáltal, hogy érzékelik a levegő mozgását, ez sokban hasonlít a
földidomár szeizmikus érzékeléséhez. A levegőidomárok ezért borotválják le a
hajukat, hogy „szabaddá váljanak” és semmi ne válassza el őket az őket
körülvevő levegőtől, és hatásosabbá váljon a technika.



Megnövekedett sebesség: A légidomárok képesek felgyorsítani
mozgásukat a harcban, azáltal, hogy lecsökkentik a légellenállást, ezáltal akár
függőleges felületeken is fel tudnak futni, szelet gerjesztve maguk mögött, ami
felfelé löki őket. Ezt Aang többször használta, és hosszabb időre fent tudta
tartani. Gyakorlott levegőidomárok olyan sebességet érhetnek el, hogy szabad
szemmel szinte nem is lehet őket látni, sőt, akár a víz tetején is képesek
lehetnek futni.



Légpenge: Egy támadó jellegű technika, amely fókuszált, éles
légáramlatot hoz létre, amely akár fémen és sziklán is könnyedén át tud vágni.
Többnyire bottal hozzák létre, a kisebb felület nagyobb fókuszt biztosít.
Halálos lehet, ha személyen használják.



Légbáb: Légidomár mesterek foroghatnak, miközben egy „légbábot” hoznak
létre maguk körül. Ez a hullámzó, forgó mozdulatokon alapul, védekező technika.



Levegőmeghajtás: A légidomár előrelökheti magát a légellenállást
szinte teljesen megszűntetve maga körül.



Légoszlop: A vízioszlophoz hasonlóan a légidomárok is képesek egy
tölcsérrel elemelkedni a földtől, és a levegőben maradni ameddig akarnak, vagy
képesek rá.



„Légvortex”: A levegőidomár létrehozhat egy gyorsan forgó légoszlopot,
amely képes lehet visszafordítani a felé irányított tárgyakat.



Légalak: Ha az idomár körbe fut, és elég helyzeti energiát gyűjt,
képessé válhat az ellenfél alakjának megfelelő légáramlatot küldeni felé, ami
hátralöki.



Fullasztás: A technika során a levegőidomár az ellenfél
légzőrendszerében lévő levegőt idomítja, kihúzva azt a tüdőből a szájon át, és
megakadályozza az új légvételt azáltal, hogy egy léglabdát formál az ellenfél
feje körül, míg az áldozat bele nem hal a légszomjba.





Lebegés: Ahogy a repülő bölény repül, a levegőidomár is létrehozhat
egyfajta légdeszkát a lába alatt, és a magasban tarthatja magát, imitálva a
repülést.





Tornádó: Ez egy kisebb verziója a légvortexnek, harcban, és
közlekedéshez is használható. Körbevévemagukat a spirálisan mozgó levegővel a
légidomárok nagy sebességgel haladhatnak, és könnyedén mozoghatnak
függőlegesen.



Levegő-gömb: Aang többször is képes volt egy levegő gömbben lebegni az
Avatar állapotban, de Ozai-jal szemben valódi harci technikaként használta. A
levegő-gömb belsejében lebegő személy képes nagy sebességgel repülni, miközben
a forgó légtömeg megvédi a becsapódó támadásoktól, olyannyira, hogy akár egy
sziklát is képes eltéríteni.



Erős szél: Az Avatar, és az ő szintjét elérő levegőidomárok rendkívüli
erősségű szelek megidézésére képesek.



Tornádó és hurrikán: Az Avatar erős légidomár képességeivel képes
lehet pusztító erejű tornádókat és hurrikánokat megidézni viszonylag kis erőfeszítéssel.



Szellemi kivetülés:





Légidomár mesterek, akik erős kapcsolatot ápolnak spirituális énjükkel,
képeseklehetnek elválasztani a szellemüket a testüktől, és kivetíteni egy másik
helyszínre. Ebben az állapotban képesek lehetnek átjutni a falakon, szilárd
tárgyakon, és behatolni lezárt területekre is. Arra is használhatják a
képességüket, hogy megtaláljanak olyanokat, akikkel szoros a spirituális
kapcsolatuk.



Repülés:



A repülés képessége eredetileg a repülő bölények, és a repülő
oroszlánteknősök kiváltságavolt, ezt később Laghima sajátította el, azáltal,
hogy elengedte földi kötelékeit, és elérte a tökéletes szabadság állapotát.
Olyannyira ritka képesség, hogy négyezer évig senki nem volt képes szert tenni
rá, ekkor egy Zaheer nevű légidomár vált rá képessé. A repülés segítség, pl.
sikló nélkül lehetővé teszi a repülés közbeni idomítást, több szabadságot
biztosít. Ugyan nagyerejű technika, függ a súlytól és a levegő mozgásaitól.</span>

VálaszMegtekintés témábanHozzászólás mutatása