Amelie Montenil
Közzétéve: Oct 15, 2017 1:05:32 GMT 1
Post by Bratti on Oct 15, 2017 1:05:32 GMT 1
Név: Amelie Montenil
Nem: Nő
Kor: 21
Faj: Vérfarkas
Előtörténet:
Amelie egy átlagos polgári családban született egy átlagos lányként Párizsban. Semmi különleges nem volt benne. Senkit nem érdekelt a létezése. Járt iskolába, segített a szüleinek meg a testvéreinek. Semmi különös. Aztán tizenhét éves korában egyik este későn indult el az egyik barátnőjével egy estig tartó programról. Egy késő októberi éjszaka. Hűvös volt már, ezért igyekeztek rövidebb úton hazamenni. Ez volt a baj. Az egyik sarkon befordulva mindkettejüknek rossz előérzete támadt, ezért gyorsítottak a tempón, de persze mit sem ért. Hiszen telihold volt. Amelie ismerte a régi történeteket, de csak bugyuta meséknek gondolta. Addig. Ugyanis egy viszonylag fiatal vérfarkas kapta el őket. Először Amelie vállába harapott bele, elég mélyen. Félre is dobta a lányt, aki a falnak csapódva, félig ájultan nézte végig, hogy a barátnőjét hogyan szaggatják szét. Mire végzett a dög, Amelie már nem volt ember. A vérfarkas el is ment, otthagyta egyedül. Talán azt hitte, már halott, hiszen nem is mozdult. Aztán egyre jobban érdekelni kezdte a barátnője maradék hullája. Vonzotta. Kellett neki. Odavánszorgott, majd rávettette magát, és enni kezdett. Egyből jobban lett, de undorodott is egyben magától. Hazament. Ellátta a sebeit. Másnap iskolába ment. Nem volt egyszerű. Nem mondta meg neki senki, hogy mit kell tennie. Hogy mi vár rá. Pláne hogy teljesen megváltozott. Sokkal durvább, ellenségesebb lett, mint előtte.
Az egyik volt osztálytársnője egy iskolai nap végén odament hozzá. Rég nem látta, hiszen súlyos betegség miatt otthon tartották. Sétálni hívta. Amelie megijedt, mert egyből tudta, hogy lebukott. Végül a lány elmondta neki, hogy mióta átváltozott, tud róla, és nagyon feltűnően viselkedik. Így pedig le fognak bukni mindketten. Mert ő vámpír volt. Így érthetővé vált a „betegsége”. Amelie-t meglepte, hogy meg sem próbálta megölni. A lány elmondta, hogy ő fajtársaival ellentétben nem feltétlenül undorodik a vérfarkasoktól. Neki fontosabb volt az, hogy eredetileg is barátok voltak, és nem az alapján ítél, hogy melyik fajt képviseli. Azt is elmondta, hogy így nem folytathatják tovább, hiszen vannak, akiknek már így is felkeltette a kíváncsiságát az ifjú vérfarkas. A lány megígérte Amelie-nek, hogy megtanítja neki, hogyan viselkedjen továbbra is emberként, ezért Amelie minden nap átjárt hozzá. Hamarosan nagyon jó barátok lettek. A lányt Serena-nak hívták.
Azonban a sok elővigyázatosság ellenében is egy év múlva menekülniük kellett. Nulla harci tapasztalattal hagyták el az otthonukat. Serena egyedül egy családi ereklyét, egy tőrt hozott magával.
Amelie pedig ellopta apja revolverét.
Az elején nagyon nehezen élték túl. Aztán beleszoktak. Eléldegéltek. Serena-nak nem volt könnyű dolga a vérfarkassal. Amúgy is egy bunkó, rideg lány lett, de az sem segített, hogy csak nagyon nehezen tudta magát kontrollálni. De két év múlva már viszonylag beletanult.
Aztán egyik este mikor táplálék után indultak, belebotlottak egy vajákba, akit három vadász tartott sakkban. Igazából a legelején fogalmuk sem volt, ki volt bajban, csak annyit tudtak, hogy a Vadászoktól ki kell szabadítaniuk. Bár Amelie morgott egy kicsit, Serena nagyon segíteni akart. A vámpír bevetette a Hipnózis képességét az első kettőn, majd megölte az egyiket, míg Amelie biccentett a Vajáknak, hogy a harmadik az övé, és egész egyszerűen fejbe lőtte a másodikat. A vaják pedig könnyűszerrel végzett a harmadikkal. A férfi végül letérdelt előttük, és azt mondta, hogy az adósuk, bár nem szívesen teszi, hiszen ez ellentmondana az elveinek, de ezt fontosabbnak tartotta, hiszen megmentették az életét. Serena persze azonnal elutasította volna, de Amelie gondolt egyet ezen. Jól is jött volna, hiszen a férfinak volt képzettsége a harcban és más egyébben is. Ezt elmondta Serena-nak is, bár ő annyira nem rajongott érte, végül belement. A férfit Alec-nek hívták, és három évvel volt idősebb náluk. Szerencsére így a lányok vacsorája is megvolt, bár Alec undorodva elvonult addig.
Persze nincs ilyen fantasztikus fegyvere. Helyette legalább van ilyen szép kardja:
(lusta volta megszerkeszteni a képet hajnali kettőkor, bocsesz)
Azóta két év telt el. Hárman maradtak, ugyanis Alec-et kitagadták. A fiú lett a vezetőjük. Amelie volt a negatív pórus, Serena a pozitív. Alec-kel megtanultak csapatban dolgozni, harcolni. Bár Serena nem jeleskedett benne, így ő inkább maradt az önvédelemnél vagy menekülésnél. Amúgy is gyors volt, a tőrével pedig még védekezni is tudott. A felállás roppant egyszerű volt: az amúgy is szép Serena vonta el az áldozat figyelmét, ha tudta, alkalmazta a Hipnózist is, majd Amelie kiiktatta az ellenfelet minél gyorsabban. Ha kellett, Alec is beleszólt, de ő inkább a csapdákat intézte. Persze volt olyan, mikor Amelie helyett kellett, mint tapasztaltabb. Amelie azóta két csodás tőrt is szerzett magának, amit előszeretettel használ, mint a kis késeit.
Személyiségileg Serena sokkal érzékenyebb/érzelmesebb, mint a durva Amelie, Alec pedig a türelem és a viccmester megtestesítője. Ők ketten képesek felvidítani az amúgy konok Amelie-t. Míg Serena és Alec alkalmazkodó, addig Amelie igen is önfejű, és emiatt sokszor rossz helyzetbe kerültek már.
Leginkább vándorolnak Franciaországon belül, és felkéréseket teljesítenek, vagy csak maguktól döntik el, kit érdemes eltenni láb alól. Viszonylag ismertek, hiszen nem mindennapi a csapatuk. Ezek ellenére azonban nem is olyan kiemelkedően erősek, viszont csak egymásnak éltek eddig. Még saját szimbólumuk is lett, amit egy közös nyakláncként viselnek mindhárman, ami a tripla V-t jelképezi, mint Vámpír, Vaják, Vérfarkas.
